Az EB ellen indított pert az SZNT

    Az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek szolidárisak a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) abban a perben, amelyet az SZNT-nek a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésének elutasítása miatt indítottak a kezdeményezők – Izsák Balázs és Dabis Attila – az Európai Unió luxembourgi bíróságán.
    Erről a Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal Kolozsváron folytatott hétfői megbeszélésen fogadott el közös nyilatkozatot az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), az SZNT, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) küldöttei a per luxembourgi tárgyalásának előestéjén.
    Az aláírók szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz, amikor hatáskörének korlátait értelmezi. Ezt az eljárást az aláírók elutasítják.
    A nyilatkozatban rámutatnak: az EB novemberben nyilvántartásba vette a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció Wake up Europe című európai polgári kezdeményezését, miközben az EB mind az SZNT Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, mind pedig az RMDSZ és partnerei Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezését arra hivatkozva utasította el, hogy az EU alapító szerződései állítólag nem nyújtanak jogalapot a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos uniós jogalkotáshoz.
    “Amennyiben ezt a megszorító joggyakorlatot a Bizottság következetesen kívánja alkalmazni, akkor miként vehette nyilvántartásba a Magyarországgal szemben az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkét, azaz az európai értékek betartásának kikényszerítését szolgáló eljárás életbe léptetéséről szóló indítványt” – hívták fel a figyelmet az EB jogalkalmazásának visszásságaira az erdélyi magyar szervezetek.
    Hozzáteszik: az uniós intézmények személyzeti szabálya már tiltja a nemzeti kisebbségek diszkriminálását, amit álláspontjuk szerint az Európai Unió más politikái és rendelkezései terén is érvényesíteni kellene.
    Az SZNT és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kohéziós politikájában kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi autonómiatörekvéseket erősítette volna. Az RMDSZ uniós kisebbségvédelmi intézkedéseket szorgalmazott európai polgári kezdeményezésében.
    Az erdélyi magyarok mindkét európai polgári kezdeményezését elutasította az Európai Bizottság. Mindkét elutasító határozatot az EU luxembourgi bíróságán támadták meg a kezdeményezők. Románia mindkét perbe az EB oldalán lépett be, Magyarország mindkét esetben a kezdeményezők oldalán avatkozott be.

(MTI)

Közlemény

    Az erdélyi magyar politikai és társadalmi szervezetek közös nyilatkozatukban fejezik ki szolidaritásukat a Székely Nemzeti Tanáccsal, a 2015. december 15-én, Luxembourgban tartandó, a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért címet viselő európai polgári kezdeményezés bizottsági elutasításával kapcsolatos T-529/13. számú, Izsák Balázs és Dabis Attila kontra Európai Bizottság ügy perének szóbeli tárgyalási szakasza előtt.

    Felhívjuk a figyelmet az Európai Bizottság legutóbbi, 2015. november 30-i döntésére, amelyben a testület az Európai Unióról szóló Szerződés alapvető értékéről szóló 2., 6. és 7. cikkére hivatkozva nyilvántartásba vette a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció Wake up Europe! című európai polgári kezdeményezését. A Bizottság az SZNT fent említett, illetve a FUEN és az RMDSZ által közösen előterjesztett, Minority Safe Pack címet viselő európai polgári kezdeményezését elutasító határozatainak indoklásában arra hivatkozott, hogy a benyújtott európai polgári kezdeményezések nyilvánvalóan kívül esnek a Bizottság hatáskörén, mivel az a megjelölt tárgykörökben nem rendelkezik hatáskörrel az EU alapító szerződéseinek végrehajtásához szükséges uniós jogi aktus előterjesztésére. A Bizottság álláspontja szerint az Európai Unió alapító szerződései nem nyújtanak jogalapot a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos uniós jogalkotáshoz.

    Amennyiben ezt a megszorító joggyakorlatot a Bizottság következetesen kívánja alkalmazni, akkor miként vehette nyilvántartásba a Magyarországgal szemben az Európai Unióról szóló Szerződés 7. cikkét, azaz az európai értékek betartásának kikényszerítését szolgáló eljárás életbe léptetéséről szóló indítványt, illetve miért utasította el a FUEN-RMDSZ és az SZNT polgári kezdeményezéseit, hiszen legutóbbi döntésének fényében azokat is mint elfogadhatókat egyértelműen nyilvántartásba kellett volna vennie. Az Unió intézményei személyzeti szabályában a Tanács már rendelkezett a nemzeti kisebbségek diszkriminálása konkrét tilalmáról, amit nyilvánvalóan az Európai Unió más politikái és rendelkezései terén is érvényesíteni kellene. Elutasítjuk az Európai Bizottság által ily módon alkalmazott kettős mércét.

    Bízva az Európai Unió bíróságának következetes, hiteles, valamint az európai polgári kezdeményezés, mint demokratikus jogintézmény céljának és szellemiségének megfelelő jogalkalmazásában,

Gazda Zoltán – SZNT; Tiboldi László – EMNT; Székely István – RMDSZ; Kulcsár-Terza József – MPP; Zakariás Zoltán – EMNP

Kolozsvár, 2015. december 14.

Kérem ossza meg ismerőseivel: