Berszán-Árus Csilla

Erdei eledel

    Minap, míg a kertben dolgoztam, egy aznap olvasott mondat járt a fejemben, éspedig arról, hogy aki vidéken lakik, az nem hal éhen. El lehetne vitatkozgatni e tényről, de én inkább továbbgondolván ezt, azt mondanám, hogy aki erdő mellett lakik nem éhezik (és még fát is hasogathat 😉). Feltéve, ha ismeri az ehető gombákat, növényeket, amúgy ellenkező esetben sem üres gyomorral távozik e földi létből. 😌
    Erdei állatokat nem ölök, ebből kifolyólag remélem ők sem engem, ezért nem is arról értekeznék, hogy hogyan ettük meg egymást egy medvével, hanem, hogy mik a gyergyói fenyvesek aljából hazaszállított kedvenc falatjaim. 😋 Három csoportba oszthatók: gombák, gyümölcsök és virágok (melyek leginkább a szememet és orromat táplálják elképesztő színeikkel, formáikkal, illataikkal, lévén, hogy teát akkor sem fogyasztok, ha a kiszáradás szélén egyensúlyozom 😏). Kedvenc gombáim a hirip, róka, csiperke, pereszke, őzláb, kedvelt gyümölcseim pedig a málna, szeder, szamóca, fekete áfonya. E gyümölcsök szedése felér egy szigorított fegyházban töltött nappal, a belőlük készült édességek viszont a legfinomabb jutalomfalatok, tehát ha le is szeded és meg is eszed, épp egyensúlyban vagy, ha meg elajándékozod, vigasztalhat ráadásként a tudat, hogy igen jó emberként tartanak számon. 😊
    És, hogy valami készüljön is az említett egyedekből, hiripes zakuszkát kevertem.

Forrás: hirmondo.ro

erdei_eledel1