Hunyadi Mátyás életterei

Kiállítás a Gyergyói Nyári Kulturális Fesztiválon

Mint azt korábban a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ hírül adta, a július 5–8. között megrendezendő Gyergyói Nyári Kulturális Fesztivált idén a Mátyás király-emlékév jegyében szervezik. A rendezvénysorozatba az emlékévet koordináló budapesti Magyarság Háza is bekapcsolódik három programelemmel; ezek egyikeként a foglalkoztató-sátrakban kiállítják a Hunyadi Mátyás életterei című tárlat pannóit.

A Hunyadi Mátyás életterei című kiállítás 2008-ban, a Reneszánsz Évhez kapcsolódóan készült a kolozsvári Amaryllis Társaság megbízásából és összeállítása Lupescu Radu történész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense nevéhez fűződik. A tíz évvel ezelőtt megismert és 2018-ban felújított tárlat nem a legendák alakját, hanem Mátyás kevésbé ismert arcát tárja elénk: a folyton utazó, építkező reneszánsz királyét, aki úgy tartotta: „A királyok dicsősége a népek sokaságában, az országok dísze és ereje a városok gazdagságában és teljességében áll.”

Az összeesküvések, a védekező és a támadó hadjáratok állandó mozgásra kényszerítették az uralkodót, akinek egyik szerencsés tulajdonsága éppen a gyors cselekvés volt. Ezzel rendszerint elejét vette a felmerülő veszély súlyosbodásának, békét és biztonságot teremtve egy korábban zavaros évtizedeket megélt ország számára. A kiállítási pannókon Mátyás a gyakorta hadban álló uralkodóként jelenik meg előttünk; a Magyar Királyság minden égtája felé és azon kívül is vezetett hadjáratokat, de különösen a nyugati területi terjeszkedés kötötte le. Ennek megfelelően alakult a királyi fő- és mellékrezidenciák kiépítése, jelentőségük megítélése is.

A hadviselésről Hunyadi Mátyás így vélekedett: „Szomorú a királyok sorsa, amiért háborút kénytelenek viselni, mert gyakorta diadalmaskodnak ugyan, de mindannyiszor emberi vérontás árán.”

Az, hogy Mátyás király emlékét távoli vidékeken is őrzik, nemcsak hadjáratainak és hódításainak köszönhető, hanem művészetpártolásának is. A várak, kolostorok és templomok Mátyás-vonatkozású címerreprezentációi az ő mecénáskodásáról és az iránta érzett tiszteletről tanúskodnak.

A király emlékét idéző épületek többnyire a korszakra jellemző gótikus stílust követik, némelyeken azonban megjelennek olyan reneszánsz díszítőelemek is, amelyek jelzik: Hunyadi Mátyás királyságával új korszak vette kezdetét. Ebbe a változatos világba nyújt betekintést a kiállítás, amely egyúttal a korabeli Magyar Királyság jól ismert határain túlra is elvezeti a szemlélőt, egy igazi közép-európai uralkodó életterét jelenítve meg.

A tizenhat pannó azokat az épületeket villantja fel Brassótól Pozsonyig, amelyekben Mátyás király élt, amelyeket gyakran meglátogatott, kifejezetten kedvelt, vagy sohasem járt a falai között, de köze volt az építéséhez, avagy az építők tiszteletből elhelyezték rajta a címerét. A szülőváros; A családi rezidencia; Buda és Pest, a királyválasztás helyszíne; Buda, a király főrezidenciája; Királyi mellékrezidenciák: Visegrád, Diósgyőr, Tata; Mátyás, a kegyúr és mecénás: Buda és Pest, Kassa és Pozsony, Pannonhalma, Segesvár és Brassó, Az okolicsnói ferences kolostor, a kolozsvári ferences kolostor; A császári cím felé: Boroszló, Bautzen, Görlitz, Pozsony és Bécs; Családi temetkezőhelyek tematikájú tablókon a kolozsvári szülőház, a budai vár, a visegrádi királyi rezidencia, pesti, kassai, pozsonyi, segesvári és brassói templomok, a pannonhalmi bencés kolostor, nem utolsósorban a kolozsvári Farkas utcai református templom látható, amelynek építése Mátyás király uralkodása alatt kezdődött el. A tárlat záró kép- és szöveganyaga a Hunyadi család temetkezési helyszíneit ismerteti.

A Hunyadi Mátyás életterei című felújított pannókiállítás 2018-ban először február 23-án a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának Tordai úti épületében nyílt meg, innen indult Kárpát-medencei vándorútjára. A Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében láthatta a közönség 2018. április 27-től Sepsiszentgyörgyön a Szent György Napokon, 2018. június 15-től a gyalui Várkert Fesztiválon és 2018. június 22-től Nagyváradon a várudvarban is a Szent László Napok keretében. A Mátyás király-emlékévet koordináló Magyarság Háza jóvoltából június 23-tól a marosvécsi Kemény Kastélyban tekinthették meg az érdeklődők, július 5–8. között pedig Gyergyószentmiklóson a Gyergyói Nyári Kulturális Fesztiválon a foglalkoztató-sátrakban is feleleveníti a reneszánsz király szellemiségét és korát.

Összeállította: Varga Gabriella

A címfotón Hunyadi Mátyás életterei kiállításrészlet a marosvécsi Kemény-kastélyban