Kájoni János-díj a gyergyószentmiklósi Bajna Györgynek

Idén három személynek ítélte oda az elismerést Hargita Megye Tanácsa

Székelyföldi Akadémiát tartottak a Magyar Nyelv Napja alkalmából tegnap, november 16-án Gyergyóditróban és Gyergyóremetén, ahol bemutattak két, a Hargita Népe Lapkiadó gondozásában megjelent kötetet: Daczó Katalin Emlékképek a Nagy Háborúból és Kovács Hont Imre Tanyavilág című munkáját. Utóbbi helyszínen átadták Hargita Megye Tanácsa Kájoni János-díját, amelyet a kiemelkedő művészeti tevékenységekért ítélnek oda (http://hargitamegye.ro/kituntetesek/kituntetesek.html)

kajoni_dij2

Ez alkalommal Kájoni János-díjat kapott Berszán Lajos atya, aki iskolát épített a Gyimes völgye lakóinak és a moldvai csángómagyaroknak, Bajna György újságíró, művelődésszervező és Buzogány Árpád író, közművelődési szakember. A díjakat Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Bende SándorRMDSZ-es megyei tanácsos adták át.

Berszán atya hite, hűsége, az anyanyelvhez és szülőföldhöz való ragaszkodása példaértékű, akárcsak tanítványaihoz való ragaszkodása. Bajna György már rég nyugdíjas, de tevékenyebb, mint nagyon sok fiatal sajtómunkás, művelődés- és irodalomszervező. Munkája, örökös nyüzsgése nem öncélú: minden tette, gondolata szeretett városa, annak lakói javát szolgálja. Buzogány Árpád felkészültsége, tehetsége, önzetlensége és minden korosztálynak szóló alkotó- és közművelődési tevékenysége példa nélküli ma térségünkben – hangzott el a laudációkban. (A laudációk teljes szövege megtalálható a csatolmányban.)

Az ünnepi rendezvényre összegyűlteket Lackó-Albert Elemér polgármester köszöntötte.

Barti Tihamér beszédében az alkotó munka fontosságát, annak nevelő hatását hangsúlyozta. A díjazottak és a bemutatott kötetek szerzőinek munkássága kapcsán méltatta azt a tevékenységet, amely betekintést nyújt a múltba, illetve átörökíti azt a következő generációknak.

kajoni_dij1

Kelemen Hunor gratulált a Magyar Nyelv Napja alkalmából díjazott személyeknek, illetve a két kötet szerzőjének is, majd elmondta, fontosnak tartja olyan könyvek megjelenését, amelyek visszahoznak valamit a múltból, amelyek megőriznek és továbbörökítenek olyan élettörténeteket, eseményeket, amelyek lassan elvesznek. Rámutatott, az erdélyi magyarságnak nincs oka ünnepelni sem 1914-et, sem 1916-ot, sem 1918-at. „Habár ezt nehezen értik meg, nekünk kötelességünk elmondani a román társadalomnak, hogy ami nekik öröm, nekünk veszteség, és száz esztendő sem volt elég arra, hogy feldolgozzuk az eseményeket. Oda nem lehet eljutni, hogy mi ünnepeljük 1918-at, de a kölcsönös tiszteletre, nyitottságra, megértésre igen” – fejtette ki.

Kérem ossza meg ismerőseivel: