Konyhai cikkek 481.

Berszán-Árus Csilla

Ma

    A tibeti bölcsek szerint a tegnap elmúlt, a holnap nem biztos hogy eljön (mondhatni, mivel emberi fajhoz tarozunk, ez egyszer garantáltan bekövetkezik), ezért éljünk a mának, a mában. Az biztos, hogy íly módon sok stressztől kímélnénk meg önmagunk! Annyiban én is betartom eme életbölcsességet, hogy mindig a mának főzök (ha néha mégis próbálkozom a holnappal, úgysem éri meg, tehát eledelileg bizonyított a fenti állítás). 😉
    A főzéssel töltött idő nálam naponta változik, a megtöltésre váró gyomrok száma, a kiválasztott eledel bonyolultsága, lábfájás (esős idő, csak a kutak szinten tartása érdekében látogass erre! 🌦) függvényében. Mikor senki sem szagol be félóránként a konyhába, nekiállhatok az, amennyire macerás, annyira finom sültpaprika-krémleves készítésének. A körülményesség a paprika sütésében és hámozásában állna, feltételes módban, mert mindezt elvégezvén ősszel, az alapanyagunkat előkaphatom a fagyról, a továbbiakban így válván pofonegyszerűvé a főzés.
    Megdinsztelek egy fej hagymát néhány cikk fokhagymával, a paprikával (só, bors, pirospaprika), vágok bele egy jókora krumplit (konzisztencia!), felöntöm húsleves alaplével, főzöm, majd turmixolom (csak óvatosan, kétélű fegyver ez, könnyen válhat frissen festett falak gyilkosává 🫣). És, láss csodát, ma még arról sem feledkeztem meg, hogy egy paprikát félretegyek, díszítési szándékkal, természetesen. Ha pedig a sőt melléknév lenne, és lehetne fokozni, akkor sőtebb, némi sonkacsíkok is pirultak, ugyanolyan meggondolásból. Levesünk pedig, jófajta görög joghurt-ízesítéssel, némi csípős paprikával (épp annyival, hogy ízlelőbimbónk elgondolkodhasson, érte-e atrocitás?), sonkás, sajtos tekerccsel támogatva, igazi gyöngyszemévé válhatott mai asztalunknak. 😋

matusinka.ro


Kérem ossza meg ismerőseivel: