Alpolgármesteri évértékelő

Nem szokványos évként jelölte meg az idei esztendőt Nagy Zoltán polgármesteri jogkörökkel felruházott alpolgármester az év utolsó, évértékelő sajtótájékoztatóján. A Mezei János ellen indított per és a polgármesteri tevékenységétől való eltiltása miatt csökkent a lendület, és nagyban nőtt a félelem, ráadásul a történtek megosztották a közösséget is.

A motivációkutatás egyik alaptételeként ismert szükségletelmélet, a Maslow-piramis példáját vetítette ki a városra az elöljáró. Elmondta, annak ismeretében egyértelmű hogy, amíg az alapvető létfenntartási szükségletek nincsenek kielégítve, addig fölösleges az embereknek beszélni az önmegvalósításról, vagy bármilyen társadalmi igény kielégítéséről, mert „amíg a gyomor korog, vagy amíg a lábadat töröd ki a járdán, addig tégedet nem érdekel, hogy a madarak miként csicseregnek”. A Maslow-elmélet elgondolása szerint foglalta össze az alapvető szükségletek – biztonság, összetartozás, önbecsülés, önmegvalósítás – szempontjából a várost érintő problémákat. Elmondta, hogy meggyőződése szerint a közösségi élet egy folyamat, s ennek tudatában nem lehet egy rögzített állapotról beszélni, ami ma nincs, az nemsokára lesz, s az egész folyamatot az határozza meg, hogy milyen irányba halad a közösség. Minden döntéssel a korábbi jó irányvonalat próbálták tartani, és nem tévesztették szem elől a célokat. A nehézségek ellenére megfeszített munkatempóval és a legnagyobb odaadással próbáltak helytállni, oly módon, hogy a közösség is lassan-lassan büszke lehessen arra, hogy szentmiklósi.

Nagy Zoltán méltatta a jótékonysági akciókban megnyilvánuló lakossági összefogást, a civil szervezetek segítségét. Hangsúlyozta, hogy nem az utak állapota kellene meghatározza büszkeségünket, hanem az a segítőkészség, amely jellemzője a szentmiklósiasságnak.

Sarokszámokban értékelte 2015 főbb megvalósításait: 4200 méter járda, közel 1 km út épült, 8000 hektáron történt helyszíni mérés a folyamatos kataszteri felmérések során, 7000 négyzetméternyi feljavított köztér került teljesen átadásra a közösség részére, közel 7 hektáron végeztek erdősítési munkálatokat. A közbiztonság javítása érdekében az idéntől vezették be a 24 órás diszpécserszolgálatot a helyi rendőrségnél, létszám- és eszközbővítés is történt, egy új terepjáróval gyarapodott a felszereltségük. A város közbiztonságának fejezetében még sok a tennivaló, még mindig van, ami fejtörést okoz, és számítanak a lakosság segítségére, úgy javaslatok, mint visszajelzések szintjén. A közösségiség szintjén is sok mindent sikerült megoldani. Az adventi gyertyagyújtások, karitatív programok és rendezvények, hangversenyek, előadások, gyűjtések, jótékonysági anonim akciók példázzák az összefogás erősödését. Továbbra is kérik a lakosságot az egymásra figyelésre. Közösségerősítő partnerségek is alakultak az idén testvérvárosok, iskolák, civilszervezetek között.

Energiát fordítottak az önbecsülés és az identitástudat erősítése terén is. Közel háromszáz történelmi rendezvényt, kulturális és sporteseményt sikerült szervezni a városban.

A Szent Miklós búcsú meghívott szónokának, Bátor Botond pálos szerzetesnek fő gondolatával folytatta a sajtótájékoztatót az alpolgármester. Egy egészséges társadalom fenntartásának érdekében három nehéz szó van, amit ki kell mondani: a Bocsánat, a Köszönöm és a Kérem. „Ezt a három szót én is el szeretném mondani, úgy a városlakók, a közösség, mint a munkatársaim, barátaim irányába. Bocsánat, hogy kevés időm jutott a személyes találkozásokra, a beszélgetésekre, egyszerűen nem volt időm rá. (…) Köszönöm, köszönjük a bíztató szavakat, a bátorító mosolyokat, az ösztönző kézfogásokat, a segítséget, a javaslatokat, a dicséreteket, de a kritikákat is. Köszönöm az erősödő civilösszefogást. (…) Mint városvezető kérem, álljanak mellénk, támogassanak, hogy az elindított jó kezdeményezéseket tudjuk folytatni, és közösen sikerüljön megvalósítani. Kérem, a jobbító észrevételeket és javaslatokat juttassák el hozzánk. A legnagyobb tiszteletteljes kérés pedig az, hogy a saját közösségét mindenki szervezze meg, építse ki, mert ezek adnak erőt és segítenek a haladásban. Az lehet baráti közösség, sportegyesület, bármilyen csoportosulás. (…) Végső kérésként pedig azt kérem, legyen közös cél egy jó hangulatú, élhető és megtartó erővel bíró város megépítése.”