Románia vezetői elzárkóznak a párbeszédtől
A romániai magyar közösség helyzete radikálisan rosszabb lett
Az utóbbi évben a romániai magyar közösség helyzete – több állami intézmény aktív szerepvállalásának köszönhetően is – radikálisan rosszabb lett. Csak néhány példa:
– az ország közbiztonsági stratégiájának a tervezetében az autonómia igényének a kinyilvánítása kockázati tényezőként, a társadalmi béke veszélyeztetőjeként jelent meg;
– a magyar közösség reális gondjainak megoldásáról szóló nyilatkozatát minden indoklás nélkül, érthetetlen módon, pár nap után maga az államelnök távolította el hivatalának honlapjáról;
– futószalagon születnek a magyar feliratok, illetve magyar és székely jelképek eltávolítására kötelező bírósági ítéletek;
– végül decemberben kétes körülmények között két székely fiatalt tartóztattak le terrorizmus vádjával.
Érthető és jogos tehát a közösség körében egyre nagyobb méreteket öltő elégedetlenség, ami petíciók és köztéri tüntetések egész sorát eredményezte.
A fokozódó feszültséget észlelve, a magyar közösség gondjai békés megoldását keresve Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszék Székely Tanácsainak az elnökeiként tavaly decemberben azzal a kéréssel fordultunk az ország két vezetőjéhez – az államelnökhöz és a miniszterelnökhöz -, hogy ezek fogadják székelyföldi önkormányzati és politikai vezetők egy küldöttségét, hogy párbeszéd útján közösen keressük a kiutat ebből a helyzetből. Megkeresésünkre azonban semmilyen válasz nem érkezett!
Tekintettel arra, hogy az év vége eleve zsúfolt időszak mindenki számára, a felkérést a múlt hónap elején megismételtünk, de továbbra is eredmény nélkül. Ez a viszonyulás már azért is elfogadhatatlan, mert törvény kötelezi az említett elöljárókat is, hogy az írásos megkeresésekre 30 napon belül válaszoljanak. Ezen túlmenően azonban nem csak elfogadhatatlan, de veszélyes is az a mód, ahogyan ez a két elöljáró ebben a helyzetben viselkedik. Véleményünk szerint felelős vezetőkként kötelességük az egyre növekvő társadalmi feszültség mielőbb csökkentése, Székelyföld helyzetének Románia kötelezettségvállalásaival összhangban való rendezése, ehhez pedig párbeszédre van szükség. Ezúton nyilvánosan is felszólítom tehát őket, hogy minél hamarabb fogadják az általunk említett küldöttséget, vállalják el a helyzet rendezésében rájuk háruló feladatot.
Kérem ugyanakkor a nemzetközi közösséget, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács illetékeseit, hogy kövessék figyelemmel a székelyföldi helyzet alakulását, illetve a rendelkezésükre álló eszközökkel, hatáskörüknek megfelelően vállaljanak aktív szerepet a mielőbbi békés rendezésben.
Gyergyószentmiklós, 2016. II. 17. Árus Zsolt
a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke
