„Idősebb könyvbarátok klubja” – IX-ik találkozó

Téma: Arany János, a nagy magyar író, költő születésének 200-ik évfordulójára emlékezvén… – Arany életútja, munkássága 

   Az egybegyűltek köszöntése után ismertettem a ma találkozónk választott témáját, mellyel igyekszünk bekapcsolódni az Arany János emlékévbe, „A magyar líra gyógyír az idős korra” mottóval.

   Máté Gyöngyi klubtagunk, magyar szakos tanár lévén, részletesen ismertette Arany életútjának fontosabb mozzanatait és irodalmi pályafutását. Ritkán hallható és érdekes információk hangzottak el. A magyar szakos tanárnő megosztotta a résztvevőkkel az Aranyról szerzett ismereteinek olyan apró részleteit is, mint például azt, hogy a Kisfaludy Társaság által meghirdetett pályázati kiírással, miszerint a beküldött munkák főszereplőjének népi hősnek kellett lennie, Arany fergeteges sikert aratott. Ezért a felajánlott díjat 15 aranyról 20 aranyra emelték.

    Arany szerény, kissé kiegyensúlyozatlan, melankolikus és  zárkózott természetű ember volt. A kortársával, Petőfivel kötött barátsága pozitív hatással volt pályafutására. Petőfi közbenjárásával gyors ismertségre és ezáltal nagy népszerűségre tett szert munkáival. Barátja, bár hat évvel fiatalabb volt nála, fiatalon elhunyt a szabadságharcban, mint tudjuk. Petőfi emlékszobrának felavatásán Arany megfázott és betegségéből nem sikerült felépülnie. 65 éves korában hunyt el, és bár a Bihar megyei Nagyszalontán született, sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben, egy nagy tölgyfa, Arany kedvenc fája alatt található.

    Miután Arany életének főbb momentumai elhangzottak, diavetítés következett Arany szülővárosáról, kéziratairól, a Nemzeti Sírkertben található sírjáról, kedvenc tölgyfáiról, melyeknek ihlettel teli árnyékában, lombjai alatt oly sok csodaszép verse született meg. Arany ismertebb verseinek felolvasására sok résztvevő jelentkezett, utána pedig hozzászólások is elhangzottak.

konyvbaratok_klubja1

     Úgy tűnik, a célunkat egyre jobban sikerül elérnünk, mivel a résztvevők napról-napra, hétről- hétre fokozatosan nyílnak meg, kapcsolódnak be az adott téma megvitatásába, mondják el ismereteiket a téma kapcsán. Az irodalom, a líra, Arany versei iránt pedig jó látni, hogy nemcsak a fiatal, de az idősebb korosztály is érdeklődik. Ezúttal igazolja a program résztvevőinek száma is és a program időtartama is, mely több mint két órás volt ezalkalommal is. Egy másik érdekessége a mai klubtalálkozónknak, hogy a programba bekapcsolódott több tagja is a „Székelyföld szerelmesei” Egyesületnek, így a találkozónk résztvevőinek száma meghaladta a húsz főt. Az új résztvevők és reményeink szerint jövőbeli klubtagjaink kinyilvánították azon szándékukat, hogy szeretnének a további programjainkba is bekapcsolódni, és felvetődött a közös programok megszervezésének ötlete is. A mi kis olvasóklubunk pedig mindenki számára nyitott és megtiszteltetésként éljük meg, ha érdekesnek, értékesnek és fontosnak találja más is a könyvtár által meghirdetett programot.

   A találkozó zárómomentuma a következő összejöveteleink témája volt, hiszen a klubtagokon kívül van még számos előadó, szerző, szakember, akik a jövőben szeretnének előadást tartani.

   A következő klubtalálkozónk időpontja szeptember 6, és témája: Szülővárosunk és kedvenc fája, a fenyő. Az előadó Lemhényi Pál, nyugalmazott erdőmérnök lesz, az olvasóklubunk hűséges tagja.