A budapesti Magyar Szemle folyóirat estje Gyergyószentmiklóson
Szeptember 17-én, hétfőn 18 órától
A budapesti Magyar Szemle folyóirat estjére kerül sor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár termében 2018. szeptember 17-én, hétfőn 18 órától.
A rendezvény keretében az 1927-ben alapított kiadványt bemutatja S. Király Béla szerkesztő. A folyóirat főszerkesztője, dr. Gróh Gáspár előadást tart, Szabó Dezső tükrei címmel.
A Magyar Szemle 1927 és 1944 között megjelent nagynevű elődjét Bethlen István volt miniszterelnök alapította, és a két világháború közti szellemi élet vezéralakjai, Szekfű Gyula történész, majd Eckhardt Sándor irodalomtörténész szerkesztették, anyagi fenntartását pedig a kormány és a magyarországi tőke elitje biztosította. A folyirat az ország korszerűsítésének és reformjának, a nemzeti és az európai gondolat egyesítésének, illetve a politikai középútnak kötelezte el magát. Jelképes jelentőségű, hogy a régi Magyar Szemle Magyarország szuverenitásának elvesztésekor, a német megszállással szűnt meg 1944-ben, az új folyóirat szerkesztése pedig az ország szuverenitásának visszanyerése után, 1992-ben indult meg. Újjáélesztésének gondolatát tevékenyen pártolta néhai Antall József.
Hagyomány és korszerűség, az értékek újjáteremtése, a magyar szellemi élet évszázados folyamatossága és határokon túllépő egysége, minden irányban nyitott értelmiségi tájékozódás, globális szemlélet, szellemi kísérletezés, a nemzeti újrakezdés stratégiái – ezek a törekvések, témák és eszmények alakítják a Magyar Szemle arculatát, felölelve számos területet, a gazdaságtól a tudományos kutatás etikájáig, a történelemtől a vallásig, a művészettől a filozófiáig, ami neves szerzői névsorában is megmutatkozik.
2003-ban a folyóirat elnyerte a Prima Primissima Díj második fokozatát, elsőként a magyar írott sajtóban.
Szabó Dezső íróról (1879–1945), Az elsodort falu és az Életeim szerzőjéről így fogalmaz egy helyen Gróh Gáspár: „Szabó Dezső szenvedélyessége jellegzetesen a filozopteré, a könyvek között élő emberé. Paradox módon éppen a mindennapi életben helyét nem találó Szabó Dezső nő ki igazán a magyar társadalom hétköznapjainak valóságából. Az a tanáros naivság, amely éppen a napi tapasztalatokat nélkülöző, a realitásokat nem ismerő szellemi beállítottságú embereket teszi a mindennapi élet kiszolgáltatottjaivá, szintén a legfontosabb vonásai közé tartozik. Valóságon kívülisége tette különösen érzékennyé a valóság olyan tényei iránt is, amikkel a realistább látásmódú társak már egyáltalán nem törődtek.”
Az est vendégeiről:
Gróh Gáspár (1953, Budapest): irodalomtörténész, kritikus. A Magyar Szemle főszerkesztője, a Köztársasági Elnöki Kabinet belpolitikai vezetője. 2007-ben Pethő Sándor-díjat kapott. Főbb munkái: Egymásért vagyunk (tanulmányok, kritikák, 2000); Szabó Dezső: Az elfelejtett arc (válogatás és szerkesztés, 2001); Az elsodort író. In memoriam Szabó Dezső (válogatás és szerkesztés, 2002); Móricz Zsigmond: A magyarság rendeltetése (válogatás és szerkesztés, 2004); Cs. Szabó László. A kis népek hivatása (előszó, válogatás, szerkesztés, 2005); Nézni a láthatatlant (kisesszék, 2005); Határ. Oknélkül(tanulmányok, kritikák, 2006), A következmények országa (2011), A magyarság rendeltetéséről (2013).
S. Király Béla (1957, Sóvárad): közíró, politológus, a Magyar Szemle szerkesztője, a Magyar Politikatudományi Társaság tagja. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem filozófia–történelem szakán, majd az ELTE politológia szakán végzett. Társadalomismeretet tanult Eindhovenben világbanki ösztöndíjjal. Tanított a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, jelenleg a Háromszék napilap szerzője is.
