Intézményvezetők ültek egy asztalhoz a MIÉRT Akadémián

Az erdélyi magyar felsőoktatás kihívásairól beszélgettek intézményvezetők Püspökfürdőn, szombaton. A XVI. MIÉRT Akadémián elhangzott, a bolognai képzést hirtelen és dogmatikusan vezették be – de több tekintetben is sikerült igazodni az új kihívásokhoz.

A Protestáns Teológiai Intézet képviselete egy nagyszabású, saját rendezvénysorozat miatt nem vehetett részt, rajtuk kívül azonban minden romániai magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény képviseltette magát a Tőtős Áron Akadémia-főszervező moderálta beszélgetésen.

Dr. Soós Anna, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Tagozatának vezetője, rektorhelyettes a bolognai rendszer tíz évvel ezelőtti bevezetéséről elmondta, önmagában ez sem jó, sem rossz – rajtunk múlik, hogy mit kezdünk vele. A bolognai rendszer világszintű mobilitást jelent a hallgatók számára, a gondot viszont az okozza, amikor az egyes szakok sajátosságait nem vesszük figyelembe.

Dr. Kós Anna, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem dékánja másként látta ezt: szerinte ez a rendszer nem hasznos, az általa képviselt nem eszerint működik, a művészképzésre ugyanis nehezen húzható rá egy ilyen rendszer. Dr. Nagy Előd, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese szerint negatívum, hogy előfordulhat elhalasztott vizsgák három éven át való halogatása az alapképzésen.

kerekasztal2

Dr. Balog Adalbert, a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese úgy vélte, az utóbbi években alacsony igény mutatkozik bizonyos területeken a doktori képzések iránt, ez pedig komoly problémát okoz. Dr. Flóra Gábor, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektorhelyettese visszaemlékezett: a bolognai rendszert hirtelen, dogmatikusan vezették be, ők maguk pedig azzal szembesültek, hogy három év nem elégséges – ezért minden alapszak mellé társítottak egy mesteri képzést.

Dr. Pető Csilla, a Nagyváradi Egyetem egyetemi tanárja rámutatott: a tanárképzés területén visszaállítaná a négy éves tanulást, mert a bolognai rendszer nem ad időt pedagógiai gyakorlatokra.

 

Kutatni, de miből?

A kutatás az egyetem számára kulcskérdés – mutatott rá Flóra Gábor, aki szerint ennek fejlesztésére magyarországi egyetemekkel való együttműködésre van szükség. Balog Adalbert elmondta, közös doktori képzéseket létrehoztak magyarországi egyetemekkel, elérték azt, hogy a 4 plusz 2 plusz 4 képzési év működik. A partnerintézményekkel való közös kutatásfinanszírozás mellett az állami támogatáshoz szoktak fordulni, illetve az ipari szereplőkhöz..

Nagy Előd arra hívta fel a figyelmet, hogy a MOGYE-n nehéz azt kutatni, amit tanítanak is. Mégis jelentős fejlődésről számolhat be, bár a magyar tagozat részben le van maradva. „Vannak azonban próbálkozások, alapítványi pályázatok, magyar egyetemekkel lefolytatott közös próbálkozások, ahol közösen próbálunk alkotni” – számolt be Nagy. Kós Anna elmondta, a művészeti tevékenységekre nem kapnak finanszírozást, holott az alkotáshoz is szükség van anyagi támogatásra.

Soós Anna arra emlékeztetett, az egyetemi rangsorokat befolyásolják a lefolytatott kutatások. Saját felméréseik alapján ráadásul a magyar tagozatok képviselői arányaikban nagyobb mértékben járulnak hozzá a sikerhez. A problémákat a román finanszírozási rendszer okozza – hangzott el.

 

Szülőföldön tanulni, szülőföldön maradni

Pető Csilla szerint már a középiskolában meg kellene kérdezni a diákokat, hogy milyen irányban szeretnének tovább tanulni. Ismert jelenség, hogy sokan nem abban a szakmában dolgoznak, amiről végzettségük van, ezen kellene változtatni – emlékeztetett.

Flóra Gábor a végleges elvándorlást említette mint súlyos problémát – szerinte azon kell dolgozni, hogy a fiatalok szülőföldjükön végezzék egyetemi tanulmányaikat, mert ha az első lépés nem a szülőföld javára dől el, akkor a második sem.

A Sapientia a mennyiség helyett a minőségre összpontosít, és miután a felvételit is bevezették, nőtt a jelentkezők létszáma és a lemorzsolódóké csökkent – emelte ki Balog Adalbert. Meglátása szerit amennyiben sikerül gyorsan elhelyezkedniük az egyetem elvégzése után, kevesebb az esélye az elvándorlásnak.

Nagy Előd elmondta, bár a piac jelentősen feltelt, még mindig azonnali elhelyezkedési lehetőségre van lehetőség a gyógyszerészek számára, az orvosok is jobban járnak, amennyiben a kormány előnyösebb javadalmazási törvény mellett dönt.

kerekasztal1

Kós Anna rámutatott: 99,99 százalék pályán van azok közt, akik az intézményben végeztek. Nagy hangsúlyt fektetnek a diákjaik láthatóságára, a piac pedig valóban felszívja őket. Soós Anna kifejtette: alapképzésen különböző szakokat összekellene vonni, amelyeket aztán a mesteri képzésben lehet szétszálazni. Elmondta azt is, szerinte jó az egy székelyföldi vagy partiumi diáknak, ha egy ideig kolozsvári levegőt szív, majd visszatér a szülőföldjére. Oda kell figyelni arra is, hogy hiányszakmákhoz toborozzanak diákokat – hangzott el.

 

Román-magyar együttműködés

A Nagyváradi Egyetemen meglepően sok magyar diák van jelen, ezt intézményi szinten elfogadták, megfelelő támogatást kapnak – hangsúlyozta Pető Csilla. Flóra Gábor kifejtette, sok olyan szak van, amelyet nem tudott elindítani a Partiumi Keresztény Egyetem, ezen viszont változtatni akarnak. Ez a tény, illetve az érvényesülési lehetőségek hiánya adat magyarázatot arra, hogy miért választanak sokan román nyelvű képzést.

Az akkreditáció után jó kapcsolatot alakítottak ki belföldi román egyetemekkel, de nem minden szakterületen – mondta el Balog Adalbert szerint a Sapientiáról. A MOGYE-n a 2011-es oktatási törvény óta megrohamozzák az angol nyelvű oktatást, de nincs önálló magyar nyelvű tanszék – emlékeztetett Nagy Előd. Az együttműködés jó, de stratégiai kérdésekben csak konzultatív szerep jut a magyar délnek – tette hozzá.

Kós Anna pozitívan értékelte a Művészeti Egyetemen észlelhető együttműködést. Kis egyetem lévén minden tanár ismer mindenkit, egy csapatban dolgoznak – fogalmazott. Soós Anna a BBTE-ről kiemelte, 2011 után megalakultak azok az intézetek, amelyek tanári szinten is megalapozzák az együttműködést. A magyar tagozaton elindított tehetséggondozási folyamatokban jó példával jártak elő a többségi nyelvű tagozatok számára – mutatott rá Soós a beszélgetés záróakkordjában.

Fotók: Vígh László