A magyarellenes intézkedések részeként

Jól zárult az ANAF vizsgálata az EMNT-nél

Csíkszeredai sajtótájékoztatón is beszámoltak a Maros Megyei Törvényszék döntéséről, melynek következtében a székely zászló nem minősül reklámzászlónak. A sajtótájékoztatón Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke és Tiboldi László, az EMNT alelnöke elmondták: remélik, a döntés nyomán megszűnnek a székely jelkép használata miatti zaklatások.

A szerdai találkozón Sándor Krisztina elmondta: az Európai Unió zászlójának használatára sem létezik törvényi szabályozás, és ahogyan az egy közösséget képvisel, hasonlóképen a székely lobogó is. Ennek értelmében az EMNT ügyvezető elnöke arra biztatott mindenkit, hogy bátran használják a székely zászlót. Sándor Krisztina ugyanakkor emlékeztetett: hasonló ügyben Nagyváradon kedvezőtlen döntést hozott a törvényszék, így a Tőkés László európai parlamenti képviselő irodájára kitűzött székely zászló miatti büntetés ügyét a strasbourgi bíróságon folytatják.

A sajtótájékoztatón az ügyvezető elnök beszámolt az Adó- és Pénzügyi Hivatal (ANAF) adócsalás elleni osztályának EMNT-nél lefolytatott vizsgálatáról is. Ennek során az elmúlt másfél hónapban a Hivatal elkérte az elmúlt 5 évre visszamenőleg az EMNT Egyesület összes támogatási szerződését, az éves tevékenységi beszámolókat, a mérlegeket és a civil szerződéseket. A Hatóság ellenőrei a vizsgálat során kihangsúlyozták, hogy nem pénzügyi és könyvelési, hanem jogosultsági vizsgálatot tartanak, és azt ellenőrizték, hogy az egyesület tevékenysége mennyire van összhangban az egyesület alapszabályzatában megfogalmazott célokkal. Ehhez január közepén a korábban magyar nyelven elvitt iratok román fordításait is megkapták. Sándor Krisztina elmondta: a Hivatal ellenőrei úgy tűnik, mindent rendben találtak, és január végén a vizsgálatot lezáró jegyzőkönyv és átvételi elismervény kíséretében visszaadták az eredeti változatban elkért iratokat is. „A vizsgálat során felmerült bennünk a kérdés, hogy nemzetközi kapcsolatban résztvevő adóalanyokat miért köteleznek arra, hogy akár jelentős összegeket is költsön olyan iratok fordításokra, melyekről egyébként nem köteles román nyelvű változatot tartania. Az lenne a természetes, hogy ha a román hatóságok ellenőrizni akarnak ilyen típusú iratokat, akkor a saját költségükön készítsenek fordításokat, és ne az adott egyesületet, alapítványt vagy intézményt terheljék ezzel” – hangsúlyozta Sándor Krisztina. A vizsgálat ezúttal sikeresen zárult, és az EMNT vezetői kifejezték reményüket arra nézve, hogy a más, magyar állami fenntartású intézményeknél végzett ellenőrzések is hasonlóképen zárulnak. Tiboldi László alelnök hozzátette: nem tekintik véletlennek az Adó- és Pénzügyi Hivatal múlt év végén elkezdődött vizsgálódását, hiszen az sajnos illeszkedik azon magyarellenes intézkedések sorába, melyeknek tanúi és elszenvedői lehetett a magyar közösség múlt év novemberétől kezdődően.

A honosítási folyamat jelenlegi helyzetére áttérve Tiboldi László elmondta: jelenleg országos szinten 31 Demokrácia-központban – a magyar konzulátusokkal együttműködve – végzik ezt a munkát, valamint az ehhez kapcsolódó egyéb feladatokat. „Eddig világszerte 785.000 kérelmet adtak le a magyar állampolgárság könnyített eljárásban történő megszerzéséhez, s ennek több mint fele Erdélyből származik. Az innen beérkező kérelmek mintegy 70%-át az elmúlt 5 évben a Demokrácia-központok munkatársai állították össze, akik az anyakönyvezésekben, az útlevélkérelmekben, valamint a hadiárváknak juttatott magyar állami támogatás ügyében is segítik az érdeklődőket” – mondta Tiboldi. Az EMNT alelnöke kijelentette: igény szerint közreműködnek a magyarországi választói névjegyzékben szereplő erdélyi magyar állampolgárok adatainak frissítésében is, valamint a kihelyezett konzuli napokon a kisebb-nagyobb településeken is segítenek a kérelmek benyújtásában. Ehhez kapcsolódva Sándor Krisztina elmondta: az év elején egyeztettek Wetzel Tamással, a honosításért felelős, nemrégiben újból kinevezett miniszteri biztossal is, akivel az elmúlt években is jól együttműködtek az EMNT Demokrácia-központjainak vezetői, s akit biztosítottak a megkezdett munka folytatásáról. „Folyamatosan szem előtt tartjuk a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által megjelölt célkitűzést, miszerint 2018-ra világszerte egymillió új magyar állampolgárt tarthatunk nyilván” – hangsúlyozta az EMNT ügyvezető elnöke.

A sajtótájékoztató végén az EMNT vezetői kiemelték, hogy folyamatosan várják mindazokat a Demokrácia-központokba, akik aláírásukkal szeretnének csatlakozni a kötelező betelepítési kvóták elleni petícióhoz. Az illegális bevándorlók befogadását kötelezővé tevő európai uniós kezdeményezés ellen Romániában mindeddig egyedüliként fogott aláírásgyűjtésbe közösen az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt – emelte ki Tiboldi László. November óta több mint 8000 aláírást gyűjtöttek össze. A munka folytatódik az irodákban és terepen is, az önkénteseknek köszönhetően. Bárki, aki segíteni szeretne, az betérhet az irodákba aláírásgyűjtő ívekért, és maga is hozzájárulhat a gyűjtés sikeréhez. Tiboldi elmondta: a magyar állampolgárok a magyarországi FIDESZ kezdeményezéséhez csatlakozva, magyar nyelvű űrlapon írhatnak alá, míg a csak román állampolgársággal rendelkezők egy kétnyelvű magyar-román nyelvű íven adhatják le kézjegyüket.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája

Kérem ossza meg ismerőseivel: