Konyhai cikkek 55.

SzakÁ(rus) Cs(illa)

Zöldparadicsom-krém

    A Gyergyói- medence köztudottan, de még véletlenül sem, a csodálatos, méretes, lédús paradicsomairól vált híressé a zöldségtermelői berkekben. 🙂 Ennek ellenére, kis konyhakertemben rendszeresen menedékjogban részesül néhány tő paradicsompalánta. Már csak azért is, hogy szeptemberben, mikor érni kezd, a sajátunkat fogyaszthassuk. Mindebből pedig egyenesen következik, hogy az őszi betakarításkor a nagyja még csodás haragoszöld színben pompázik. 🙂
    De sebaj, a zöldparadicsom is egészséges, fogyasztásra alkalmas, ráadásul sokféle módon készíthetünk belőle finom falatokat. Itt van mindjárt a hordóban, sóval érlelt zöldparadicsom, ami ugyan nálam már átváltott ecetes lére, és vegyes összetevőkre (uborka, karfiol, káposzta stb.), ellenben mindkét variációról egyöntetűen állítható, hogy igen finom. De nem is ez lenne a mai fő témánk, hanem a címváltozat, a krém állagúvá varázsolt étek.
    Elkészítése nem túl nehéz. Ráérős időnkben feldaraboljuk a paradicsomokat (3 kg), lesózzuk, majd másnapig pihentetjük, azon meggondolásból, hogy a rengeteg levet, melyet a só hatására bocsát ki, inkább elöntsük, minthogy főzés közben párologtassuk el. Ugyanis lényegesen egyszerűbb metódus a csavarás, mint a párologtatás! 🙂 Feldarabolok még 12-12 darab paradicsom- és zöldpaprikát, 1 kg murkot, fél kg hagymát, hozzáadom a kicsavart paradicsomot, az egészet 4-5 babérlevéllel koronázom, majd összefőzöm. Végül ízesítem három kanál cukorral, egy kanál ecettel, és összeturmixolom. Igazából darálni kellene a zöldségeket, de mióta háztartásom szerves tagjává vált egy botturmix, a darálót nemigen koptatom.
    Az üvegekbe mert masszát még ki is dunsztolom, majd fogyasztásig a pince polcainak díszévé avanzsálhatnak. Aztán, ha egy hóviharos, üvöltő szeles, téli estén, a jó meleg kemencepadkán ücsörögve kedvünk támad valami finomságra, egy üveget máris kibonthatunk, a tartalmát szűrőben lecsepegtethetjük, majonézzel összekeverhetjük, és végül a kenyérre kenhetjük. És nem is a szelídsége, hanem a finomsága miatt. 🙂

(Forrás: hirmondo.ro)