A hősök és a hőstett

Vége! Most már mindenkinek nyilvánvaló lehet, hogy befellegzett! Mármint a falopásnak. A rendőrség tökéletes ura a helyzetnek, aki a legapróbb kihágást elköveti, arra is kérlelhetetlenül lecsapnak. Nem számít, hogy az erőről hozod a fát be a városba, avagy onnan viszed kifele, ahol egy szálkányi fa mozgásban van, ott a rend kérlelhetetlen őrei elkapnak, eljárnak, intézkednek. Reszkessenek a dohányosok ha egy doboz gyufa van a zsebükben, mert garantáltan megjárják. Köszönhető mindez hős rendőreinknek, akik sasszemmel vigyáznak a vártán.

Ha pedig valakinek az a képtelen ötlete támad, hogy politikai rendezvényt szervez, s azon őrtüzet, lármafát gyújt, az vagy napra és órára kiállított szállítólevelet szerez be az erdészettől amennyiben udvaráról tűzifát akar szállítani egy ismerőse városszéli telkére, vagy viseli a törvény szigorát: tűzifáját elkobozzák, s még jó alaposan meg is büntetik.

Ja, hogy a törvénynek még a betűjén innen elsősorban célja és szelleme van? Hogy a cél a lopás megfékezése, nem a legálisan megvásárolt tűzifa szállításának a megakadályozása? Az hiperrealista rendőreinket teljesen hidegen hagyja. A parancs az parancs, nem vitatni, teljesíteni kell. Mert ne akarjon senki arról meggyőzni, hogy üzemanyagot nem kímélve teljesen véletlenül járt-kelt egész nap egy rendőrautó Gyergyószentmiklóson a lovaspálya környékén!

Megvallom, annak tudatában voltam, hogy Bukarestben nem fogadták kitörő örömmel a mai székelyföldi rendezvények hírét, de azt nem gondoltam volna, hogy ilyen buta módon fogják kimutatni az érzelmeiket. A közmondásosan ügyes és hatékony román diplomácia ismét csődöt mondott, Bukarest oly módon mutatta ki a foga fehérjét, hogy az Brüsszelig és Strasbourgig is el fog látszani. Tenni fogunk róla, ne legyen e téren senkinek kétsége.

S minekutána a székely összefogásnak és leleményességnek hála a tűzgyújtás sem maradt el, megfontolandó, hogy hétfő reggel egy csokor virággal kopogjunk be a rendőrségre, hisz tegnapi cselekedetükkel nem gátolják, hanem segítik autonómia-küzdelmünket.

Végezetül álljon itt a bizonyítéka is annak, hogy miképpen jár az, aki a jövedelmező falopás helyett holmi autonómiázással tölti a drága idejét:

(A fát kérésemre egy ismerősöm szállította, ezért a jegyzőkönyvet a nevére állították ki, de hogy ki ő, az a történet szempontjából lényegtelen.)

Árus Zsolt