Az Erdélyi Magyar Néppárt álláspontja a választási törvények módosításával kapcsolatban

emnplogo_kisujsag_cover

A Néppárt üdvözli azt a felbuzdulást, amellyel a Parlament – a közbeszédet újabban meghatározó államelnök és pártja, az új PNL nyomására – napirendre tűzte a román politikai rendszert és demokráciát meghatározó törvények (választási törvények, párttörvény, pártfinanszírozási törvény) módosítását.

Az alábbi szempontokat és javaslatokat ajánljuk a törvényhozó figyelmébe.

            Párttörvény

A Néppárt üdvözli az alkotmánybíróság döntését, amely Európa egyik legantidemokratikusabb párttörvényének általunk (és nem mellékesen a Velencei Bizottság által is) régóta kifogásolt pontjait nyilvánította alkotmányellenesnek. A pártalakítási feltételek (25 ezer támogató aláírás, 18 megyéből) diszkriminatívak elsősorban a kisebbségi nemzeti közösségek és a regionális közösségek számára, tehát a párttörvény módosítása során ezt a kérdést mindenképpen rendezni kell. A szabályok teljes fellazítása (3 személy is elegendő egy politikai párt bejegyzéséhez) viszont könnyen káoszt eredményezhet a politikai rendszerben.

 

Ezért a Néppárt racionális feltételrendszer bevezetését javasolja, a pozitív európai példák alapján.

 

Pártfinanszírozási törvény

A Néppárt elégedetten nyugtázza, hogy a Parlament a törvényesség, esélyegyenlőség és átláthatóság elvei szerint próbálta meg újragondolni a politikai pártok finanszírozásának törvényét. Külön üdvözli a választási kampányok költségeinek felső határát rögzítő intézkedést, amely visszafoghatja a pazarlást a kampányok során (ami egyébként az országos nagykorrupció egyik fő „motivációja”), valamint a kampányköltségek állami támogatásának lehetőségét, főleg azon előírást, amely nem csak országos, hanem választókerületi (megyei) eredményhez köti azt.

 

Parlamenti választási törvény

A Néppárt egyetért azzal, hogy a jelenlegi – hamis egyéni választókerületi – parlamenti választási rendszer kudarcot vallott és módosítani kell. Bár a legalkalmasabb egy vegyes – a magyar vagy a német modell szerinti egyéni és arányos listás – rendszer lenne, elfogadhatónak tartjuk a 2004-es megyei listás rendszerhez való visszatérést is, amelyben konszenzus alakult ki a jelenlegi parlamenti pártok között, amennyiben abban biztosíttatnak a következő elvek:

1. Az igazságos képviselet elve – a természetes választókerületi küszöb bevezetése

Amennyiben egy választási szereplő (politikai párt, szövetség vagy egyéni jelölt) egy választókerületben (megyében) egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot összegyűjt, vagyis átlépi a „természetes küszöböt”, az kapja is meg azt a mandátumszámot abban a választókerületben, amennyi jár neki, függetlenül attól, hogy országos szinten elérte-e vagy nem a bejutási küszöböt. Így a választókerület (megye) képviseletének összetétele közelebb kerül a választói akarathoz.

2. Az arányosság elvének igazságos alkalmazása – az országos alternatív küszöb bevezetése

Az ily módon mandátumhoz jutott, tehát ezáltal parlamenti párttá váló politikai szereplő részesedjen, a többi, az országos küszöböt (jelenleg 5%) átlépő párthoz hasonlóan az országos eredményeivel arányos mandátum-visszaosztásból akkor is, ha nem érte el az országos küszöböt. Ez az előírás esélyt ad a kis regionális pártoknak is a parlamenti képviselethez és ebből következően a regionális érdekek hatékonyabb megjelenítéséhez a törvényhozásban.

3. A demokráciához és a politikai sokszínűséghez való jog érvényesítése a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek esetében etnikai arányosság elvének bevezetésével

Az arányosság elvének mechanikus alkalmazása a kisebbségi közösségek esetében vagy a képviselet elvesztéséhez (a bejutási küszöb alá kerülés) vagy demokrácia-deficithez (a képviselet megtartása érdekében az egypártrendszer választása) vezethet. A „képviselet vagy demokrácia” dilemmára a helyes válasz a „képviselet és demokrácia”. A megoldás az etnikai arányosság elvének alkalmazása a kisebbségi közösségek esetében: a kisebbségi közösségek politikai szervezetei a közösség számára népszámlálási adatok szerint megállapított, elkülönített parlamenti mandátumokért versenyeznek, a választási törvényben megállapított szabályok szerint. A jelenleg érvényes képviseleti norma (70 ezer lakos után jár egy képviselőházi, illetve 160 ezer lakos után egy szenátusi mandátum), valamint a 2011-es népszámlálás hivatalos adatai szerint a nemzeti közösségeknek járó mandátumok számát az 2. sz. melléklet tartalmazza. Számaránya szerint két etnikai-nemzeti közösségnek jár egynél több mandátum, ezek a magyar és a roma közösség. A többi közösségnek csak a pozitív diszkrimináció elvének – amúgy helyes és kívánatos –alkalmazásával jut egy-egy mandátum, az eddigi gyakorlat szerint.

 

Ezért a parlamenti választási törvény kidolgozásánál a Néppárt az alábbi megoldást ajánlja a törvényhozásnak:

• Tartsák meg az eddigi pozitív diszkriminációs gyakorlatot – az egy mandátumot, amelyhez minden megyéből lehet szavazatot gyűjteni – azon kisebbségi közösségek esetében, amelyek száma a képviseleti küszöb alatt van; az esélyegyenlőség jegyében töröljék a jelenleg parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi érdekvédelmi szervezetek diszkriminálását, pontosabban a közhasznúság kötelezettségét ezen szervezetek számára – ezen előírás eddig is számos visszaélésre adott alkalmat. Csatlakozunk azokhoz a civil szervezetekhez, akik ezt megfogalmazták.

• A magyar és a roma közösségek pártjai vagy politikai-érdekvédelmi szervezetei a számukra elkülönített mandátumokért versenyeznek.

• A mandátumszámok felső határát a táblázatban foglalt adatok tartalmazzák, amelyet akkor osztanak ki teljes egészében, amennyiben ezen közösségek választópolgárainak a részvételi aránya (amelyet hivatalosan magukat „magyar” illetve „roma” szervezeteknek valló választási szereplőkre leadott szavazatokból határoznak meg) eléri az országos részvételi arányt.

• Amennyiben ez az országos átlag alatt van, akkor a kiosztandó mandátumok száma arányosan csökken. Ezáltal biztosítható a mandátumok legitimitásának azonossága.

• A mandátumokat a magyar, illetve a roma etnikumhoz tartozó lakosság sűrűsége szerint osztják el a választókerületek (megyék) szerint (1. sz. melléklet), ezek a mandátumszámok levonódnak a parlament létszámát meghatározó, megyékre lebontott mandátumszámokból, ellentétben a többi nemzeti közösségnek járó egy-egy mandátum esetével, amely a létszám felett értendő.

• Az a kisebbségi szervezet jut mandátumokhoz, amely eléri a valamelyik választókerületben a természetes küszöböt (az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot); ha ezt teljesíti, szavazatarányának megfelelő számú mandátumra jogosult a visszaosztás során.

• Az a politikai szervezet állíthat jelölteket és vehet részt a választási versenyben az elkülönített helyekért, amely az Országos Választási Hatóságnak tett nyilatkozatban megfogalmazza erre vonatkozó szándékát; ez azt is jelenti, hogy nem vesz részt a többségi mandátumokért folyó választási küzdelemben.

 

Önkormányzati választásokat szabályozó törvény

A Néppárt álláspontja az önkormányzati választásokat szabályozó törvény módosítása során felmerült kérdések esetében a következő:

1. A Megyei Tanács elnökének megválasztása

Számunkra elfogadható a MT elnökének közvetett, a testület tagjai általi megválasztása – ez inkább mutat a „kiskirálykodás” káros és korrupció-generáló gyakorlatának visszaszorítása felé, mint az eddigi közvetlen választás.

2. A polgármester megválasztása

Bár mind az egy, mind a kétfordulós választási eljárás mellet szólnak pro és kontra érvek, a magyar közösség érdekét a jelenlegi egyfordulós rendszer szolgálja jobban.

3. Természetes küszöb érvényesítése a megyei tanácsok és a nagyobb lélekszámú települések önkormányzati testületeinek megválasztásánál

A parlamenti választásokhoz hasonlóan, ha egy választási szereplő eléri az egy önkormányzati képviselői mandátumhoz szükséges szavazatszámot, akkor azt a mandátumot kapja is meg, a választói akaratnak megfelelően. Ez az eljárás lehetővé teszi a kisrégiós érdekek hangsúlyosabb megjelenítését az önkormányzati döntéshozatalban.

Mindezen javaslatok és szempontok érvényesítése érdekében a Néppárt párbeszédet kezdeményez a parlamenti pártok – kiemelten az RMDSZ – erdélyi és országos vezetőségeivel. A tárgyalások eredményessége érdekében kéri továbbá az államelnök aktív közvetítői támogatását.

Kolozsvár, 2015. március

 

Szilágyi Zsolt

a Néppárt elnöke

 

Toró T. Tibor

a Néppárt Stratégiai Bizottságának elnöke

1es_kisujsag_cover2es_kisujsag_cover

Kérem ossza meg ismerőseivel:
fb-share-icon0