Fokozódott és állami szintre emelkedett a romániai magyarellenesség
Csomortányi: „Személyes véleményem szerint Magyarországnak ki kellene tiltania Dan Tanasăt”
A fokozódó és állami szintre emelt romániai magyarellenességről tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt országos elnöke. A pártelnök elmondta: véleménye szerint Magyarországnak ki kellene tiltania területéről a magyarellenességéről híres Dan Tanasă „hivatásos” feljelentőt.
Az elmúlt szűk két hónap magyarellenes megnyilvánulásait ismertette sajtótájékoztatóján Csomortányi István. „Ha csak a közelmúlt eseményeit vizsgáljuk meg, már azokból is teljesen egyértelművé válik, hogy állami segédlettel, de legkevesebb a hatóságok szeme láttára történnek magyarellenes cselekmények. Mindezek miatt bátran kijelenthetjük: Románia nem tekinthető jogállamnak” – mondta a pártelnök. Csomortányi felidézte a nagyváradi magyar zászlóégetés-kísérletet, a zilahi református temető több tucat magyar sírjának megrongálását, a Szilágy megye határában megrongált információs táblákat, melyeken lefestették a magyar feliratot, a korondi városházán szereplő „községháza” feliratért kirótt bírságot, a PMP politikusainak magyarellenes megnyilvánulásait, melyek során a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum felszámolását sürgették, a román prefektusok azon eljárásait, melyek során – Maros és Fehér megyékben – perújrafelvételt kezdeményeztek a visszaszolgáltatások ügyében, s ezzel a Bánffy-család területeinek egy jelentős részét visszaállamosították, vagy épp a megrögzötten magyarellenes Dan Tanasă legutóbbi akcióját, mely nyomán Gyergyóremete polgármesterét büntették meg azért, mert a 99.5%-ban magyarok által lakott településen csak magyar nyelven jelentették meg a faluújságot. „A restitúciós ügyek esetében külön botrányos, hogy az állam nem fizetett provokátorokon és álcivileken, hanem a prefektusokon keresztül végzi a visszaállamosítást, ezzel pedig állami szintre emelik és intézményesítik a magyarellenességet. Ilyen körülmények között és Tanasă folyamatos magyarellenes provokációi miatt, véleményem szerint hasznos lenne, ha Magyarország kitiltaná a provokátort, s ez lenne a notórius magyarellenesekkel szemben alkalmazható általános büntetés is. Teljesen világos, hogy a román hatóságok csak a legritkább esetben adnak igazat romániai magyaroknak a közösségi ügyekben, s arra is jól emlékszünk, mikor Románia legutóbb Dabis Attilát tiltotta ki területéről, miközben az SZNT külügyi megbízottja semmilyen Románia-ellenes cselekményt nem követett el. Meg kell állapítanunk, hogy három évtizeddel a rendszerváltás után az erdélyi magyarság bukaresti közképviseletének annyit sem sikerült elérnie, hogy az oktatáshoz, a szabad nyelv- és szimbólumhasználathoz vagy épp a vagyoni biztonságunkhoz kapcsolódó jogaink érvényesüljenek. Ez az elmúlt 30 év politikájának egyértelmű csődje” – hangsúlyozta Csomortányi.
Nemzetközi botrány az Úz völgyi temető-ügy
Az elmúlt időszak magyarellenes eseményei közül Csomortányi külön is kiemelte az Úz völgyi temető-ügyet, mely kapcsán hangsúlyozta: kormányhatározat van arról, hogy a temető közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik, s a Bákó megyei Dormánfalva ennek ellenére telekkönyvezte saját nevére a területet – helyi tanácshatározat alapján. „Május 17-én készülnek felavatni a történelemhamisító és kegyeletsértő román katonai emlékművet, valamint az ahhoz tartozó 52 betonkeresztet, melyek nem létező sírok fölött állnak, azt a téves látszatot keltve, hogy a magyar hősi temetőben román katonák is nyugszanak. A dormánfalviak cselekedete egyértelműen magyarellenes indíttatású, s több ponton is törvényellenes: megsértették azt a román—magyar államközi szerződést, mely a katonai emlékek védelméről és karbantartásáról szól, ellenőrizhetően nem kértek építési engedélyt az emlékmű kivitelezéséhez, tanácshatározatukkal tulajdonképpen eltulajdonították a csíkszentmártoni területet, ráadásul a Büntető törvénykönyv is tiltja a sírgyalázást” – hangsúlyozta Csomortányi, aki bejelentette: a mai napon aláírta azt a közigazgatási panaszt, melyet a dormánfalvi tanácsnak küldenek, s mely előfeltétele annak, hogy a közigazgatási bírósághoz fordulhassanak. „Hangsúlyoznunk kell ugyanakkor, hogy e legutóbbi magyarellenesség nemzetközi botrány is, hiszen a meggyalázott temetőben német és orosz világháborús hősök is nyugszanak. Úgy tűnik, a Ceaușescu-féle temetőrombolások és történelemhamisítások ideje tért vissza, mely ellen minden rendelkezésünkre álló eszközzel küzdenünk kell” – mondta a Néppárt elnöke.
Készen állnak az aláírásgyűjtésre
Amint azt Csomortányi István legutóbb a közösségi oldalán is kijelentette, a Néppárt teljes hálózata készen áll arra, hogy részt vegyen abban az aláírásgyűjtési akcióban, melynek célja a Székely Nemzeti Tanács európai polgári kezdeményezésének sikerre vitele. „Május 11-től kezdődik az aláírásgyűjtés, s célunk, hogy az Európai Unió úgy juttassa vissza állampolgárok pénzét a tagállamokba, hogy azok kötelesek legyenek oly módon elkölteni, hogy ne sérüljenek a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási és nyelvi sajátoságokkal rendelkező régiók érdekei. A Minority SafePack után itt egy újabb, a korábbinál erősebb kisebbségvédelmi kezdeményezés, mely pénzzel és területekkel, vagyis kohéziós politikákkal és történelmi régiókkal áll kapcsolatban. Ha sikerre visszük az SZNT kezdeményezését, mely munkában magyarországi segítségre is számítunk, akkor annak a Minority SafePack-nél is kedvezőbb következményei lehetnek. A munka során mindenben az SZNT mellett állunk, a Néppárt pedig – az Európai Szabad Szövetségen (EFA) keresztül nemzetközi kapcsolatrendszerét is mozgósítja majd” – hangsúlyozta Csomortányi István.
Az Erdélyi Magyar Néppárt sajtóirodája
Eltulajdonított területre, építési engedély nélkül, 52 kamusírból álló román „katonai temető” épül az Úz-völgyi magyar hősök sírkertjében – Románia továbbra sem jogállam
Úz-völgyi temető-ügy: az Erdélyi Magyar Néppárt közigazgatási bírósági eljárást kezdeményez a Dormánfalvai önkormányzat ellen, valamint Hargita Megye Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is kérik.
Magyarellenes provokációt készített elő a Bákó megyei Dormánfalva önkormányzata a közigazgatásilag a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó Úz-völgye magyar katonai temetőjében. A Bákó megyei település önkormányzata az elmúlt hetekben több törvényt is megszegve, 52 betonkeresztet állított fel a temetőben, valamint egy szintén betonból készült kereszt alakú emlékművet, a „román hősök emlékére”. A történelmi tényeket semmibe vevő építkezést, egy a centenáriumi megemlékezések sorába illeszkedő, nagyszabású katonai parádéval egybekötött, parcellaavatással kívánják megkoronázni, folyó év május 17-én.
A döbbenetes eset nyilvánvaló magyarellenes és történelemhamisító mivolta önmagában is felveti a kérdést, mennyire lehet európai értelemben vett jogállam egy olyan ország, ahol ilyesmi megtörténhet? Az esethez kapcsolódó nyílt törvényszegések legsúlyosabbika ugyanakkor megkérdőjelezi Románia nemzetközi szavahihetőségét is, a hadisírok, katonai temetők jogállását ugyanis államközi egyezmény szabályozza Románia és Magyarország között. A 2008-ban elfogadott, „Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok jogi helyzetéről” címet viselő, Romániában 2008 december 9-én hatályba lépett államközi megállapodás második cikkelyének első bekezdése egyértelműen fogalmaz: „A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják a Magyar Köztársaság területén található román hadisírok és háborús emlékművek, illetve a Románia területén található magyar hadisírok és háborús emlékművek megőrzését és a háborús elesettek örök nyugalomhoz való jogát, beleértve azt is, hogy nem engedik meg a hadisírok és a háborús emlékművek közvetlen közelében olyan építmények és létesítmények elhelyezését, amelyek nem összeegyeztethetők az adott hely méltóságával.” Teljesen világos, hogy a hősi halált halt katonák emlékének ápolása összeegyeztethetetlen a történelemhamisítással, a hazugsággal és a provokáció szándékával.
A mai Hargita megye legnagyobb magyar katonai temetője 1917 folyamán létesült. A temetőben zömmel az 1916-os honvédő, majd a későbbi első és második világháborús harcokban elesett magyar katonák, német bajtársaik, illetve orosz katonák nyugszanak. A temetőben, mai tudásunk szerint, egyetlen elesett román katona sem nyugszik. Éppen ezért égbekiáltóan kegyeletsértő és a fent idézett államközi egyezmény szellemét és betűjét is semmibe vevő a dormánfalvai önkormányzat eljárása, melynek során a fiktív román hősök keresztjeit a temető sétányára, illetve a még nem azonosított magyar katonasírokra állították fel. A helyzet pikantériája, hogy a munkálatokat ráadásul újabb törvényt megszegve, építési engedély nélkül végezték, egy olyan közterületen, mely ráadásként sohasem tartozott Dormánfalva közigazgatási területéhez. Ennek ellenére a moldovai kisváros képviselőtestülete márciusban döntött arról, hogy a haditemetőt a település magánvagyonából a közvagyonába minősíti át. Ez az intézkedés minden kétséget kizáróan azt mutatja, hogy a Bákó megyei város a sajátjaként kezeli a vitatott területet. Tették ezt annak tudatában, hogy a ma is érvényben levő, 1968-ból származó, 2-es számú törvény értelmében Úz-völgye település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik. A tényt, hogy a temető a csíkszentmártoni önkormányzat közvagyoni tulajdonát képezi, legutóbb 2010-ben egy kormányhatározat is megerősítette.
Az eset híven tükrözi: Románia nem jogállam!
Közel harminc évvel a rendszerváltást követően, sem nemzeti jelképeink, sem településeink közigazgatási határai, de még katonahőseink áldott emlékét őrző temetőink sincsenek biztonságban. Miközben mi, magyarok, az ország törvényeinek paragrafusai között keressük a védelmet, a minket végleg eltörölni kívánók, mit sem törődve azokkal, a törvények felett állva, állami segédlet mellett és a jogi számonkérhetőség világos mentességével végzik napi munkájukat.
Ennek ellenére is, maradva a jog eszközei mellett, az Erdélyi Magyar Néppárt közigazgatási bírósági eljárást kezdeményez a Dormánfalvai önkormányzat ellen, annak érdekében, hogy semmisítsék meg a területrablást szentesítő helyi közgyűlési határozatot, továbbá az ügy részleteinek tisztázására kezdeményeztük Hargita Megye Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Országos Elnöksége
