A szakmunkásnak nem muszáj alkalmazottként dolgoznia
Növelni kell a vállalkozói szellemet a szakiskolát végzett fiatalok körében
Nemcsak képzési, hanem humánerőforrás-probléma is a szakképzés ügye, hangzott el azon a találkozón, amelyen gyergyói térségi iskolaigazgatók és vállalkozók vettek részt, és Gyergyószentmiklóson tartották Hargita Megye Tanácsa szervezésében, Görbe Péter főtanfelügyelő korábbi kérése alapján. A térségbeli vállalkozók képviseletében jelen volt Bajkó Tibor, az Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke is, a szervezet összesen mintegy háromezer munkahelyet biztosító cégeket tömörít.
Az, hogy a gyerekek többsége nem szívesen iratkozik szakmunkásképzőbe, a szülők mentalitásán is múlik, mert a többség elméleti képzésre buzdítja gyermekét, és irodában látja a jövőjét – értettek egyet a jelenlévők, hangsúlyozva: aki szakiskolát végez, annak nem feltétlenül kell alkalmazottként dolgoznia, hiszen lehet magánvállalkozó is, ezt kell tudatosítani a fiatalokban, a vállalkozói szellem növelésére van szükség. Ugyanakkor egyre nagyobb az igény számítógépes programozókra, e szakma elsajátítása sokat jelentene a fiatalok itthon maradása szempontjából, hiszen itthonról dolgozhatnának külföldi cégeknek, a hazainál magasabb bérért. Éppen ezért Hargita Megye Tanácsának munkatársai felvetették a jelen lévő Dombay Istvánnak, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozata igazgatójának, hogy egy informatikai felsőfokú képzés indítása a Csíky-kertben működő intézményben hasznos lehet – ezzel az igénnyel levélben fordulnak az egyetem kolozsvári vezetőségéhez, állapodtak meg a jelenlévők. Egy másik felvetés szerint a diákoknak bevezetik a havi gyárlátogatásokat, sőt szülői értekezleteket is tartanának vállalkozásoknál, hogy a szülők jobban megismerjék a szakképzésben rejlő lehetőségeket, és cégvezetők jelezték, hogy ők is elmennének szülői értekezletre.
Elhangzott továbbá az is, hogy az elméleti tantárgyversenyeken kívül szakmai versenyekre is szükség lenne, a szakiskolás diákok részvételével. Több iskolaigazgató panaszolta, hogy ha új szakot indítanak, nem telnek be a helyek, erre az a javaslat fogalmazódott meg, hogy kettős szakú osztályokat hozzanak létre. A vállalkozók ugyancsak partnerek a duális képzésben, és szívesen foglalkoztatnak gyakornokokat, mondták el.
A megbeszélésen részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Barabás Csaba, az intézmény beruházásvonzási irodájának vezetője is. Borboly Csaba hangsúlyozta, hogy a megyei tanács lehetőségei szerint támogatja a szakoktatást, kiemelt célja annak fejlesztése, a legutóbbi példa erre az, hogy a legutóbbi áfa-visszaosztásnál jelentős összegekkel támogatták a szakiskolákat. A csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskola szakoktatási tevékenységhez szükséges fejlesztéseihez 90 ezer lejjel járul hozzá Hargita Megye Tanácsa, a dánfalvi tangazdaság kiépítéséhez, a meglévő istálló feljavításához 100 ezer lejjel, a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet líceum mellett működő tangazdaság létrehozását 46 ezer lejjel támogatja, a székelyudvarhelyi Bányai János Műszaki Szakközépiskola szakoktatási tevékenységének fejlesztését pedig 35 ezer lejjel. A megyei tanács döntéshozó testülete a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpont tangazdaságának kiépítésére 40 ezer lejt, a szentegyházi Gábor Áron Iskolaközpont szakoktatási tevékenységének megerősítéséhez, az étkezde felújítására 45 ezer lejt különített el. A korondi szakközépiskola fűtésrendszerét 20 ezer lejjel támogatja, a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Műszaki Líceum szakoktatásának megerősítésére famegmunkálási gépek vásárlásához való hozzájárulásként 9252 lejt különített el. A gyergyóditrói szakiskola fejlesztésére 20 ezer lejt utalt ki a testület, a balánbányai Liviu Rebreanu Iskolaközpont szakoktatásának fejlesztését 50 ezer lejjel, a borszéki Zimmethausen Iskolaközpont szakképzését pedig 60 ezer lejjel támogatja. Ugyanakkor Hargita Megye Tanácsa az Alcsíki Kistérségi Társulás tagjaként célirányosan 10 ezer lejt különített el a térségben működő tangazdaságok támogatására.
