Közösség elleni merényletre való uszítás, illetve robbanóanyagokkal való visszaélésre való buzdítás a vád

Dan Tanasă nem csak azért káros, mert folyamatosan támadja a székelyföldi önkormányzatokat és magyar jelképeket, meg feliratokat távolíttat el bírói segédlettel, hanem azért is, mert folyamatosan uszít a magyarok ellen, ezáltal nehezíti a román-magyar párbeszédet, amire nagy szükség lenne. Ráadásul a honlapja tanúsága szerint több mint harmincezer követője van, s mivel több országos tévé-adó stúdiójában is gyakran megfordul, ezért igen nagyszámú embert képes befolyásolni. Az már a ráadás, hogy folyamatosan hivatkozik az általa megnyert perekre, amelyek hiteles forrássá teszik tájékozatlan emberek szemében.

A Facebook-oldalán, illetve a blogján rendszeresen tesz közzé bejegyzéseket, amelyek közös vonása az, hogy valós eseményeket magyaráz félre, ferdít, illetve tendenciózusan hazudik róluk. Egy ilyen bejegyzést tett közzé idén május végén, azt állítva, hogy Alfaluban állandó jelleggel ki van tűzve Magyarország zászlaja. Az állítás természetesen nem igaz, a képen jól látható, hogy egy ideiglenes díszkapu van felállítva a falu bejáratánál a falunapok alkalmából, s arra van kitűzve a zászló, arra való tekintettel, hogy testvér-települések hivatalos küldöttségei vannak jelen az eseményen.

A bejegyzés közzététele után szokás szerint érkeztek a gyalázkodó és gyűlölködő hozzászólások. Ellenben ezen alkalommal több is történt annál: megjelent több olyan hozzászólás is, ami ezen túl megy, s a magyar közösség elleni erőszakos fellépésre utal, illetve buzdít. Az első még csak utal a legionáriusokra, a másik már erőszakos fellépésre buzdít, illetve annak elmaradását kéri számon, a harmadik pedig nemes egyszerűséggel Molotov-koktélok bevetésére, vagyis a magyar közösség elleni merényletek elkövetésére buzdít, míg a negyedik ezt erősíti meg, kifejezve azon véleményét, hogy ezekkel (ez a magyar közösség lenne) és a cigányokkal csak így lehet, elég volt már a sok buta toleranciából.

Közösség elleni merényletre való uszítás, illetve robbanóanyagokkal való visszaélésre való buzdítás. Ezek a fogalmak bizonyára minden erdélyi magyar ember számára ismerősek, hisz ilyen vádak miatt ítélték nemrég 5 év börtönre Szőcs Zoltánt. Magától adódik a gondolat, hogyha egy ilyen bűncselekményről tudomásunk van, akkor állampolgári kötelességünk panaszt tenni az illetékes ügyészségen. Ha pedig a román igazságszolgáltatás pártatlan, akkor az eredmény csak az lehet, hogy ezeket az embereket is mind börtönbe zárják, márpedig a romániai magyar közösség számára az hatalmas eredmény lenne, ha egy időre megszabadulhatna ettől az uszítótól.

Ez a helyzet annyival egyértelműbb, hogyha megfigyeljük ezeknek az illetőknek a hozzáállását, egyéb nyilvános megszólalásaikat stb., akkor azokból egyértelműen kiderül, hogy ők tényleg gyűlölik a magyarokat, s komolyan gondolják azt, hogy erőszakosan kellene fellépni ellenük. Következésképpen esetükben teljesen indokolt lenne a hatóságok határozott fellépése és az, hogy börtönbe kerüljenek.

Mivel lényegében megegyezik a hatóságok által Beke István és Szőcs Zoltán esetében felvázolt forgatókönyv, illetve az, ami itt valóban fennáll, logikus lépés volt bűnvádi panaszt tenni ezek ellen az uszítók ellen, illetve hasonlóan logikus lépés volt az is, hogy annak megírásában a Beke&Szőcs-ügyben az ügyészek által összeállított vádiratot vegyük alapul. Így is tettünk, s annak a felhasználásával készítettük ezt a bűnvádi panaszt, amit múlt héten postáztunk Bukarestbe, a fentebb jelzett ügyészségnek. Épp csak annyit kellett tenni, hogy a románt magyarra és viszont cseréljük, s hasonlóképpen a románellenességet magyarellenességre.

Ezáltal tükröt állítottunk a hatóságok elé, illetve bizonyítékot arra nézve, hogy Romániában létezik olyan magyarellenesség, amelyik az erőszaktól sem riad vissza. Már csak azért is, hogy ne mondhassák azt, hogy nincs tudomásuk ilyesmiről. Egy jogállamban pedig az volna elvárható, hogy a hatóságok egyformán járjanak el, helyezzék azonnal előzetes letartóztatásba a bepanaszolt személyeket, majd alapos kivizsgálás után állítsák őket bíróság elé, a bíróság pedig ítélje el őket.

Nyilván nagyon meglepődnénk, ha ez így történne, de nem vagyunk naivak, így tisztában vagyunk azzal, hogy ez nem fog bekövetkezni, de ez a kezdeményezés akkor sem lesz haszon nélkül, mert ha a panaszunkat ejtik, akkor az bizonyíték lesz arra nézve, hogy a román igazságügyi hatóságok kettős mércét alkalmaznak, a románellenességgel vádolt magyart akkor is elítélik ha ártatlan, míg a magyarellenes románt akkor sem, ha kétségtelenül bűncselekményt követett el. Ez önmagában persze nem fogja boldoggá tenni Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt (habár akár javukra is válhat, ha sikerül eljuttatni ezt az üzenetet olyan személyekhez és intézményekhez, amelyeknek módjuk van tenni érdekükben), de arra mindenképp alkalmas, hogy megmutassa országnak-világnak Románia igazi arcát.

Az ellenben már egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Román Hírszerző Szolgálat kettős mércét alkalmaz, veszélyesként kezeli, és megfigyelés alatt tartja a románellenességgel gyanúsított magyarokat, miközben az egyértelműen magyarellenes románok ellen nem lép fel, sőt, lényegében bátorítja őket. Ezt igazolja az, hogy a kézdivásárhelyi fiatalok állandó megfigyelés alatt voltak, miközben az ebben az ügyben érintett egyik személy Facebook-oldalán az szerepel, hogy a Hírszerző Szolgálat alkalmazottja. Erre rákérdeztünk, s azt a hivatalos választ kaptuk, hogy nekik nincs ilyen nevű alkalmazottjuk. Akkor felhívtuk a figyelmüket, hogy valaki visszaél az intézmény nevével, ráadásul pedig az illető bűncselekményt követ el, így rossz fényben tünteti fel az intézményt, illetve azt a látszatot kelti, hogy az intézmény legitimálja az ilyen cselekedeteket. Erre való tekintettel arra kértük a Hírszerző Szolgálatot, hogy intézkedjen ez ellen, de nyolc hét után sem tettek semmit, az illető továbbra is az alkalmazottjukként van jelen a Facebookon. Ráadásul arra utaló jel sincs, hogy a Hírszerző Szolgálat riasztotta volna az ügyészséget, az pedig, hasonlóan a kézdivásárhelyi esethez, lerohanta volna az elkövetőket. Ők továbbra is szabadon vannak, s teszik azt, amivel a kézdivásárhelyi fiatalokat vádolják, s amiért ők börtönben vannak.

Árus Zsolt