Az RMDSZ ellenzi a román kormány faluösszevonási tervét
Állásfoglalás a Cioloș-kormány területrendezési törvénytervezetére vonatkozóan
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Országos Önkormányzati Tanácsa határozottan ellenzi a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium területrendezési törvénytervezetének elfogadását.
Véleményünk, hogy a törvénytervezet által tárgyalt témakör nem időszerű, és amint a törvénytervezet indoklása is jelöli, nem hoz érdembeli változásokat az önkormányzatok számára, következtetésképpen az állampolgárok számára sem.
Meggyőződésünk, hogy a modern közigazgatás megteremtése céljából elsősorban a következő lépésekre van szükség:
1. a Helyi Autonómia Európai Chartájának feltétel nélküli alkalmazása;
2. egyszerű, átlátható törvénykezés;
3. a költségvetési erőforrások leosztásának átalakítása;
4. valós decentralizáció megvalósítása, a szubszidiaritás elvének széles körű alkalmazása;
5. a helyi közösségek megerősítése.
Jelen törvénytervezet több pontja ellentmond a fent megjelölt prioritásoknak.
A törvénytervezet, bizonyos rendelkezései révén, nem más, mint a kommunista szisztematizálás folytatása és befejezése, holott az 1989-ben megalakult Nemzeti Megmentési Front egyik első döntése volt a szisztematizálási terv eltörlése.
Nem területrendezésre, a településhatárok újrarajzolására van szüksége Romániának, hanem egy modern, állampolgárokat tiszteletben tartó és kiszolgáló közigazgatásra. Ehhez csupán egy dolgot kell megvalósítani: a döntéseket az állampolgárokhoz legközelebb álló szinten kell meghozni. Létre kell hozni egy egységes közigazgatási portált, amely lehetővé teszi a digitális ügyintézést, a felszabaduló pénzügyi és humánerőforrást pedig a helyi közösségek fejlődésének szolgálatába kell állítani.
Látszólag a törvénytervezet egyedüli célja, hogy olyan jogosultságot biztosítson a kormánynak, amelyek, véleményünk szerint, nem az ő hatáskörébe tartozik: a sokat emlegetett decentralizálás helyett a központi irányítás megerősítené befolyását a helyi hatóságok felett.
Ahhoz, hogy bizonyos települések pályázhassanak a vidékfejlesztési programban, elegendő lett volna egy olyan kormányhatározat, amely bővíti a program kedvezményezettjeinek listáját. Jogszabályalkotási technika szempontjából sem javasolt bizonyos kedvezményezettek célirányos megjelölése törvényi szinten.
Elfogadjuk, hogy a területrendezési törvénykezés összhangban kell hogy legyen a települések fejlődésével, de nem ilyen módon.
2012–2015 között határozottan kértük 13 megye 6 206 011 állampolgára nevében, hogy biztosítsák a megfelelő forrásokat a krízishelyzetben lévő megyék fejlesztésére (ITI és CLLD), igényünket az akkori kormányzat nem vette figyelembe, most pedig megszüntetné azokat a közösségeket, amelyek nem teljesítik az előírt feltételeket.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a lakosság csökkenését szakmai érvként használják fel, miközben az elmúlt 20 év következetlen gazdaságpolitikájának eredménye a népességcsökkenés. Ennek a folyamatnak a megállítása kell hogy legyen a cél, nem pedig a működő rendszerek megszüntetése, azaz a közigazgatás lakosságszámhoz való igazítása.
Elfogadhatatlannak tartjuk a kormányzat szemléletmódját és mindazt, amit a törvénytervezet előrevetít:
– a kormány nem számol a jelentős településfejlődéssel, ha azon az állásponton van, hogy 2025-ig a helyi utak kevesebb mint 50 százalékát korszerűsítik;
– több mint 40 százalékos lakosságcsökkenéssel számol.
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a községek esetében, a valóságot mellőzve, statisztikai adatok alapján történjen a szuperközségek nevesítése. Követeljük, hogy a települések besorolása esetében az alapot az illetékes megyei tanács javaslata képezze, illetve a lakossági számadat ne legyen besorolási tényező.
Nem új települési kategóriákat kell felállítani, hanem megfelelő eszközöket kell biztosítani a településék számára a fejlődéshez, újra kell gondolni a költségvetés-tervezés mechanizmusát, egyszerűsíteni és digitalizálni a közigazgatást, elérhetővé kell tenni a közszolgáltatást minden állampolgár számára. Alkalmazni kell a helyi autonómiára vonatkozó törvényes előírásokat, és tiszteletben tartani a bennük megfogalmazottakat.
Hinni kell a helyi közösségek bölcsességében és problémamegoldó képességében, hiszen az mozgósító erejű lehet egy hatékonyan működő, gazdaságilag fenntartható Románia megvalósításában, településkategóriák nélkül.
Borboly Csaba,
az Országos Önkormányzati Tanács elnöke
Csíkszereda, 2016. szeptember 6.