Elutasították a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot

21 szavazattal kettő ellenében

A képviselőház közigazgatási bizottsága 21 szavazattal kettő ellenében elutasította kedden a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot.

A jogszabálytervezet szerint ‘Történelmi azonosságának kifejezéseként, polgárai esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság védelmében, Székelyföld lakossága önkormányzati közösséggé alakul’.

A régió lakosságának autonómiája azt jelenti, hogy a történelmi szülőföldjén levő többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amely az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír – fogalmaz a tervezet.

A dokumentum szerint ‘Székelyföld Románián belül jogi személyiséggel rendelkező autonóm régióvá’ válik, amelynek illetékességét ‘a régió statútuma, törvény és a nemzetközi jog határozza meg’. ‘A régió döntéshozó és ügyviteli joggal rendelkezik a sajátos illetékességi területeken. E jognak szavatolnia kell a régió számára saját politika kidolgozását és alkalmazását’ – írja még a tervezetben.

‘Az autonóm régió területe a jelenlegi Kovászna és Hargita megyék területét, valamint a Maros megyéhez tartozó történelmi Marosszék területét foglalja magába.’. ‘Székelyföld székekre – hagyományos székely közigazgatási területekre oszlik, amelyet egy elnök vezet, akit általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabad választásokon négy éves mandátumra választanak meg’ – szögezi le a dokumentum.

A bizottságban jelen lévő Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt hangsúlyozta, hogy a javaslat nem bontja meg Románia közigazgatási egységét, hanem plusz jogosítványokat ad a helyi problémák megoldására. Az SZNT elnöke cáfolta a törvényhozási tanács által megfogalmazott aggodalmakat, amelyek szerint a tervezet az egységes nemzetállammal párhuzamos entitás létrehozását célozza.

“Valójában a javaslat egységes közigazgatásról beszél, azzal a kiegészítéssel, hogy – a szubszidiaritás elvének megfelelően – plusz jogosítványokat ad a helyi problémák megoldására, amelyeknek az a céljuk, hogy a magyar közösség megőrizze nemzeti identitását. Európában több területi autonómia működik, ami azt jelzi, hogy semmilyen ellentmondás sincs az egységes állam és az autonómiával felruházott területek között. Például Olaszország egységes és oszthatatlan, szuverén és független állam, amelyben öt autonóm terület van’ – hangsúlyozta Izsák Balázs.

Hozzátette: a törvénytervezet nincs ellentmondásban az állam ‘nemzeti’ jellegével.

A törvényhozási tanács negatívan véleményezte a törvénytervezetet, a kormány még nem fogalmazott meg álláspontot.

Forrás: www.agerpres.ro