Hol tart Románia a fenntartható fejlődési célok megvalósításában?
Világviszonylatban is egyedülálló módszerekkel vizsgálták a kérdést a BBTE szakemberei[*]
A BBTE Földrajz Karának kutatói, dr. Benedek József, dr. Temerdek-Ivan Kinga, dr. Török Ibolya, dr. Iulian-Horia Holobâcă, valamint Temerdek Arnold, az Arobs Transilvania Software munkatársa azt vizsgálták, hogy megyei, illetve települések szerinti bontásban hogyan áll Románia az ENSZ Agenda 2030 nevű fejlődési és fejlesztési keretrendszerében foglalt fenntartható fejlődési célok megvalósításában. A kutatás eredményeiről a fenntartható fejlődés területén élvonalba tartozó Sustainable Development szaklapban számoltak be.
Az ENSZ tagállamai 2015-ben fogadták el az új integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszert, az Agenda 2030-at, amely a szegénység megszüntetéséhez, az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, a Föld környezeti rendszerének megóvásához kínál kapaszkodókat. Az Agenda 2030 középpontjában a fenntartható fejlődési célok (SDG) állnak. A keretrendszer összesen 17 célt, 169 részcélt és több mint 230 mutatót tartalmaz.
A BBTE kutatói olyan SDG-indexet dolgoztak ki, mely megyei, illetve helyi bontásban is számszerűsíthetővé teszi, hogy milyen mértékben valósultak meg a fenntartható fejlődési célok. Mivel a korábbi kutatások inkább a globális, nemzeti vagy legfeljebb regionális szintekre összpontosítottak, a léptékváltás komoly kihívást jelent ezen a téren.
Az eredmények azt mutatják, hogy az ország nagyvárosai (Temesvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Craiova, Brassó, Bukarest, Konstanca, Galac, Jászvásár) jobban állnak a fenntartható fejlődési célok elérésében, mint a kisebb települések, régiók szintjén pedig a délkeleti, az északnyugati, valamint a középső fejlesztési régiók emelkednek ki. Az sem meglepő, hogy a legmagasabb pontszámot elért helységek listáján felbukkannak különböző metropoliszövezetekhez tartozó, kisebb települések is: Temesvár vonzáskörében Újszentes és Gyüreg, Kolozsvár közelében Szászfenes, a főváros szomszédságában Mogoșoaia és Corbeanca. Megyei bontásban Ilfov, Temes, Kolozs, Konstanca, Brassó, valamint Szeben megyék értek el magasabb pontszámokat, míg Teleorman és Vaslui megyék a sereghajtók közé tartoznak. Az alacsony SDG-mutatójú települések többségében általában gondot jelent a térbeli elszigeteltség, a lakosság elöregedése, a gazdasági erőforrásokhoz való korlátozott hozzáférés, valamint az oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejletlensége. Ezekben a városokban, illetve vidéki településeken a lakosság nagy aránya folytat megélhetési mezőgazdálkodást, ami szintén negatív hatással van a fenntartható fejlesztési célok elérésére.
A romániai települések, illetve megyék többsége egyelőre távol áll az Agenda 2030-ban megnevezett fenntartható fejlődési célok elérésétől. A legmagasabb SDG-mutatóval rendelkező hazai település mindössze 5,32 pontot ért el 0-tól 10-ig terjedő skálán, míg a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén élen járó megye csupán 5,69-es indexszel rendelkezik.
A fenntartható fejlődési célok megvalósulásának helyi, illetve megyei léptékű felmérése, valamint az erre vonatkozó módszertan kidolgozása támpontokat nyújt a döntéshozók számára az országos és a szubnacionális szintű fejlesztési stratégiák összehangolásában.
(A fenntartható fejlődési célok megvalósultsága település szintű bontásban. A zöld területek a legmagasabb, míg a pirosak a legalacsonyabb SDG-mutatójú hazai településeket jelölik. Forrás: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/sd.2180)
[*] József Benedek, Kinga Ivan, Ibolya Török, Arnold Temerdek, Iulian-Horia Holobâcă (2021): Indicator based assessment of local and regional progress towards the Sustainable Development Goals (SDGs): an integrated approach from Romania. Sustainable Development, 04 March 2021, DOI: https://doi.org/10.1002/sd.2180
BBTE
