Elkezdődött az intézményes párbeszéd a székelység és a román állam között!

A Román Parlament Közigazgatási Bizottsága meghallgatta a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Izsák Balázst

2018. március 20-án Kulcsár-Terza József képviselő meghívására a Román Parlament Közigazgatási Bizottsága meghallgatta a Székely Nemzeti Tanács elnökét, Izsák Balázst, aki a napirenden lévő Székelyföld Autonómiastatútumának legfontosabb jellemzőit ismertette. A szakbizottsági ülésen támogatóan nyilatkozott a két RMDSZ-képviselő, elhangzott néhány ellenvélemény, majd a bizottság elnöke, Florin-Claudiu Roman pár mondatban ismertette a Törvényhozási Tanács negatív véleményezését, és ennek szellemében javasolta a tervezet elutasítást. Emlékeztetünk arra, hogy 2004-ben, az autonómiastatútum első benyújtásakor elutasították a Székely Nemzeti Tanács akkori elnökének, dr. Csapó I. Józsefnek a meghallgatását.

Összegezve a történteket, megállapítható, két érvrendszer, két mentalitás, két jövőkép áll szemben egymással: a székely közösségé és a román államé. Az előzőt Székelyföld Autonómiastatútuma, a Székely Szabadság Napi tüntetés kiáltványa, valamint a Székely Nemzeti Tanács elnöke által a szakbizottság elnökének írásban is benyújtott érvelése jeleníti meg, míg az utóbbit a Törvényhozási Tanács véleményezése. Megállapítjuk, hogy ezzel elkezdődött az intézményes párbeszéd a székelység autonómiájának közképviselete és a román állam között! A további feladat – amelyben szakemberek, politikai elemzők, jogászok támogatását is várjuk – a szemben álló érvek részletes kibontása, elemzése.

Cáfolni kell például az „etnikai alapú autonómia” minősítést, amelyet épp azért épített be a törvényhozási tanács a véleményezésbe, hogy hangulatot keltsen a képviselőházban a törvénytervezettel szemben, holott a tervezet jogalanya maga Székelyföld és annak haszonélvezője: a régió összes lakója. Valótlan az a Törvényhozási Tanács által sugallt gondolat, hogy a Székelyföldön élő románokat az autonómia hátrányos helyzetbe hozná, vagy kiszorítaná őket a közhatalom gyakorlásából. Ezek a hamis érvek megcáfolhatóak, és ebben már van tapasztalatunk.

Sikerült elérni, hogy a mostani véleményezésből töröljék azt a korábbi állítást, amely az Európa Tanács 1201/2003. számú ajánlását épp az autonómia ellen próbálta fölhasználni. Ezzel kapcsolatban felidézzük, hogy 2012. december 17-én a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs a bukaresti ügyészségen bűnvádi eljárást indított a törvényhozási tanács elnöke, Dragoș Iliescu ellen okirat-hamisításért, mivel az Európa Tanács ajánlásának 12. szakaszát önkényesen megváltoztatta, azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, az Európa Tanács nem támogatja a kollektív jogokat. Jóllehet az ügyészség elutasította a keresetet, a jelenlegi véleményezés – amely majdnem teljes mértékben egyezik a Törvényhozási Tanács által 2005-ben kiadott véleményezéssel – már nem tartalmazza az 1201/2003. számú ajánlás 12. cikkelyének hamisított fordítását és valótlan értelmezését.

A Székely Nemzeti Tanács kész arra, hogy más szakbizottságok előtt is fenntartsa a törvénytervezetet, amennyiben erre lehetőséget kap.

A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata

Marosvásárhely-Sepsiszentgyörgy, 2018. március 23.