Autonómiapárti határozatok elfogadására kéri az SZNT a megújult székelyföldi önkormányzatokat

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága július 15-én tartotta soros munkaülését Sepsiszentgyörgyön.

Az Állandó Bizottság felhívásban fordult az önkormányzatokhoz, hogy folytatassák a 2014 januárjában elkezdődött folyamatot, melynek során eddig 62 önkormányzat határozatban erősítette meg az általuk képviselt közösség autonómia iránti igényét és tette láthatóvá a nagyvilág számára, hogy a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló, Székelyföld nevű közigazgatási egységbe akarnak tartozni. A felhívás leszögezi, hogy a prefektusok bírósági keresetei, a határozatok érvénytelenítése nem csorbítja a kinyilvánítás erejét, az továbbra is a leghatékonyabb és legfontosabb eszköz Székelyföld közigazgatási beolvasztása ellen.

Az Állandó Bizottság elemezte a székely zászlót ért támadásokat, állásfoglalásban szólította fel a román hatóságokat, hagyjanak fel a székelység jelképeinek üldözésével. Vegyék komolyan az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának felszólítását és ne használjanak kettős mércét, amikor a románság, illetve a székelyek jelképeihez viszonyulunk. Ugyanakkor elfogadta annak a nyílt levélnek a szövegét, amelyben az SZNT felkéri a polgármestereket, hogy négy társukhoz hasonlóan küldjenek levelet a Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusa Monitoring Bizottságához az úgynevezett zászlótörvény ügyében, hogy nemzetközi szinten jelentős súlyt kapjon a jogsértő zászlótörvény elleni elítélése.

Az állampolgári kezdeményezés kapcsán, amely segítségével Székelyföld autonómiáját kodifikáló statútum ismét a román parlament asztalára kerülhet, az ÁB Javasolni fogja a Székely Nemzeti Tanácsnak, hogy a statútum tervezett módosítását a választások útján létrejövő Önkormányzati Tanács (az autonóm Székelyföld regionális parlamentje) hatáskörébe utalja. Álláspontja szerint a törvénytervezet jelenlegi formájában teljes mértékben megfelel annak, hogy az autonóm Székelyföld létrejöttének alapjául szolgáljon.

Az Székely Nemzeti Tanács által indítványozott európai polgári kezdeményezés ügyében az ÁB meghallgatta Izsák Balázs elnök beszámolóját az Európai Unió luxemburgi bíróságán indított per fejleményeiről. Mint ismeretes az SZNT által kidolgozott, Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című európai polgári kezdeményezés ügyében azért indított pert az Európai Unió Bíróságán Izsák Balázs elnök és Dabis Attila külügyi megbízott, mert az Európai Bizottság elutasította a kezdeményezés nyilvántartásba vételét. A perben első fokon a felperesek számára kedvezőtlen döntés született, így a törvényes határidőn belül a felperesek élnek a fellebbezés jogával.

Az Állandó Bizottság megvizsgálta az idei Székely Szabadság Napja kapcsán kialakult helyzetet és megállapította, hogy a csendőrségi büntető jegyzőkönyvek megsemmisítésére tett lépések megfelelőek voltak, Marosvásárhely polgármesterével szemben jogerősen nyert per pedig egyértelművé teszi a jog útjának sikerességét. Ugyanakkor „Készüljünk a Székely Szabadság Napjára!” címmel felhívást fogadott el, amelyben emlékeztetett arra, hogy a már hagyományossá vált megemlékezés és tüntetés bejelentése 2017 március 10-re is megtörtént, és az ismét napirendre került közigazgatási átszervezésre utalva leszögezi, „kiemelten fontos, hogy egész Székelyföldről több tízezer ember készüljön Marosvásárhelyre, kinyilvánítani a székely nemzeti közösség akaratát”.

Izsák Balázs elnök beszámolt a tervezett Székely Kongresszus szervezési fejleményeiről. Az 1902-ős újtusnádi Székely Kongresszus folytatásaként meghirdetett, a székely társadalom egészét elemezni kívánó tudományos eseményre 2017 tavaszán kerül.

Az Állandó Bizottság elfogadta azt a javaslatot, hogy felhívással forduljanak a magyar történelmi egyházakhoz, hogy 2016. október 30-án egész Kárpát-medencében imanapot hirdessenek az autonómiáért.

Az érintettség okán az Állandó Bizottság állást foglalt a Bekes István Attila és Szőcs Zoltán ügyében nyilvánosságra került vádirat kapcsán. Az ÁB tagjai elítélték az SZNT elnöke, a nyilvánosság előtt többször hangoztatott, Jókai Mór a székely vértanúk emlékművén is szereplő szavaira épülő gondolatmenetének csonkított, sőt tartalmában meghamisított felhasználását a vádiratban, és meghatalmazta az elnököt, hogy a megfelelő jogi konzultációk után tegye meg a szükséges lépéseket.

Az elfogadott dokumentumokat jelen tájékoztatóval együtt tesszük közzé.

Sepsiszentgörgy 2016-07-15                           A Székely Nemzeti Tanács sajtóirodája

Az elfogadott dokumentumok

Székelyföld újonnan alakult önkormányzataihoz

2014. január 12-én felhívással fordultunk Székelyföld önkormányzataihoz, arra kérve őket, hogy nyilvánítsák ki az általuk képviselt közösség autonómia iránti igényét és tegyék láthatóvá a nagyvilág számára, hogy a székely falvak és városok egységes akarattal egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni. Viselje ez a régió a Székelyföld nevet, egy szerves törvény szavatolja számára az autonómiát, és területén az állam nyelve mellett legyen hivatalos nyelv a magyar.

Az eltelt több mint két évben 62 székelyföldi önkormányzat tett eleget a felkérésnek és fordult a fentiekben megfogalmazott kéréssel Románia kormányához és parlamentjéhez. Az önkormányzati választások után nyilvánvalóvá vált, hogy az ország közigazgatási átszervezése nem kerül le napirendről. Jóllehet, a miniszterelnök és korábban az államelnök is ígéretet tett a közigazgatási reformra vonatkozó társadalmi párbeszéd újrakezdésére, szembe kell nézni a ténnyel, hogy Romániában jobb és baloldal egyformán Székelyföld beolvasztását célzó terveket készített. Az az elképzelés, amely Székelyföldet egy román többségű óriás régióba olvasztaná, azaz közigazgatási hatáskörökkel ruházná fel a Közép-Fejlesztési Régiót teljes mértékben elfogadhatatlan a székelyek számára, de súlyosan sérti Románia nemzetközi kötelezettségvállalásait is.

Mindezek figyelembevételével a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága felkéri Székelyföld azon önkormányzatait, amelyek még nem fogadták el a fentiekben leírt határozatot, hogy tegyék meg ezt a legrövidebb időn belül. Ne tekintsék irányadónak a székelyföldi prefektusok kijelentéseit, amelyek a határozatok megsemmisítéséről szólnak. Ezek célja az önkormányzatok elbátortalanítása, demoralizálása, a határozatok bírósági megsemmisítésének kilátásba helyezésével. Szemben az ő álláspontjukkal szükség van arra, hogy minden székelyföldi önkormányzat fogadja el a határozatot, egyértelműen jelezve a bukaresti hatalomnak és a nagyvilágnak, hogy Székelyföld lakói egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, és ettől a központi hatalom fenyegető, ellenséges vagy éppenséggel elbátortalanító, demoralizáló üzenetei sem tántorítják el őket. Fontos, hogy a határozatok elfogadásuk után a legrövidebb időn belül jussanak el a kormány és a parlament illetékeseihez, illetve a határozat szövegében feltüntetett európai fórumokhoz. Esetleges bírósági „megsemmisítésük” ellenére hivatkozási alap marad a számunkra, és a prefektusok által kieszközölt politikai ítéletekkel együtt felmutatva tudjuk bizonyítani az egész világnak, hogy az „egységes” román államban a székelyek 153 önkormányzata szemben áll a központi hatalommal a közigazgatási átszervezés kérdésében.

Ez az egyik leghatékonyabb és legfontosabb eszköze annak, hogy Székelyföld beolvasztását, a nyilvánvaló jogtiprást megakadályozzuk.

Izsák Balázs
elnök,
a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának nevében

Sepsiszentgyörgy 2016. július 15

„Sokaknak mindegy, ott van-e,
de senkinek, ha nincsen ott” 

            A székely zászló az elmúlt évtizedben nem pusztán a székelység önazonosságának, de autonómiatörekvésének is általánosan elfogadott jelképévé vált. Közintézményeken, köztereken, magánházakon hirdeti, hogy a székelységnek van egy világos jövőképe, ragaszkodik hagyományaiban gyökerező szabadságeszményéhez, azaz: a sorsát ő maga akarja irányítani. Az autonómia gondolatát elutasító hatóságok is felismerték a jelkép jelentőségét, és minden eszközzel üldözik, zaklatják az önkormányzatokat, amelyek a hivatalok homlokzatára tűzik, mi több újabban már a tanácstermekben sincs helye.

            A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága felszólítja a román hatóságokat, hagyjanak fel a székelység jelképeinek üldözésével. Vegyék komolyan az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia Elleni Bizottságának felkérését, és ne használjanak kettős mércét, amikor a románság, illetve a székelyek jelképeihez viszonyulunk.

            Tiszteletreméltó a székely emberek hűsége, ragaszkodása történelmi jelképeihez, az autonómia gondolatához. Egy demokratikus jogállamban természetes, hogy egy adott közösség zászlaja a középületek homlokzatán lobogjon. Illyés Gyula verssoraival elmondhatjuk, lehetnek köztünk is olyanok, akiknek mindegy, hogy ott van-e, „de senkinek, ha nincsen ott”.

            Arra biztatjuk Székelyföld lakóit, hogy pótolják székely zászlók százaival a középületekről vagy közterekről hatalmi erőszakkal eltávolított zászlókat saját házaikon, udvaraikban. Így válhat a székely zászló közösségi jelképen, az autonómia jelképén túl a székely nemzeti ellenállás jelképévé is.

Izsák Balázs
elnök,
a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának nevében

Sepsiszentgyörgy, 2016. július 15

Levél Székelyföld Polgármestereihez és Önkormányzataihoz

Tisztelt Polgármester Úr, tisztelt Önkormányzati Testület!

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusának Monitoring Bizottsága június 28-án tartott ülésén napirendre tűzte (lásd a két csatolt anyag) négy székelyföldi polgármester – Makfalva, Székelyderzs, Gyergyószentmiklós és Gyergyóújfalu elöljárójának – beadványát az úgynevezett zászlótörvénnyel kapcsolatban. A gyűlésen a román delegáció nem jelent meg, ezért a testület a kérdés érdemi tárgyalását soron következő, októberi ülésére halasztotta. Ki fogják kérni a román kormány véleményét, és személyesen meghívják a Kongresszus székelyföldi magyar tagját is.

Mint ismeretes a polgármesterek levele a Székely Nemzeti Tanács álláspontja alapján kéri a nemrég elfogadott romániai zászlótörvény megvizsgálását. Ez ugyanis, amint azt a tervezet nyilvánosságra kerülésekor is jeleztük, elfogadhatatlan a székely közösség számára, hiszen annak célja nem az, hogy a székely zászló szabad, a románnal egyenlő alkalmazását tegye lehetővé, hanem olyan korlátozó jogszabály, amely ellentmond a Románia által ratifikált Helyi Autonómia Európai Chartájának, ellentmond a hatályos közigazgatási törvénynek, sőt, Románia alkotmányát is sérti. Ugyanakkor nem veszi figyelembe az Európa Tanács Rasszizmus és Intolerancia elleni Bizottságának (ECRI) Romániáról szóló, 2014-es országjelentését, amely kitér a román hatóságoknak a székely jelképeket üldöző magatartására, és felszólítja Romániát, hogy alkalmazza az egyenlő bánásmód elvét a román, illetve a székely nemzeti jelképek használatához való viszonyában. Ezeknek az észrevételeknek a jogosságát a gyakorlatban is igazolták az elmúlt hónapok során a székely zászlót ért támadások.

Korábban nem volt lehetőség arra, hogy bármely hatóság elkobozza a székely zászlót, eltávolítsa középületekről vagy közterületekről. Az említett törvény erre lehetőséget ad, büntetések kiszabását teszi lehetővé, amennyiben egy helyi közösség jelképe nem kapta meg a központi hatalom jóváhagyását. Ez súlyosan sérti, nem csak a szubszidiaritás és a decentralizáció sokat hangoztatott elvét, de ellentétes a Románia által is ratifikált Helyi Autonómia Európai Chartájával.

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusa Monitoring Bizottságának éppen az a feladata, hogy ellenőrizze és nyomon kövesse, hogy a tagállamok tiszteletben tartják-e a Charta előírásait. Ezért a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága azzal a felhívással fordul a székely önkormányzatokhoz, hogy az egységes és tömeges fellépés érdekében csatlakozzanak a négy önkormányzati vezető leveléhez, a maguk során juttassák el közös érveinket az Európa Tanács Helyi és Regionális Kongresszusának Monitoring Bizottságához.

Közösségi szimbólumaink megvédése mindannyiunk közös felelőssége és feladata. Mindezt az önkormányzatok, mint a helyi hatalom legitim képviselői a diplomácia eszközeit felhasználva, nemzetközi úton is kötelesek érvényesíteni.

Tisztelt Polgármester Úr, kérjük, hogy a csatolt angol nyelvű beadványt lássa el kézjegyével – reméljük, hogy annak tartalmával egyetért – és a csatolt borítékra írt címre juttassa el.

Őszinte nagyrabecsüléssel:

Izsák Balázs
elnök,
a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának nevében

Sepsiszentgyörgy, 2016. július 15.

Készüljünk a Székely Szabadság Napjára!

            A Székely Nemzeti Tanács 2013 június 22-ét, a Székely Vértanúk kivégzésének napját a Székely Szabadság Napjává nyilvánította. Felkérte Marosvásárhely és Marosszék Székely Tanácsát, hogy ezen a napon minden évben szervezzenek egész Székelyföldre kiterjedő megemlékezést a Székely Vértanúk emlékművénél, mely alkalommal az egybegyűltek tiszteleghetnek a vértanúk előtt, de ugyanakkor hitet tehetnek a székelység szabadságszeretetéről, Székelyföld autonómiája, a székely szabadság melletti elkötelezettségükről is.

            Az elmúlt évek során  a megemlékezés olyan hagyománnyá vált, amely a közfigyelmet a székelység autonómiatörekvésére irányította. A helyi hatóságok megpróbálták a gyülekezési jog megsértésével korlátozni a jogunkat, hogy ezen a napon megemlékezzünk és véleményt nyilvánítsunk. 2015-ben, látva a jogkorlátozó szándékot, a szervezők a bírósághoz fordultak. A Marosvásárhelyi Bíróság 16/2016 számú, 2016 január 8-án kihirdetett ítéletével kötelezte az alperes polgármesteri hivatalt és Marosvásárhely polgármesterét, hogy vegye tudomásul a rendezvényt úgy, ahogy az előzetes bejelentésben áll. Az alperesek fellebbezése után a szervezők másodfokon is pert nyertek, és ezáltal az alapfokú ítélet jogerőre emelkedett.

            A fentiek figyelembevételével készülünk 2017 március 10-re, a 2015 március 2-án 12757 számmal iktatott előzetes bejelentés alapján.

            Figyelembe véve, hogy Románia közigazgatási átszervezése, a miniszterelnök előzetes bejelentésének megfelelően, a választások után ismételten napirendre kerül, kiemelten fontos, hogy egész Székelyföldről több tízezer ember készüljön Marosvásárhelyre, kinyilvánítani a székely nemzeti közösség akaratát.

            A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja Marosvásárhely és Marosszék Székely Tanácsát és minden rendelkezésre álló eszközzel részt fog venni a mozgósításban, illetve a rendezvény sikerének előmozdításában.

Izsák Balázs
elnök,
a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának nevében

Sepsiszentgyörgy, 2016. július 15

Vádirat a székelység ellen

            Tekintettel arra, hogy a Beke István Attila és a Szőcs Zoltán ellen a román nyomozó hatóságok által megfogalmazott vádirat számos olyan megállapítást tartalmaz, amelynek nincsen köze a vádiratban ismertett tényálláshoz, a hatóság által a gyanúsítottaknak tulajdonított esetleges bűncsekményekhez és az ismertett bizonyítékokhoz, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottséga megvizsgálta a vádiratot, különös tekintettel a Székely Nemzeti Tanácsra, az autonómia mozgalomra, illetve a Magyarországra és magyarság egészére vonatkozó részekre. Kiindulásként az Állandó Bizottség tagjai leszögezték: elítélnek bármilyen erőszakos cselekményt, vagy akár az erőszakkal való fenyegetést is, megerősítették, hogy a Székely Nemzeti Tanács a jog és demokrácia útját járva, alkotmányos, demokratikus eszközökkel kívánja elérni immár több mint egy évtizede Székelyföld területi autonómiáját, majd ezt követően megállapították:

            A vádirat a koncepciós perek módszereit használja, nem riadva vissza akár a hamisítástól sem, tendenciózus módon politikai célokat követ, hogy a székely közösség egészét, magát az autonómia mozgalmat helyezze vád alá, és bizalmatlanságot, akár gyűlöletet keltsen Románia többségi, román nemzetiségű polgáraiban a magyar közösséggel, a magyar közösség céljaival szemben.

            A védirat szerzői megállapítják: „Amint látni fogjuk, amig a román etnikumúak és a román hatóságok felé megfogalmazott politikai diskurzus szerint Székelyföld autonómiája révén  a tartomány közigazgatási autonómiáját akarják elérni az egységes román nemzetállamon belül, addig a magyarok soraiban terjeszett üzenetet ugyenezen tárgyra vonatkozóan a Székely Nemzeti Tanács elnökének 2012 január 06.-án elmondott beszéde fejezi ki teljes mértékben: „A XXI századi Európa nyelvén Székelyföld autonómiája éppen ezt jelenti: nemzeti, független, szabad és törvényes jogállás. Legyenek ezek a szavak a mi autonómiáért folytatott harcunknak a mottója.”

            Ezzel a kettős beszéd/a kétszínűség vádját megfogalmaző megállapítással szemben 2012 január 06-án, a Székely Nemzeti Tanács  elnökének kézjegyével ellátott, nyilvánosságra hozott nyilatkozat, – amely az SZNT honlapján és számos sajtótermékben is elolvasható, – és amelyet a román gondolatrendőrség  kontextusából kiragadva megmásított, – így hangzott:

“Tegyük közösen március tizedikét, a Székely Vértanúk Emléknapját a Székely Szabadság Napjává! A marosvásárhelyi emlékoszlop a hajdani Postaréten nemzedékek emlékezetében rögzült, Jókai Mór szavaival élve – mint a „törvényes, szabad és független, nemzeti állás” jelképe. A Székely Nemzeti Tanács Székelyföld területi autonómiáját tűzte ki célként, és a huszonegyedik századi Európa nyelvén ez éppen a törvényes, szabad és független, nemzeti jogállást jelenti. Tegyük együtt ezt a hat szót, Jókai Mór szavait a székely autonómia küzdelem jelmondatává!”

            Bár a vádirat idézőjeleket használ, elhagyja a Jókai Mórra való hivatkozást, mivel csak a kontextusából kiragadott, megcsonkított szöveget gondolták alkalmasnak arra, hogy az, a  felvezetésben megfogalmazott koncepciót, a kettős beszéd vádját megalapozza. 

            A továbbiakban még inkább elrugaszkodik a valóságtól a vádirat összeállítója. Szélsőséges, irredenta, xenofób jelzőkkel illeti az autonómiamozgalmat, amely szerinte, erőszakkal akarja elérni Székelyföld terűleti autonómiáját. 

            A koncepciós perek elmélete pontosan leírja azokat az ismérveket, amelyek elárulják a hatóság rejtett, az eljárás tárgyától idegen szándékait. Egy terjedelmes tanulmányt érdemelne meg a fentemlített vádirat csúsztatásainak, politikai céljainak elemzése. Sajnos nemcsak a joggyakorlat szakmaiságáról, a pártatlanság elvéről, az eljárás korrektségéről mondott le a vádiratot összeállító ügyész de a Visinszkij féle koncepciós, politikai perek legprimitívebb gyakorlatát alkalmazva követett olyan társadalmi-politikai célokat, amelyek rendkívűl károsak, mérgezőek az egész romániai társadalom számára.

            Egyik céljuk a székely autonómiamozgalom elbátortalanítása, a másik pedig a megbélyegzése a román kövélemény felé, megállítandó az a lassú és spontán közeledést románok és magyarok között, amely az interneten is nyomon követhető, és amelynek következtében egyre több román nemzetiségű honfitársunk figyeli megértéssel a székelyek autonómiamozgalmát.  

            A román hatóságoktól a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága európaibb magatartást vár el, mint amilyen a fenti vádiratban tetten érhető,  és segítségként, az Európa Tanács 1334/2003 számú határozatának 16 szakaszát idézi számukra, hadd szolgálja szellemi és szakmai fejlődésüket: „a központi kormányzatnak megértéssel kell reagálnia, amikor a kisebbségi csoportok, különösen, ha számottevőek, és régóta élnek egy adott területen, nagyobb szabadságot követelnek saját ügyeik önálló intézésében.”

Sepsiszentgyörgy 2016-07-15

Izsák Balázs
elnök
a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága