Konyhai cikkek 316.

Berszán-Árus Csilla

Szárított zöldfűszer

– klímaváltozás (pro és kontra) –

    Ilyen sem volt még, mióta nekem zöldségeskertem van, hogy november 10-én friss metélőhagymával díszíthetem krumplisalátám halmait. A virágok virulnak és nyílnak, zöldell a fű, a farakás még mindig ugyanolyan katonás sorokban álldogál, mint nyár végén, amikor elkészült. 😏
    Mindezeknek – én, aki a telet utálom – szívem mélyén örültem is, egészen addig, míg a pincehideg-polcról érkezett zakuszka majdhogynem magától kipezsgett a kenyérszeletre. Ezen pillanatban, leolvadt mosollyal az arcomon, gyors fejszámolásba kezdtem: hány órai munkám és mennyi pénzem esett áldozatul, ha netán a polc összes lakója azon melegében megbuggyant. 🙁 A két hete elsózott káposzta is közelít az érettséghez, ami önmagában még nem lenne baj, de, mint köztudott, egy idő után ezek a fejek is megzavarodhatnak. 😉
    Itt állok hát, egyik szemem sír, a másik nevet, de mit tehet az ember ilyen gyönyörű időben, mint hogy biciklire pattan, és teker egy kicsit, egészsége megőrzése érdekében?! 😏 Hazaérve pedig rendbe rakom a télre (hátha mégiscsak betoppan) eltett zöldfűszereim csomagocskáit. Egy részük (petrezselyem, lestyán, zeller) a fagyon pihen, ugyanis harsogó zöld színüket így tartják meg legjobban. Szárítottam még a mikróban is, ti. így sem sápadnak szürkészöldre. 🙂 Tárolhatjuk őket üvegben, háncsdobozkában, maradék anyagokból varrt szatyrocskákban.

Forrás: hirmondo.ro