Konyhai cikkek 413.
Berszán-Árus Csilla
Egreses
Az idei terméshozam-növelő égi áldásból a meggyfa részét, úgy nézem, a ribizli meg az egres kapta, olyan bőséges bogyóáradatot hozva, melyet gyergyói szem mostanság nemigen látott. 
Ilyenkor jön el az egresszószos eledelek ideje, és ezek ízharmóniájának csúcsa, a sóbafőtt (ajánlottan marhából), rántott krumpli, egresszósz aromájának egybecsengése, rágás általi keveredés nyomán. Mit nekünk pekingi narancsos kacsa, mikor belekóstolhatunk a szentmiklósi egreses marhába! 
Cizellált kulináris élmény egyenesen egy székely konyhából! 
Ugyanakkor, az egres alapja lehet édes és sós leveseknek egyaránt, édes gyümölcslevesben általában almával társítom, sós levesben pedig csirkeszárnnyal. Piték, galette-ek tetején is jól mutat, ám érdekes, savanykás ízét nem árt mondjuk vajas vaníliakrémmel enyhíteni.
Sós egreses levesünk receptje pedig imigyen szól: a megtisztított, feldarabolt csirkét (szerény véleményem szerint levesbe való legjobb része a szárnya 
) hideg vízben feltesszük főni. Ha felforrt, a lángot kicsire véve, habját szedegetve, puhulásig rotyogtatjuk. A főzés vége felé hozzáadhatunk apróra vágott tárkonyt is. Behabarjuk a liszttel és a tojássárgájával elkevert tejföllel. Az egrest és kockára vágott almát cukorral, kevés vízben, nem túl puhára főzzük. Ezt is a kész leveshez keverve, azon forrón tálaljuk.
Mennyei eledelünk elfogyasztván, biciklire pattanunk, és az aszfalton surrogó kerék mögül a szemünket és lelkünket a gyönyörű tájjal táplál(-nánk, ha nem a gödrökre merednénk)juk. 
Forrás: hirmondo.ro
