A következő tanévtől nem számít a felvételijegybe az 5-8. osztály tanulmányi átlaga
Kizárólag a képességfelmérő vizsgán kapott osztályzat alapján rangsorolnak
A 2022/2023-as tanévtől nem fog beleszámítani a felvételijegybe az 5-8. osztály tanulmányi átlaga – erről állapodtak meg a társadalmi párbeszéd bizottság hétfői ülésén az oktatási minisztérium és a társadalmi partnerek képviselői.
A döntés értelmében a következő tanévtől az 5-8. osztály tanulmányi átlaga nem fog beleszámítani a nyolcadik osztályt végzett tanulók felvételijegyébe, kizárólag az országos képességfelmérő vizsgán kapott osztályzat alapján rangsorolják majd őket.
Tekintettel arra, hogy a 2021/2022-es tanévben nem kellett megszakítani az oktatást, és bízva abban, hogy a 2022/2023-as tanévben sem lesznek kényszerszünetek, a társadalmi partnerekkel abban állapodtak meg, hogy visszatérnek a világjárvány előtti vizsgarendhez mind a nyolcadik osztályosok, mind az érettségizők esetében – tájékoztatott egy hétfői Facebook-bejegyzésben Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter.
Azt is közölte, a szeptemberben kezdődő iskolai év lesz az első, amelyben az ötödikesek már a tanév elejétől kaphatnak szociális és tanulmányi ösztöndíjat. A jogosultsági feltételek között szerepel a legtöbb 20 hiányzás, a tanulmányi ösztöndíj esetében pedig a negyedik osztály végi nagyon jó minősítés.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy az iskolások ösztöndíjára szánt 1,032 milliárd lejes keretet a legutóbbi költségvetés-kiigazításkor kiegészítették 300 millió lejjel.
Eurostat: Romániában volt a legkisebb 2021-ben a tanulmányaik alatt munkát vállaló diákok aránya
Az Európai Unió (EU) országaiban formális oktatásban részt vevő 15-29 éves fiatalok 23 százaléka volt foglalkoztatott tavaly, míg 3 százalékuk állást keresett, hogy munkába álljon – derül ki az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) hétfőn közzétett adataiból.
A tanulmányaik alatt munkát vállaló 15-29 éves diákok aránya Hollandiában volt a legmagasabb, 70 százalék, ezt Dánia (49 százalék) és Németország (42 százalék) követte a sorban. A rangsor másik végén Románia (2 százalék), Szlovákia (4 százalék), valamint Magyarország és Bulgária (egyaránt 5 százalék) állt.
Azoknak a 15 és 29 év közötti diákoknak az aránya, akik 2021-ben nem dolgoztak, de munkába akartak állni a tanulás mellett, ezért álláskeresésbe kezdtek, Svédországban volt a legnagyobb (14 százalék), ezt Finnország (9 százalék) és Hollandia (7 százalék) követte. Csehországban, Romániában, Magyarországon és Horvátországban 1 százalék alatt volt ez az arány.
A fiatalok minőségi oktatásának biztosítása fontos célkitűzés, hiszen ez határozza meg a jövőjüket. Az, hogy milyen gyorsan kerülnek át az oktatási rendszerből a munkaerőpiacra, jelentősen eltér az egyes uniós országokban. Vannak tagállamok, amelyekben a fiatalok már tanulmányaik idején munkába állnak, részmunkaidős, hétvégi vagy diákmunkát vállalnak. Az egyes országok helyzetét e tekintetben oktatási rendszerük mellett olyan más tényezők befolyásolják, mint például a munkaerő-piaci sajátosságok vagy bizonyos kulturális jellemzők.
Nicolae Ciucă: országos szinten egységes eljárásra van szükség a tanulók ingázási költségeinek elszámolására
Országos szinten egységes eljárásra van szükség a tanulók ingázási költségeinek elszámolására, erre szeptember végéig megoldást találnak – jelentette ki a miniszterelnök hétfőn, a Romániai Megyei Tanácsok Szövetségének és a Romániai Municípiumok Szövetségének képviselőivel folytatott egyeztetésen.
A kormány közleménye értelmében a megbeszélések középpontjában a kormányzati beruházási projektek végrehajtása, a decentralizáció, a szociális támogatási intézkedések finanszírozása, a télre való felkészülés, a tanévkezdésre vonatkozó intézkedések, valamint a helyi közösségek támogatását célzó törvénymódosítások álltak.
A miniszterelnök utalt a költségvetés-kiigazítás során a helyi önkormányzatoknak juttatott többletforrásokra, valamint az európai finanszírozások kínálta lehetőségekre a folyamatban lévő projektek folytatására és új beruházások elindítására.
A tanévkezdés kapcsán beszélt arról is, hogy egységes eljárásra van szükség a tanulók ingázási költségeinek elszámolására. “Egy képzett Románia oktatási esélyegyenlőséget is feltételez. A Romániai Megyei Tanácsok Szövetsége és az oktatási minisztérium megtalálja a megoldást szeptember végéig” – nyomatékosította.
A találkozón szó esett még az épületadók kiszámításáról, az erdőtörvény módosításairól, a helyreállítási tervbe (PNRR) foglalt reformokról és a közoktatást szabályozó törvény tervezetéről is.
A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Cseke Attila fejlesztési minisztert, Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter, valamint az európai beruházásokért és projektekért felelős tárcavezető, Marcel Boloş is.
A kormányfő hétfő reggel egyeztetett a Romániai Városok Szövetségének és a Romániai Községek Szövetségének képviselőivel is. Biztosította őket arról, hogy az idei télen érvényben maradnak az energiaárakat korlátozó és kompenzáló rendelkezések. Nicolae Ciucă leszögezte, a kormánynak a helyi hatóságokkal közösen sikerült olyan hazai és európai alapokból származó finanszírozási forrásokat találnia, amelyek az elkövetkező években átalakítják a romániai helyi közösségeket és javítják az emberek életminőségét.
Forrás: www.agerpres.ro
