Jézus megjelenésének ünnepe

    Vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe, amelyet a katolikus egyház január 6-án tart parancsolt ünnepként. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen a napon a katolikus híveknek kötelező szentmisén részt venniük – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata az MTI-vel.
Az ünnep magyar elnevezése az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.
    Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni, mint Jézus születésének és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának, Jézus keresztségének és a kánai menyegzőnek az ünnepe – írta az MKPK.
    A II. vatikáni zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve. Jézus megkeresztelkedésének ünnepét a rákövetkező vasárnapon tartják. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház – olvasható a közleményben.
    Hozzátették: a vízkereszt azért is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelések időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat, valamint megáldja a benne lakókat, dolgozókat.

MTI

Háromkirályjárás és vízszentelés a január hatodikához fűződő népszokások között

    Háromkirályjárás, víz- és házszentelés, valamint az “orosz karácsony” is megtalálható a január 6-án ünnepelt vízkereszthez fűződő népszokások között – mondta el az M1 aktuális csatorna műsorában Barna Gábor néprajzkutató.
Hozzátette: vízkereszt napja zárja az egyházi év karácsonyi időnek nevezett szakaszát, ilyenkor sok mindenre emlékezik a kereszténység, amelyek átkerültek a népszokások területére is.
    Az ünneppel járó vízszentelés különösen a keleti rítusúaknál vált látványos szertartássá, itt nem csupán a templomokban elhelyezett vizeket szentelik meg, hanem a folyókat, patakokat is. Néhány helyen az is szokás, hogy a szenteléshez használt keresztet a pap a vízbe hajítja, a bátrabb hívek pedig utána ugranak a téli hideg ellenére – mondta el a kutató.
    Barna Gábor kitért a szintén január 6-hoz fűződő házszentelés és háromkirályjárás ma is élő szokására, utóbbi első említése a 11. századból maradt az utókorra, szövegét a 15. században írták le. A szokás részeként a fehér ruhába öltözött gyerekek, fiatalok egy rugós szerkezettel felemelhető csillagot hordanak magukkal énekelve, a meglátogatott házak lakói pedig kisebb ajándékokkal kedveskedtek nekik.
    A keleti rítusú keresztények január 6-án ülik meg az epifánia, vagyis karácsony ünnepét, ezt a vegyes vallású területeken, például Zemplén-megyében a nyugati keresztények az “orosz karácsony” elnevezéssel illették – fűzte hozzá a néprajzkutató.

MTI
Címfotó: Vízkereszt ünnepe Pannonhalmán/bences.hu