Facebooktól a valóságig

A Facebookon nyilvánosságra került egy videó, ami Alfaluban játszódik. 

Na, de itt most nem valami hollywoodi óriás produkcióra kell gondolni, hanem a már megszokott brutalitás egy, az emberiességtől nem várt formájával találkozhatunk. Ebben a csodálatos és egyáltalán nem béke Nobel-díjas vágatlan kisfilmben egy szerencsétlen gebe lovat üt tíz roma férfi. Kezdetben „csak” páran ápolgatják. Ahogy a ló már nem képes elviselni az ütlegelést, azonnal többen érkeznek a szegény pára megszelídítésére. A szemtanúk értesítették az állatvédőket, ahonnan azt kapták válaszul: „Ez nem az ő dolguk, és nem tehetnek ellene semmit.”

Sokan úgy gondolnánk, hogy a horrorfilmek világa csak a vászon mögött létezik, és szívesen elnézegetjük a véres jeleneteket, azonban sokszor szembesülünk azzal az élettani érzékcsalódással, hogy mindez egyes embertársainknak, már sajnos, nem elég. Még szerencse, hogy nem volt közelben egy állatvédő televíziós csatorna stábja, hogy így terjedjen a jó hírünk, ha már nem tudunk magunknak parancsolni, és a saját házunk táján rendet rakni.

A történteket Gál Szabolcs, Gyergyóalfalu polgármestere mélységesen elítéli, hozzátéve, hogy nem csak Gyergyóalfaluban van ilyen jellegű probléma, hanem Hargita megye egész területén, ahol jelen van a cigányság.

Úgy véli, hogy az állatvédők tudnának segítséget nyújtani és büntetéseket kiróni. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy úgymond hiába büntetik meg az ily módon morálzavaros roma szomszédjainkat, úgysem fizetik ki a büntetést, és hosszas procedúrát jelent a bírósági úton való eljárás.

Próbálkozások, kísérletezések vannak, hogy hogyan lehet a cigányság e problémáira valamilyen megoldást találni, azonban az eddigi eredményeket figyelembe véve, nagy megvalósítások nem történtek.

Az igazság töredéke

A hallottak és látottak után felkerestük a Gyergyói Állatvédő Egyesület képviselőjét, aki egyszerre megrázó és fájdalmas képet vetített elénk, mivel sajnos, kicsi városunkban sincs hiány a brutalitásból. A szánalmas dolgok nem csak Alfaluban kapnak helyet. Férfiak nőket vernek a kutyaetetés miatt, mert nekünk jobb nézni és félve kikerülni a kiéhezett kutyákat, akik már az utolsókat rúgják az utcán, mint segíteni abban, hogy menhelyre kerüljenek, és viszonylag normális körülmények között gondozhassák, megfelelő oltásokat kapva. Hogy ezáltal is, nehogy Gyergyószentmiklós szebb és nyugodtabb város legyen.

 

Az emberek nem használják ki még az „ingyen” lehetőséget sem arra, hogy kutyájuk majdani kölykei ne jussanak kóbor sorsra, az utakon keresve otthonukat, gazdájukat.

Szabó Gabriella 2011 júliusától egy kutyamenhely tulajdonosa. Önerőből tartja fenn a menhelyet, idénre minden támogatót elvesztett rosszindulatú, gyerekes pletykák miatt. Az önkormányzat visszaveszi a menhely területét. Nem tudja, hova fogja vinni a menhelyen levő 50 darab kutyát, melyek közt van daganatos, műtött, bántalmazott, megfélemlített állat is.

Az évek során nagyon sok szörnyű esettel találkozott. Ilyen volt például a menhely kapujához láncolt kutya, amelyet először meg kellett szelídíteni, hogy be lehessen jutni tőle a bejáraton, vagy kiéheztetett kutyát vittek oda, hogy altassa el, és adjanak egy másikat helyette. Az ilyen esetekre még számtalan példa van, de sajnos, már önerőből nem sokáig tudja fenntartani a menhelyet.

A jövőre nézve csak reménykedni tud, hogy hátha talál támogatókat és területet, mert nem a kutyák a hibásak, hanem az emberek, és mindannyian tudjuk, hogy az elaltatás nem megoldás a hozzáállásunk változtatására, ez csak tüneti kezelés. Így az elaltatás gondolata is egy visszautasítandó alternatíva a humanitás lelkiismeretességének listáján.

Lukács Bernadett