Konyhai cikkek 401.

Berszán-Árus Csilla

Pityókástokány, alias krumplipaprikás

    Ma van az internet és a múzeum világnapja, a földtani természetvédelem napja, Türkmenisztánban az újjászületés és az egység napja, Haitin a zászló napja, Örményországban a függetlenség napja, jómagam örmény házában pedig az utolsó tavalyi pityókák fazékba kerülésének napja. ☺
    Becézgesse ezen eledelt mindenki, ahogyan éppen szereti, tanulta, vagy a szituáció megkívánja. Mert, ha például a szabadban készült volna, bográcsban, pityókástokánynak vagy krumplis bográcsgulyásnak nevezném, de, mivel konyhai körülmények között főtt (az egy négyzetméterre 240 liter víz ráesése folytán), krumplipaprikás névre hallgat. 😉 Azt pedig, hogy milyen hús van benne? Mindenki keresse, vegye, tegye bele azt, amit szeret.
    Mert én is azt főztem bele, amit szeretek. Csülköt (jótékony hatással a porchiányos térdekre, és egyéb csuklós emberi alkatrészekre 🦵), és füstölt csülköt. Gombát, krumplit, murkot, zellert, káposztát, darált köménymagot, fokhagymát, hagymát, paprikát, és ha valamit kifelejtek sem baj, kétszer ugyanúgy úgysem szoktam elkészíteni. Változatosság az élet sója. Mivel egyébként a só egészségtelen, sózzál változatossággal! Manapság amúgy sem jut belőle túl sok. Pozitív értelemben semmiképp. 😔 Ráadásul, ma még (eső)kabát-nap is van. Megint.

Forrás: hirmondo.ro


Kérem ossza meg ismerőseivel: