Gyergyószék Székely Tanácsának javaslatai

logo_kisujsag_cover

Gyergyószék Székely Tanácsa javaslatokat tett az alkotmány módosítását elõkészítõ parlamenti bizottságnak.

Tekintettel Gianni Buquicchio úrnak, a Velencei Bizottság elnökének nemrég Strasbourgban elmondott beszédére, amelynek kapcsán a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levelet intézett Buquicchio úrhoz

(http://sznt.sic.hu/hu-sic/index.php?option=com_content&view=article&id=855%3Anyilt-level-gianni-buquicchio-urnak-a-velencei-bizottsag-elnoekenek&catid=12%3Afolyamodvanyok-valaszlevelek&Itemid=16&lang=hu), Gyergyószék Székely Tanácsa indokoltnak látta megfogalmazni azon elveket, melyek összhangban vannak a Buquicchio úr által elmondottakkal, s amelyek ha bekerülnek Románia alkotmányába, akkor garanciát jelentenek arra, hogy belátható idõn belül létrejön az autonóm Székelyföld régió.

Ezen elvek:

1. Az ország területi-közigazgatási egységei azon települések szabadon kifejezett társulása révén jönnek létre, melyek egy közigazgatási egységbe akarnak tartozni.

2. Minden közigazgatási régió jogosult sajátos jogállást elnyerni, egy a parlament által elfogadott sarkalatos törvény révén, amennyiben a régió szintjén megszervezett helyi népszavazáson ennek lakói kinyilvánítják erre vonatkozó akaratukat.

Jelen közleményhez csatoljuk a teljes (román nyelvû) levelet, amelyben ezen elvek alkotmányba foglalására vonatkozó igényünket közöltük a bizottság elnökével.
Gyergyószentmiklós, 2015. IV. 6.

Árus Zsolt
a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke

*     *     *

Nyílt levél az alkotmány módosítását előkészítő parlamenti bizottságnak

            Tisztelt urak!

Két héttel korábban Gianni Buquicchio úr, a Velencei Bizottság elnöke Strasbourgban egy beszédet mondott az ukrajnai alkotmányos reform kapcsán. A beszéd teljes szövege itt olvasható: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?Ref=20150325-buquicchio&Language=lanEnglish&Ver=original&Site=COE&BackColorInternet=C3C3C3&BackColorIntranet=CACC9A&BackColorLogged=EFEA9C

Tekintettel arra, hogy Románia is az alkotmány módosítására készül, mely folyamatot szintén segíti illetve felügyeli a Velencei Bizottság, úgy gondoljuk célszerű felhívnunk a figyelmüket az említett beszéd rendkívül fontos elemeire.

            Az elnök úr aláhúzza, hogy Ukrajnában  decentralizáció megy végbe és nem föderalizáció. Ezt pedig nem azért kell végrehajtani, mert az ország keleti részében konfliktus tört ki, hanem azért, mert a decentralizáció egy demokratikus folyamat, amely versenyképesebbé és európaibbá tesz egy országot.

            A decentralizáció egy olyan eszköz, ami megkönnyíti egy ország lakosságának, hogy azonosuljon a hazájával, s ellentétben egyes hiedelmekkel nem vezet szeparatizmushoz, sőt, egy alternatívája, pontosabban mondva az alternatívája a szeparatizmusnak. Segítette Olaszországot abban, hogy integrálja Dél Tirolt, megelőzte Spanyolország széthullását a Franco rezsim bukása után, de vannak pozitív példák Kelet Európában is, mint a Gagauz autonóm régió Moldova Köztársaságban.

            Figyelembe véve a minszki megállapodás előírásait, egy olyan alkotmány ami tisztán szimmetrikus előírásokat tartalmaz, amelyeket egységesen alkalmaznak Ukrajna         egész területén nem elfogadható. Habár a lakosság egy része nehezen fogadja el ezt, az új alkotmány sajátos előírásokat kell tartalmazzon egyes régiók számára. Ez azonban összhangban van az Európa Tanács dokumentumaival és értékeivel, következésképpen nem jelent veszélyt Ukrajna egységére.

Mint tudják, a Székely Nemzeti Tanács 11 éve küzd Székelyföld területi autonómiájáért, létezik tehát egy hasonlóság Románia és Ukrajna között, azzal a lényeges eltéréssel, hogy mi kizárólag demokratikus és békés eszközöket használunk. Az Európa Tanács elvei, értékei és szabályai azonban mindkét ország esetében ugyanazok, s amit a Velencei Bizottság elnöke Ukrajna viszonylatában elmondott, az teljes mértékben érvényes Romániára is. Álláspontunk szerint az ország érvényben levő alkotmánya nem tiltja egy autonóm régió létrehozását, de az is igaz, hogy nem is kötelezi a hatóságokat arra hogy létrehozzanak egy ilyet, ha valamely régió lakói kifejezik arra vonatkozó igényüket. Kérésünk tehát az, hogy tartsák szem előtt a Buquicchio úr által kifejtett elveket, s az alkotmány módosítására teendő javaslatok közé foglaljanak be olyan előírásokat illetve garanciákat, amelyek majd megteremtik annak a feltételeit, hogy a parlament utóbb elfogadja Székelyföld autonómia statútumát, azt a törvénytervezetet, amit a Székely Nemzeti Tanács dolgozott ki, s amit hamarosan újra be fog nyújtani. Konkrétan azt kérjük, hogy kerüljön be az alkotmányba a következő két elv:

1. Az ország területi-közigazgatási egységei azon települések szabadon kifejezett társulása révén jönnek létre, melyek egy közigazgatási egységbe akarnak tartozni.

2. Minden közigazgatási régió jogosult sajátos jogállást elnyerni, egy a parlament által elfogadott sarkalatos törvény révén, amennyiben a régió szintjén megszervezett helyi népszavazáson ennek lakói kinyilvánítják erre vonatkozó akaratukat.

Gyergyószentmiklós, 2015.IV.6.

Árus Zsolt

A Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke

*     *     *

Scrisoare deschisă comisiei parlamentare însărcinată cu elaborarea proiectului de lege privind revizuirea constituţiei

            Stimaţi domni!

Acum două săptămâni domnul Gianni Buquicchio, preşedintele Comisiei de la Veneţia a ţinut un discurs la Strasbourg, cu privire la reforma constituţională din Ucraina. Textul complet se poate citi la adresa: https://wcd.coe.int/ViewDoc.jsp?Ref=20150325-buquicchio&Language=lanEnglish&Ver=original&Site=COE&BackColorInternet=C3C3C3&BackColorIntranet=CACC9A&BackColorLogged=EFEA9C

Dat fiind faptul, că şi în România se pregăteşte revizuirea constituţiei, proces care este monitorizat şi ajutat tot de către Comisia de la Veneţia, considerăm oportună să vă atragem atenţia asupra unor elemente deosebit de importante din acel discurs.

            În primul rând se subliniază, că în Ucraina are loc un proces de descentralizare şi nu de federalizare. Asta însă nu trebuie realizată datorită conflictelor izbucnite în estul ţării, ci pentru că descentralizarea este un proces democratic, care face o ţară mai competitivă şi mai europeană.

            Descentralizarea este un instrument care face mai uşor populaţiei să se identifice cu ţara sa, şi contrar unor credinţe, nu duce la separatism, ba mai mult, este o alternativă, sau mai bine zis este alternativa la separatism. A ajutat Italia să integreze Tirolul de Sud şi a prevenit destrămarea Spaniei după căderea regimului Franco, dar există exemple pozitive şi în Europa de Est, ca regiunea autonomă Găgăuzia din Republica Moldova.

            Date fiind prevederile acordului de la Minsk, o constituţie cu prevederi pur simetrice, care se aplică în acelaşi mod pe tot teritoriul Ucrainei nu este acceptabilă. Cu toate că o parte din populaţie acceptă cu greu acest lucru, noua constituţie trebuie să conţină prevederi specifice pentru unele regiuni. Acest lucru însă este în concordanţă cu documentele şi valorile Consiliului Europei, şi ca atare nu pot fi interpretate ca o ameninţare la unitatea Ucrainei.

Aşa cum ştiţi, Consiliul Naţional Secuiesc militează de 11 ani pentru autonomia Ţinutului Secuiesc, există deci din acest punct de vedere o oarecare similitudine între România şi Ucraina, cu marea diferenţă că noi milităm pentru acest lucru exclusiv prin metode democratice şi paşnice. Principiile, valorile şi regulile Consiliului Europei sunt însă aceleaşi în cazul ambelor ţări, iar cele spuse de către preşedintele Comisiei de la Veneţia cu referire la Ucraina sunt perfect valabile şi în cazul României. Considerăm, că actuala constituţie nu interzice crearea unei regiuni autonome, dar este la fel de adevărat, că nici nu prevede vreo obligaţie ale autorităţilor statului în cazul în care locuitorii unei regiuni solicită acest lucru. Vă rugăm deci pe această cale să aveţi în vedere principiile din discursul domnului Buquicchio, asfel încât modificările pe care le propuneţi vizavi de constituţie să conţină prevederi, respectiv garanţii care vor face posibilă, ca ulterior parlamentul să adopte proiectul de lege privind autonomia Ţinutului Secuisc, document elaborat de Consiliul Naţional Secuiesc, şi care urmeză să fie depusă pentru a treia oară la parlament. În mod concret solicităm includerea în constituţie a următoarelor două principii:

1. Unităţile administrativ-teritoriale se alcătuiesc prin asocierea liberă a localităţilor care doresc să formeze o unitate administrativ-teritorială.

2. Oricare regiune administrativă are dreptul la un statut special, bazat pe o lege organică, dacă locuitorii regiunii îşi revendică acest drept printr-un referendum local, desfăşurat la nivelul regiunii.

Gheorgheni, la 06 04 2015

Árus Zsolt

vicepreşedintele Consiliuliu Secuiesc al Scaunului Gheorgheni

Kérem ossza meg ismerőseivel:
fb-share-icon0