Emlékév Márton Áron tiszteletére

A magyarság  legnagyobb kalákája lesz 2016-ban az emlékév megszervezése

Ünnepi emléknapot szervezett Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága és Hargita Megye Tanácsa a Márton Áron Egyesület Csíkszentdomokosért és a Márton Áron Gimnázium társszervezésében Márton Áron püspökké szentelésének 77. évfordulója alkalmából február 12-én Csíkszeredában. A Nemzetpolitikai Államtitkárság Márton Áron Emlékévet hirdetett, és ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott felkérésre Hargita Megye Tanácsa, aminek eredményeként egész éves, Áron püspök személyéhez méltó rendezvénysorozatot szerveznek, a megyei tanács alintézményei – a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, a Hargita Kiadóhivatal –, valamint a Pro Patria Egyesület, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Márton Áron Gimnázium társszervezésében. Az emléknap egyben az emlékév nyitórendezvénye volt, amely a Jakubinyi György érsek által celebrált ünnepi szentmisével és a Szentegyházi Gyermekfilharmónia hangversenyével kezdődött a Csíksomlyói Kegytemplomban.

A szentmisét megelőző sajtótájékoztatón Borboly Csaba tanácselnök méltatásában kiemelte az alapvető értékekhez való igazodás fontosságát.

– Nagyon fontos az, hogy legyenek járhatóak az útjaink, az épületeink legyenek karbantartva, rendbe téve a középületeink, a sánc legyen kitakarítva, de mindezek tartalom nélküliek a szellemi értékek nélkül. És  Márton Áron szellemisége kiemelkedő minden magyar ember életében, egy olyan orientáció pont, amelyre bátran támaszkodhatunk a hétköznapokban. Éppen ezért fontos megmutatnunk fiataljainknak a nagy előd értékeit, értékrendjét, amelyből merítkezve meggyőződésem, hogy erőst kapnak az itthonmaradáshoz, az itthon végzett munkához. Éppen ezért Hargita Megye Tanácsa hét kulturális alintézménye több, mint 30 programot szervez az év folyamán, de a pályázati rendszerünkben is kiemelt figyelmet szentelünk a nagy püspök emlékének, ezzel is ösztönözve fiataljainkat, hogy a pillanatnyi örömök helyett, valahol meg fog jelenni gondolkodásukban Márton Áron szellemisége is, ami mentén lehet, hogy inkább a család a közösség, egy-egy hosszabb távú elképzelés mentén kötelezik el magukat. Éppen ezért nagyon fontosnak tartjuk ezt az évet és bízom benne, hogy a csíkszetdomokosiakkal együtt egész Hargita megye, Székelyföld szépen tudjuk majd bemutatni ezt az életpályát és nagyon sok értékes esemény, program valósul meg megyeszinten.

Gaal Gergely, az emlékév programbizottságának elnöke ismertette az emlékév fontosabb programpontjait, úgy, mint konferenciák, emlékhangversenyek, de a legmodernebb informatikai és kommunikációs eszközöket is szeretnék használni, például fiataloknak okostelefonokon követhető vetélkedőket szerveznének, ugyanakkor augusztus 28-án Csíkszentdomokoson, a püspök szülőfalujában, az ottani egyesülettel együttműködve emlékkonferenciát tartanak, szeptember 29-én pedig, Márton Áron halálának évfordulóján, Gyulafehérváron lesz egy tanácskozás. Szeretnék a Kárpát-medencei ifjúsági fesztiválokon is megjeleníteni az emlékévet, így a tervek szerint jelen lesznek a Tusványoson is.

Kiállítás és ünnepi műsor

Az emléknap a Márton Áron életéről szóló  kiállítással folytatódott  a Márton Áron Főgimnázium MAGház klubtermében, amelyet Tamás József segédpüspök nyitott meg, a kiállított munkákat Lázár Csilla, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatója ismertette.

Ezután ünnepi emlékműsort szerveztek a főgimnázium dísztermében, ahol Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, Varga László, a Márton Áron Gimnázium igazgatója és Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket.

Potápi Árpád János a Márton Áron által első püspöki körlevelében idézett Szent Márton gondolatokkal kezdte beszédét: Nem utasítom el, vállalom a munkát.

– Ezekkel a gondolatokkal kezdődik Márton Áron első püspöki körlevele, és az a 41 éves út, amely során Márton Áron nemcsak  a gyulafehérvári püspökség, de az erdélyi magyarság, s egyben az egész magyar nemzet sorsát a vállára vette. Ebben a feladatvállalásban egyszerre volt alázat és bátorság, határozottan, és az Úrban bizakodva állt neki a munkának. A nagy szellemeknek ez a kettős jellemvonása egész életében elkísérte.  Márton Áron az egyszerű emberek nyelvén értett és beszélt, nem fáradt meg a gyülekezetek, az iskolák, a közösségek látogatásában. Azt írják róla, hogy munkája során nem szégyellte kikérni a társadalom világi kutatóinak, a szakértőknek a véleményét, népszerűségét szerény visszafogottsággal viselte. Életpéldájában nagy szerepe van Szent István intelmeinek, ami így hangzik: semmi sem emel fel, csakis az alázat, és semmi sem taszít le, csakis a gőg. Biztos vagyok benne, hogy ha itt lenne köztünk, Márton Áron ma is alázattal, szelíden, a szeretet hangján szólna hozzánk, intve és tanítva minket arra, hogy sohse tekintsük magunkat értékesebbnek felebarátainknál. Márton Áron igazi nagyságát az adja, hogy nem félt kimondani az igazságot, pedig egy olyan korban élt, amikor nagyon kevesen merték megtenni ezt. A legnehezebb időszakban kezdte meg munkáját, amikor világrendek törtek össze, családok szakadtak szét, s amikor az egyházi rendeket nem illetett kitüntetés. Márton Áron egyszerre harcolt értünk és az igazságért. Tartozunk neki azzal, hogy ne merüljön feledésbe, ne tűnjön el mindaz, amit hátrahagyott nekünk. A nemzetpolitikai államtitkárság ezért hirdette meg a Márton áron emlékévet. Örülök, hogy Áder János köztársasági elnök, és Jakubinyi György érsek vállalták a fővédnökséget. Az év során további konferenciák, kiállítások és iskolai vetélkedők segítenek felidézni és újragondolni Márton Áron tevékenységét. Ehhez azonban csak akkor maradhatunk hűek, ha vállaljuk azt az örökséget, amit ő reánk hagyott. Ha nem hallgatunk, hanem bátran felszólalunk hitünk és nemzetünk megtartása érdekében. Erről is tegyünk fogadást, amikor emléke előtt meghajlunk – zárta gondolatait Potápi Árpád János.

Borboly Csaba kiemeltem, véleménye szerint el kell indítani az abszolutizált politikai korrektség és a mindenek fölé emelt multikulturalizmus jegének megtörését.

Ismétlem, mert rendkívül fontosnak tartom a következő szókapcsolatokat: keresztény kultúrájú Európa, annak alapvető értékei. Nagyobb figyelmet kell szentelni, a keresztény kultúrájú Európa alapvető értékei előmozdításának. Összefogásra van szükség, hogy olyan fogalmakat vissza tudjunk vezetni a közbeszédbe, mint a kereszténység, a család, a kisebbség, a fiatalok helyzete, a Keletről Nyugatra elvándorolt hazahívása, a kisfalvak problémaköre, szolidaritás, szeretet. Anyagias, a szekularizáció bűvkörében ténfergő, idegen kultúrákból érkező menekültek özönével szembesülő világunkra úgy illenek Áron püspök úr 1945 októberében, Krisztus Király ünnepén, a második világégés után megfogalmazott szavai, mint kesztyű a kézre. A kiútkeresést segítőintelmei ma is megszívlelendőek. Az anyagi erők félelmetes küzdelme, mely végpusztulással fenyegette egész kultúránkat, félig-meddig eldőlt. Az emberiség azonban érzi, hogy az egyetemes válságnak nincs vége. A küzdelem gazdasági, társadalmi, politikai, erkölcsi és szellemi síkon tovább zajlik – mondta a nagy püspök. Megjegyezte, hogy Megoldandó kérdéseink nyomasztólag nehezednek a lelkünkre s a megoldás kulcsát nem találjuk. Egy csodálatos szellemi és gépi kultúra birtokában vagyunk, de ezek útmutatás helyett most mintha még zavarnák a tisztánlátásunkat. Mennyire igaz manapság is.

A boldog emlékű püspök által meghatározott feladataink azonban világosak. Első feladat, hogy visszaadjuk az emberi személynek azt a méltóságát, mellyel a teremtő Isten kezdettől fogva megajándékozta. A második feladat, hogy visszaadjuk és biztosítsuk a családnak a helyét. Harmadik feladat, hogy az emberi munkát úgy tekintsük, és úgy értékeljük, amint az Isten tekinti és értékeli.  A rendezett és békés együttélés negyedik feltétele a jogrend mélyreható kiegészítése, korrekté tétele.  Ötödik feladat egy olyan államelmélet és gyakorlat kialakítása, mely az ésszerű fegyelmen, a nemes emberségen és keresztény lélek felelősségén nyugszik. S mindezek nem öncélú feladatok, hanem azért kell megtenni, Hogy legalább az utánunk következő nemzedékeket, a ti gyermekeiteket, akikért annyi terhet és megaláztatást vállaltatok, a miénkhez hasonló szenvedésektől megkíméljük, Krisztus Király segítségével és védelme alatt vessük meg az alapjait egy jobb és igazabb világnak. Ezt a célt követtük mi is, mikor a Márton Áron emlékévhez társultunk. Van aki programmal, eseménnyel, van aki felajánlással, részvétellel, mindenki  a maga módján vesz részt ebben az emlékévben. Azt is mondhatnánk, hogy a magyarság  legnagyobb kalákája lesz 2016-ban az emlékév megszervezése – emelte ki Borboly Csaba.

Az ünnepségen fellépett a Márton Áron Gimnázium kórusa, Vrencsán Anita népdalénekes, Bilibók Attila színművész, valamint Györfi Erzsébet és Molnár Anna énekes.

 

Az egyházi és világi előljárókon kívül részt vett még Tánczos Barna szenátor, Korodi Attila parlamenti képviselő, Sógor Csaba, európai parlamenti képviselő, Barti Tihamér és Incze Csongor, a megyei tanács alelnökei, illetve Becze István, Bende Sándor, Kozma István és Szentes Antal megyei tanácsosok is.

Az emlékévről a http://www.martonaron2016.hu/fooldal oldalon találnak bővebb információkat.