A határon túli románok 13. marosfői nyári egyeteme
Fogynak a székelyföldi románok
Románia jó példát mutat a világnak az interkulturális kapcsolatok terén
A székelyföldi románok létszámcsökkenésének hatásaira figyelmeztetett a 13. marosfői nyári egyetemen felszólaló Andrei Moldovan, Kovászna és Hargita ortodox püspöke. A püspök szerint a székelyföldi románok számbeli fogyása dominóhatást vált ki, mely sokszorosan sújtja a román közösséget. Szerinte ez a jelenség veszélyezteti a román oktatási intézmények működését, és a fiatalok elveszítik a személyes és szakmai fejlődés lehetőségét, ez pedig a térség gazdaságára is kihat. A képzetlen fiatalok ugyanis nem tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és nem tudnak pályázni az Európai Unió által biztosított pénzforrásokra.
“Ha a térség turisztikai látványosságairól beszélünk, román identitásképző értékekről is beszélünk, amelyeket ápolni, restaurálni kellene. (…) Nagy szükség van a befektetésekre és munkahelyek létrehozására a térségben, mert ezek hiánya etnikai hovatartozástól függetlenül sújtja az itt lakókat” – jelentette ki Kovászna és Hargita ortodox püspöke.
Andrei Moldovan szerint a fiataloknak nem autonómiaelméletekre van szükségük, hanem a régió valós gazdasági potenciáljának a kihasználására. A püspök úgy vélte, a határon túli román közösségek vezetői számára szervezett marosfői tábor jó alkalom arra, hogy a külhoni románok mellett a székelyföldi románok helyzetére is ráirányítsa a bukaresti hatóságok figyelmét.
Andrei Moldovant februárban választotta Kovászna és Hargita püspökévé az ortodox egyház zsinata. Beiktatása előtt az Andrei Fagarasanul nevet használta.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint Románia jó példát mutat a világnak az interkulturális kapcsolatok terén, és azt szeretné, ha a román modellt honosítanák meg Európának azokban az országaiban is, ahol „a román kisebbséghez tartozó személyek” élnek. Mindezt abból az üzenetből idézte az Agerpres hírügynökség, amelyet a külügyminiszter a határon túli románok 13. marosfői nyári egyeteméhez intézett hétfőn. A külügyminiszter szerint Románia elvárja, hogy a határon túli románok számára biztosítsák az etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitás megőrzését, és ehhez legalább olyan jogokat kér, mint amilyeneket Románia biztosít a területén élő nemzeti kisebbségeknek.
Aurescu úgy vélte, erős érv Románia számára, hogy interkulturális párbeszédet gerjesztett saját kisebbségei és a többség között, és a saját tapasztalatai alapján értette meg, hogy „azok a szilárd demokráciájú társadalmak, amelyeket a toleranciára, a kölcsönös tiszteletre, a kulturális sokszínűségre, az etnikumközi párbeszédre és az interkulturalitásra építettek”. A külügyminiszter szerint az interkulturalitás román modellje stabilitási tényező mind a bel- és külügyekben, mind pedig regionális viszonylatban.
(Fotó: ziare.ro)
Üzenetében a román diplomácia vezetője biztosította a határon túli román közösségek vezetőit, hogy a tárca „felelősséget visel a román értékek megőrzéséért, az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás ápolásáért, és a más államok területén élő román közösségek jólétéért”. Hosszabb távon fontosnak tartotta a román állam minél hathatósabb segítségnyújtását, hogy a határon túli román közösségek fontos szerepet kapjanak a román állam és országaik kapcsolatainak a fejlesztésében.
„Románia továbbra is pozitívan válaszol minden olyan erőfeszítésre, mely a demokrácia támogatására és az emberi jogok védelmére irányul a szomszédos államokban. A kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a tiszteletben tartása egy jogállam demokratikus működését biztosítja, és Románia továbbra is kész támogatni minden kétoldalú, sokoldalú, regionális vagy nemzetközi erőfeszítést, amelyik ezen a megközelítésen alapul” – közölte Bogdan Aurescu román külügyminiszter.
A székelyföldi Marosfőn tartott nyári egyetemet a határon túli román közösségek vezetői számára szervezik évről-évre a térségben működő román civil szervezetek a külügyminisztérium támogatásával.
(Forrás: MTI/Gazda Árpád)
(Címfotó: realitatea)
