A Renaissance Consort és a Pavane Gyergyószentmiklóson

A budapesti Magyarság Háza Mátyás-korabeli régizenével és tánclátványossággal is kedveskedik a Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál közönségének

Mint azt a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ hírül adta, a július 5–8. között megrendezendő Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál idén a Mátyás király-emlékév jegyében zajlik majd. A rendezvénysorozatba az emlékévet koordináló budapesti Magyarság Háza is bekapcsolódik három programelemmel; ezek közül egyik a kecskeméti Renaissance Consort és a szegedi Pavane Történelmi Táncegyüttes műsora lesz július 7-én, szombaton délután 15 órakor a Márton Áron utcában.

Az 1980-ban alakult Renaissance Consort azok közé az együttesek közé tartozik, amelyek Magyarországon az elsők között fedezték fel a XV–XVII. század muzsikáját, amely a megőrzés misszióját vállaló művészek nélkül mára talán már végleg feledésbe merült volna.

Az együttes már a megalakulása óta töretlenül kutatta, ápolta és népszerűsítette a régi korok zenéjét. Koncertjeiken kezdetben a XV–XVII. század németalföldi, angol, olasz és spanyol hangszeres táncdarabjai szerepeltek, majd később egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a régi magyar zene megszólaltatására, bemutatására is. Mára már a kor szinte valamennyi jelentősebb hazai és külföldi zenei gyűjteményének, ismert és ismeretlen mesterének darabjai műsoron vannak az együttes koncertprogramján.

A Renaissance Consort rendkívül nagy gondot fordít a korabeli hangzás és látvány megteremtésére, ennek érdekében beszerezték a reneszánsz korában használatos hangszerek kópiáit – blockflöte, krummhorn, kortholt, rauschpfeifen, schalmei, shawm, gaita, viola da gamba, rebec, lant, reneszánsz gitár, spinet, ütőhangszerek stb. – és öltözékük is az akkori viseletet idézi.

„Ha nehezen találsz utat a régizenéhez, mert szokatlan nyelven szól, kutasd fel és szeresd meg környezetén keresztül! Szeresd benne az eltűnt időt, a messzi tájat, a megfejthetetlennek tűnő, számodra ismeretlen dallamokat, szeresd benne a természet folyamatos lüktetését, a melódia néha meghökkentő szüntelen változását” – vallják művészi elhivatottságukról az együttes tagjai.

renaissance-consort_1

Időközben több éves múltra visszatekintő szakmai és művészi kapcsolat jött létre a Renaissance Consort és a szegedi Pavane Történelmi Táncegyüttes között. Az évek óta külön és közösen is folytatott kutatómunka eredménye az a színes program, amelyben a két együttes a XV–XVII. század magyar és európai fejedelmi udvarainak korabeli táncait és zenéjét dolgozza fel. A kor hangulatát visszaadó jelmezekben előadott műsor a reneszánsz életöröm hű kifejezője, amely maradandó élményt nyújt a ma emberének is.

A Renaissance Consort évente közel harminc koncertet ad. A hazai fellépések mellett művészeti tevékenységük híre eljutott Magyarország határain túlra is. Visszatérő vendégei a felvidéki Somorja és Pozsony régizenei fesztiváljainak, részt vettek a Kaltenbergi Várjátékokon, a Marosvásárhelyi és Csíkszeredai Régizenei Napokon. Magyarországot képviselték a Budapest Berlinben című kulturális napokon, nagy sikerrel szerepeltek Český Krumlov (Csehország) és Horsens (Dánia) középkori fesztiváljain. Különösen az elmúlt tíz esztendőben vált az együttes a magyar zenekultúra utazó nagykövetévé.

 

A Pavane Történelmi Táncegyüttes

A szegedi Pavane Történelmi Táncegyüttes 1992-ben alakult azzal a céllal, hogy az elmúlt korok méltatlanul elfeledett báli táncait felelevenítse és színpadra alkalmazva megismertesse a mai kor emberével. Táncaik eredeti leírásokon alapulnak, melyeket különféle levéltárakban, magángyűjteményekben, korabeli tánc- és illemtankönyvekben találtak meg. Műsoruk a reneszánsz, a barokk, a XIX. századi báltermi táncok, a nemzeti romantika magyar báli táncainak szépségét, ezen korszakok hangulatát igyekszik megmutatni. A korabeli táncokhoz korhű zenei anyagot és jelmezeket használnak. Az általuk felelevenített korszakok: XII–XIII. század táncai; reneszánsz táncok: Itália, Franciaország, Magyarország; barokk táncok; kuruc kor táncai; XIX. századi európai báltermi táncok és XIX. századi magyar báli táncok.

A reneszánsz korszakhoz kapcsolódva történelmi alapokon nyugvó zászlóforgató csoportot is létrehoztak, melynek koreográfiái csoportosak, párosak és szólószámokból állnak. Műsoraikat a helyi viszonyok és igények szerint, a rendezvény és a helyszín karakteréhez illeszkedve állítják össze. A zászlóforgató csoport zenei kíséretét saját dobosegyüttesük látja el.

pavane

A csoport reneszánsz zenei kíséretét évek óta a kecskeméti Renaissance Consort adja. Közös műsoraikkal szerepeltek már különböző várjátékokon (Eger, Sümeg, Hollókő, Csesznek stb.), történelmi seregszemléken itthon és külföldön (Erdély, Szlovákia, Csehország, Ausztria, Németország, Franciaország, Észak-Írország). A Dániában 2001-ben megrendezett Európai Középkori Fesztiválon Magyarország képviseletében egyedüli csoportként vettek részt.

A Mátyás király tematikus napon, július 7-én, szombaton délután a Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivál közönsége előtt is bemutatkoznak.

 

Mátyás király udvarának zenei világa

A reneszánsz idején az uralkodói udvarok voltak a kultúra legjelentősebb központjai, ahol a művészetpártoló királyok, hercegek jóvoltából számtalan művész fordult meg és gazdagította a kor kultúráját, amely legjellemzőbben Itáliában bontakozott ki. A humanista műveltségű, bőkezű mecénásként ismert Mátyás célja is az volt, hogy Magyarország egy második Itália legyen. Ebben a törekvésében méltó társa lett Itáliából érkezett második felesége, a nápolyi király lánya, Beatrix.

Mátyás király udvara a korabeli kultúra egyik központja lett Európában, elsőként követve az Itáliában kiteljesedő, az ókori görög és római kultúrát felfedező újjászületést: a reneszánszt. Mátyás, aki maga is a római Corvinus nemzetséghez vezette vissza családfáját, nyitott volt a humanizmus és a reneszánsz szellemére. Ezt az érdeklődést Beatrix csak elmélyítette benne.

A főúri központok között kétségkívül legjelentősebb királyi udvar a XV. századra európai szintű énekes és hangszeres zenegyakorlatot mutatott. A királyi kórus létszáma Mátyás korára elérte a negyven főt, a külföldi vendégek egybehangzóan mint Európa egyik legjobb együttesét dicsérték. „Annál különbet még nem láttam” – írta egy korabeli szem- és fültanú Mátyás híres énekkaráról, amely még magával a pápai kórussal is vetekedett. Az énekkarnak saját iskolája, orgonistája és fúvószenészei voltak és a gregorián ének művelése mellett – külföldről szerződtetett énekesek és hazai szopránfiúk közreműködésével – műsorán a kor legigényesebb kompozíciós stílusában írt többszólamú művek is szerepeltek.

A király kiterjedt levelezést folytatott, hogy Magyarországra csábítsa a kor legjelentősebb zenészeit. A leghosszabb ideig a franko-flamand énekes-zeneszerző, Johannes Stockem tartózkodott Budán mint az udvar zenei életének irányítója. Jó barátja volt Tinctoris, aki Nápolyban Beatrix tanára volt és az ő hívására érkezett Magyarországra. Ugyancsak az 1480-as években működött Magyarországon Verjus (Jean Cornuel) és Erasmus Lapicida. Beatrice királynénak külön énekkara volt, ő maga is hárfázott. A királyi pár székesfehérvári esküvőjének zenei pompáját lelkes hangú leírások dicsérték. Mátyás udvarának zenészvendége volt többek között Pietro Bono, a híres lantjátékos, valamint a kor ismert zenészei: a németalföldi Johannes Martini és a franko-flamand Jacques Barbireau is. A király komoly erőfeszítéseket tett, hogy udvara számára szerződtesse a híres orgonistát, Paul Hofhaimert. Több száz év távlatából ma már nem lehet pontosan tudni, hogy pontosan mely művek csendültek fel Budán, az azonban bizonyos, hogy Mátyás udvara bekapcsolódott az európai kulturális élet vérkeringésébe, így feltételezhetjük, hogy a korból fennmaradt darabok a legjelentősebb magyar reneszánsz uralkodót, Mátyás királyt is szórakoztatták.

Ha egy korabeli utazó szemével látnánk a budai vár mindennapjait, azt állapíthatnánk meg, hogy Mátyás udvartartásának életvitele semmiben sem különbözött a példának tekintett itáliai udvarokétól. Az Itáliából, Franciaországból, Németalföldről érkezett zenészek a kor legnépszerűbb, Európa-szerte ismert műveit játszották, az udvar népe pedig olyan tánclépéseket lejtett, mint amilyeneket más uralkodói udvarokban is táncoltak.

 

Képzeletbeli zenés utazás Mátyás udvarába

Vajon milyen muzsika szólhatott Mátyás király udvarában, és hogyan táncolt az udvar népe hétköznapokon és ünnepi alkalmakkor? A kecskeméti Renaissance Consort tagjai és a szegedi Pavane Történelmi Táncegyüttes ezt idézi meg zenében és táncban. A műsorban reneszánsz hangszerek kópiáin a kor gyakran játszott, közkedvelt dallamai csendülnek fel, amelyek Mátyás udvarában is elhangozhattak. Beatrix és Mátyás házassága után a kor legkiválóbb itáliai, németalföldi zenészei, zeneszerzői közül bizonyíthatóan többen is megfordultak a magyar királyi udvarban, amely ekkortájt a tipikus reneszánsz fejedelmi udvarok sorába tartozott – különösen a zenei életet tekintve. Erről győzi meg hallgatóit a Renaissance Consort és a Pavane Történelmi Táncegyüttes műsora, amely egy képzeletbeli zenés utazás Mátyás udvarába.

A Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ és a budapesti Magyarság Háza minden érdeklődőt szeretettel vár július 7-én, szombaton délután a Márton Áron utcába!

Összeállította: Varga Gabriella