Elfogadta a kormány a 2024-es állami költségvetés tervezetét
Jövőre nőni fog az országos minimálbér
Elfogadta csütörtök este a kormány a 2024-es állami költségvetés és a társadalombiztosítási költségvetés tervezetét.
Ugyanakkor elfogadtak egy tervezetet a 2024. évi költségvetési keretben meghatározott egyes mutatók felső határértékéről is.
A kormány továbbította a parlamentnek a tervezeteket, azzal a kéréssel, hogy a törvényhozó testület sürgősségi eljárásban vitassa meg és szavazzon róluk.
A kormányülés kezdetén Marcel Ciolacu miniszterelnök elmondta, hogy a 2024-es állami költségvetés a beruházásokra összpontosít, amelyek a GDP mintegy 7 százalékát teszik majd ki.
Hozzátette, jövőre a kormány 3,4 százalékos gazdasági növekedést tűz ki célul, ami “a második legmagasabb lesz az EU-ban”. Ez 150 milliárd lejes többletet jelent majd a GDP-ben 2023-hoz képest.
Ciolacu kifejtette, a társadalombiztosítási költségvetés bizonyítja, hogy van pénz mind a nyugdíjak január elsejei, 13,8 százalékos emelésére, mind azok szeptember elsejei újraszámítására. Ugyanakkor jut pénz a gyerekpénz és a szociális juttatások emelésére is – mondta a miniszterelnök.
Megerősítette, hogy emelni fogják a pedagógusok fizetését, és van keret a közalkalmazottak bérének 5 százalékkal történő növelésére; utóbbi nem vonatkozik a közjogi méltóságokra.
Azt is elmondta: beruházásokra 120 milliárd lejt szán a kormány, ez ‘1989 utáni abszolút rekord’. A ‘történelem legnagyobb költségvetését’ különítik el oktatásra, 21 milliárd lejjel többet, mint idén. A szállítási infrastruktúrába történő beruházásokat 27 százalékkal emelik, azaz 6,5 milliárd lej többletet fordítanak autópálya-építésre, a vasúti gördülőállomány és a kikötők modernizálására.
Ciolacu közölte, 30 és 50 százalék közötti többletből gazdálkodhat majd az egészségügyi szektor (beleértve az egészségbiztosító pénztárat), illetve a környezetvédelmi és a fejlesztési ágazat azáltal, hogy az Anghel Saligny program keretét 3,7 milliárd lejjel emelik.
A kormányfő kijelentette, a kormány minden prioritását ‘masszívan’ finanszírozzák: a humán erőforrást a tanügyben, az egészségügy korszerűsítését, az infrastrukturális fejlesztéseket, a környezetvédelmet, illetve a vidéki lakosság életkörülményeinek javítását.
Ciolacu megerősítette, hogy 2024-ben nem lesznek adóemelések, a bevételek növekedését kizárólag a beruházásoktól és az adóelkerülést célzó intézkedésektől várják.
Ciolacu: a kormány azt javasolja, hogy jövő év július elsejétől 3700 lejre emelkedjen az országos minimálbér
Jövőre biztosan nőni fog az országos minimálbér – jelentette be Marcel Ciolacu a csütörtök esti kormányülés elején.
A miniszterelnök elmondta, hogy a kormány 3700 lejes minimálbért javasol 2024. július elsejétől. Azért csak a jövő év második felétől emelnék az összeget, hogy biztosítsanak hat hónapot a felkészülésre a vállalkozói szféra számára. Addig a minimálbér bruttó összegéből 200 lej adómentes marad – részletezte Ciolacu.
Idén október elsejétől az országos minimálbér bruttó értéke 3300 lej, a nettó értéke 2097 lej.
***
Ciolacu szerint jövő évben a beruházások kétszer nagyobb arányban emelkednek a fogyasztáshoz képest.
A jövő évi költségvetés 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel, 6 százalékos átlagos inflációval és 5 százalékos GDP-arányos deficittel számol – derül ki a 2024-2026-os időszakra vonatkozó, szerdán közzétett pénzügyi-költségvetési stratégiából.
A 2024-es állami költségvetés tervezete szerint jövőre a becsült bruttó nemzeti termék eléri az 1733 milliárd lejt, a GDP-arányos költségvetési hiány 5 százalékos lesz, 586 milliárd lej feletti bevétellel és 673 milliárd lejes kiadással. A becslések szerint a kiadások el fogják érni a GDP 38,8 százalékát, a bevételek pedig a 33,8 százalékát.
Az oktatási, a fejlesztési és a környezetvédelmi tárca büdzséje nő jövőre a legnagyobb mértékben
Az oktatási minisztériumi jövő évi költségvetése 61 százalékkal, 35 milliárd lejről 57 milliárd lejre nő, ami fedezi a tanügyi személyzet béremeléseit – közölte pénteken a pénzügyminisztérium, miután csütörtök esti ülésén a kormány jóváhagyta a 2024-es büdzsé tervezetét.
A beszámoló szerint az egészségügyi minisztérium költségvetése 5,7 milliárd lejjel (27 százalékkal) 18,8 milliárd lejre nő. A legnagyobb mértékben jövőre a fejlesztési (54 százalék), a környezetvédelmi (46 százalék), a szállításügyi (44 százalék) és a digitalizálásért felelős tárca (22 százalék) büdzséje emelkedik.
A beruházásokra fordított összeget az idei 93 milliárd lejről 124 milliárd lejre növelné 2024-ben a kormány, a kiadások nagy részét az EU helyreállítási alapjából finanszíroznák.
A költségvetés tervezete a bevételeket 586 milliárd lejre becsüli, ezek nagyobbik része a társadalombiztosítási járulékokból (183 milliárd lej) és az áfából (119,4 milliárd lej) származik majd. Az uniós források becsült összege 69 milliárd lej, ami a bevételek 12 százaléka lesz.
A helyi és megyei önkormányzatok bevételei a tervezet szerint elérik a 130 milliárd lejt (a GDP 7,4 százalékát), a kiadásaik pedig a 130,6 milliárd lejt (a GDP 7,5 százalékát).
A helyi önkormányzatok összesen 3 milliárd lejt kapnak áfa-visszaosztásból többek között gyermekvédelemre, felnőtt fogyatékosok gondozására, idősotthonok működtetésére és otthoni szakápolásra, illetve 484 millió lejt egyebek mellett a diákok iskolai étkeztetésére.
A jövő évi költségvetés tervezete 3,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, amelyhez keresleti oldalon főként a beruházások, kínálati oldalon pedig az építőipar és a szolgáltatások bővülése járul majd hozzá. A 2024-es bruttó nemzeti terméket (GDP-t) 1733 milliárd lejre, az éves infláció átlagát 6 százalékra, az év végi inflációt 4,6 százalékra, a GDP-arányos deficitet 5 százalékra becsüli a kormány.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a nettó átlagfizetés jövőre 9,3 százalékkal nő, amibe beleszámolták az országos minimálbér október elsejei megemelését is. Az alkalmazottak átlagos létszáma 2024-ben 1,6 százalékkal gyarapodik az idei évhez képest, a munkanélküliségi ráta pedig a becslések szerint az év végére 2,7 százalékra csökken. A bruttó átlagbér az előrejelzések szerint 7567 lejre emelkedik.
A tervezet szerint a folyó fizetési mérleg hiánya az előrejelzések szerint 6,9 százalékra (33,7 milliárd lejre) csökken, az export pedig 0,7 százalékkal mérsékeli majd a GDP növekedését.
A kormány csütörtök este hagyta jóvá a jövő évi állami költségvetés és társadalombiztosítási költségvetés tervezetét. A jogszabályjavaslatokat a jövő héten sürgősségi eljárással vitatja meg a parlament.
Forrás: agerpres.ro
