Testnevelő tanárok figyelmébe!

sport

Ösztönzi-e az iskolai testnevelés a szabadidős sporttevékenységeket? *

A BBTE Testnevelés és Sport Karának két munkatársa, dr. Boros-Bálint Julianna és dr. Szabó Péter működött közre annak a kutatásnak az elkészítésében, amely azt vizsgálja, hogy a testnevelőtanárok, szülők és barátok részéről tapasztalt testmozgásra ösztönzésnek van-e hatása a szabadidős, önállóan végzett sporttevékenységekre. A kutatás keretében a 11–18 éves korosztályból 974 romániai, magyarországi, egyesült királyságbeli, illetve szlovákiai diákot kérdeztek meg.

A felhasznált keretmodell követhetővé teszi, hogy a testnevelés órákon a szakpedagógusok részéről észlelt autonómiatámogatás (Perceived Autonomy Support) milyen áttéteken keresztül válik konkrét szabadidős viselkedéssé a diákoknál. A modell első lépésben azt írja le, hogy a testnevelő tanárok részéről észlelt autonómiatámogatás hogyan alakul önmotivációvá a testnevelésórák keretében. Ezt követően a szülők és a barátok részéről észlelt autonómiatámogatás önmotivációra gyakorolt hatását vizsgálja, illetve azt, hogy az önmotiváció miként alakul szubjektív normává, attitűddé, illetve észlelt magatartáskontrollá (Perceived Behavioural Control). Utolsó lépésben e három változó szándékká, majd konkrét viselkedéssé alakulását veszi górcső alá. A modell a szelf-determinációs elméletre (Deci és Ryan, 1985) alapoz, amelynek homlokterében az egyén autonómiája áll. Az elmélet szerint az egyén motiváltságához az szükséges, hogy kompetensnek érezze magát, lehetősége legyen döntéseket hozni a saját jövőjét illetően, tudjon kapcsolódni a társaihoz, testnevelő tanárához, azaz kialakuljon benne a kötődés igénye.

A kutatás során kiderült, hogy a barátok és a család részéről érkező autonómiatámogatás mind a négy országban szoros összefüggésben áll az önmotiváció kialakulásával, ugyanakkor a testnevelés órákon észlelt autonómiatámogatás általában annyira gyenge, hogy szinte alig hat a szabadidős önmotivációra, leszámítva néhány egyesült királyságbeli tanintézményt, ahol nagyobb hangsúlyt fektetnek az önmotiváció ösztönzésére. A lányok inkább otthonról, illetve a barátok részéről kapnak jelentősebb autonómiatámogatást, és a fiúkhoz képest erősebb önmotivációval és szubjektív normákkal bírnak. A fiúk a lányokhoz képest nagyobb autonómiatámogatást észlelnek a testnevelő tanárok részéről.

Országos bontásban vizsgálva a kérdést, az egyesült királyságbeli diákok részesültek a legjelentősebb autonómiatámogatásban a testnevelő tanárok részéről, míg a magyarországi diákok kapták a legtöbb autonómiatámogatást családjaiktól, barátaiktól. A három kelet-közép-európai ország közül a szabadidős testmozgás végzésére irányuló szándék a magyarországi diákoknál volt a legerősebb.

A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy a kelet-közép-európai testnevelés órák gyakran túlzottan rigurózus tanmenete gátolja, hogy a diákok a szabadidős testmozgáshoz szükséges önmotivációt ebből a közegből merítsék. A testnevelés-oktatásnak ehhez képest az önmotiváció olyan alapvető forrásává kellene válnia, amely szülői és baráti támogatással megalapozza a diákok önkéntes szabadidős testmozgását.


* Istvan Soos, Ibolya Dizmatsek, Jonathan Ling, Adedokun Ojelabi, Jaromir Simonek, Iulianna Boros-Balint, Peter Szabo, Attila Szabo, Pal Hamar (2019): Perceived Autonomy Support and Motivation in Young People: A Comparative Investigation of Physical Education and Leisure-Time in Four Countries. Europe’s Journal of Psychology, 2019, 15(3), 509–530.

(A címfotó illusztráció. Forrás: https://educacion2.com/educacion-fisica/)

Kérem ossza meg ismerőseivel:
fb-share-icon0