Közeleg a határidő: nyilatkozni kell a valós haszonélvezőkről

Vagyonvesztést kockáztatnak a civil szervezetek

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni, 2019/129-es törvénnyel európai uniós irányelveket emelt át Románia a hazai jogrendszerbe. Ezzel az irányelvvel az az unió célja, hogy kiszűrje a gyanús pénzügyi ügyleteket, megelőzze a pénzmosást, valamint a terrorizmus finanszírozását azáltal is, hogy legyenek nyilvánosak a különböző pénzmozgások valós haszonélvezői.

„Mivel a terrorizmus elleni küzdelem egyik legalapvetőbb eleme a finanszírozási források elzárása, ideértve az adócsalás és adókijátszás, a pénzmosás és az adóparadicsomok rejtett köreinek felszámolását is, ezért a terrorizmus finanszírozása elleni globális küzdelemnek együtt kell járnia a vállalkozások, vagyonkezelők és egyéb hasonló konstrukciók tényleges tulajdonosainak átláthatóságára vonatkozó globális előírásokkal, hogy átláthatóvá tegyék a homályos pénzügyi környezetet, amely elősegíti a bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosását és a terrorszervezetek és terroristák finanszírozását” (részlet az Európai Parlament ajánlásából)

Ugyan az uniós irányelvekben értékküszöböket – például tízezer euró fölötti pénzmozgást – határoznak meg, de Románia ettől eltekintve minden céget és civil szervezetet nyilatkozásra kényszerít.

A cégek esetében – többszöri halasztás után – a nyilatkozat leadási határideje november elseje, viszont az egyesületek és alapítványok számára az augusztus 14-ei dátum maradt. Annak ellenére, hogy rohamosan közeledik a határidő dátuma, a szakértők szerint sokan – főként a kisebb civil szervezetek és alapítványok, közbirtokosságok – nem is tudnak erről a kötelezettségükről. Kiemelten fontos, hogy az iskolák mellett működő civil szervezetek (egyesület vagy alapítvány) erről a törvényről tudomást szerezzenek, mert annak nem betartása nagy kockázattal jár.

A törvény cégek esetében 10 ezer lejig terjedő büntetést, majd a vállalkozás felszámolását írja elő. A civil szervezetek felszámolását bármely minisztérium vagy magánszemély is kérheti, ha nem tesznek eleget határidőre a nyilatkozat leadási kötelezettségüknek. A felszámolt civil szervezetek vagyona bírósági végzés alapján az illető szervezet statútumában foglaltak alapján hasonló jellegű civil szervezetekre szállhat, magánszemélyekre azonban semmiképpen sem.

A törvény kötelezi többek között a cégeket és civil szervezeteket, hogy a megyei törvényszéken leadjanak és az igazságügyi minisztériumba elküldjenek egy nyilatkozatot a valós haszonélvezőkről.

A hatályossá vált törvénybe került be a valós haszonélvező (beneficiar real) fogalma. A valós haszonélvező többek között az a személy, aki meghatározó befolyással rendelkezik, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges ellenőrzést gyakorol, illetve civil szervezetek esetében azok is, akiknek érdekében azt létrehozták és működtetik, és az, aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, vagy a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést gyakorol.

A nyilatkozat leadásához a megyei törvényszékekre szükséges leadni az illető jogi személy (cég, civil szervezet, stb.) alapítóinak és vezetőtanács tagjainak a személyazonossági igazolvány hitelesített másolatát, illetve az egyesületek, alapítványok, közbirtokosságok tagjainak nevét, személyi számát, személyazonossági igazolvány számát tartalmazó listát és az iratok másolatát, valamint az illető jogi személy megnevezését és azonosító adatait. A személyazonossági iratok másolata mellett le kell adni az egyesület/alapítvány/közbirtokosság bejegyzéséről szóló bizonylatok másolatát. Az igazságügy minisztériumba el kell küldeni a civil szervezetek valós haszonélvezőinek adatait. Ehhez minden jogi személy vezetőtanácsának közjegyzőnél hitelesítve ki kell neveznie egy magánszemélyt, aki felhatalmazással rendelkezik, és saját felelősségre nyilatkozik, hogy az általa megadott adatok helyesek, továbbá megbízhat egy ügyvédet, amely a szervezet nevében eljár, és leadja a kért nyilatkozatot a törvényszékre, illetve elküldi az igazságügy minisztériumba.


Összeállította Szabó Hajnal,
a Salamon Ernő Gimnázium főkönyvelője


Források: maszol.ro, hirmondo.ro, hargitanepe.eu, kronikaonline.ro, eur-lex.europa.eu

Kérem ossza meg ismerőseivel: