SzakÁ(rus) Cs(illa)

Sajtos húsgolyó

    Csodás, virágillatos, napsütéses napok sorakoznak, immár túl sokan is egymás után.  A nagy hőségtől tikkadt a természet, az emberek sem győzik magukba önteni a hűsítő folyadékokat. A sörfogyasztás riasztóan megugrott, sejtésem szerint csakis ez lehet az oka a 8-ik házban lakó szomszédok folyamatos majálisán felcsavart fülrepesztő hangerőnek. 
    Holott az udvaron ücsörögve kimondottan madárdalokat hallgatnék, mégis manelék és mulatósok leggagyibb szintetizátoralapra épülő dallamai sértik füleim. Az emelkedett, egót dicsőítő szövegekről nem is beszélve. A következő két sor, mely a memóriámba égett az elmúlt napon (Hát gratulálok, sok jót kívánok, / Magamnak elsősorban, hogy megszerettél!), komoly pszichológiai elemzést is érdemelne. 
    Ezért aztán, irány a hegyoldal, ha gombát nem is, csodás virágcsokrokat már lehet lelni, friss levegő a tüdőbe, madárfütty a fülbe, és hogy a száj se maradjon üresen, sajtos húsgombócokat dobigálhatunk bele.  Melyek már itthon elkészítve, fogyasztásra alkalmas formában kerültek a pakkba. Húsgombócom (ami tartalmaz a fokhagyma mellett póréhagymát is), azon paradicsommártásban pihen, mely magába ölelvén a fehér-, póré- és fokhagymát, paprikát, bazsalikomot, étkezési keményítővel sűrűsödött. Főtt, majd pirított krumplival (esetleg krumplipürével) tálalva az otthonmaradtaknak, rám ne pirítsanak, hogy éhesen maradtak. 

Forrás: hirmondo.ro

sajtos_husgolyo1