Közös küldöttgyűlés

Hosszú idő után ismét közös küldöttgyűlésen tanácskoztak az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács tagjai

A marosvásárhelyi Kultúrpalotában június 3-án közel 300 küldött jelenlétében döntöttek az előre megfogalmazott határozatok elfogadásáról, melyek mind az autonómia, a szimbólumhasználat és az erdélyi magyar közösség jogérvényesítését érintik.

Kilyén Ilka színművész szavalatával vette kezdetét az EMNT és az SZNT együttes ülése. Ezt követően Tőkés László, az EMNT elnöke köszöntötte elsőként a megjelenteket, aki felhívta a küldöttek és meghívott vendégek figyelmét arra, hogy a Nemzeti Összetartozás Napjának előestéjén gondolnunk kell közös sorsunk erkölcsi parancsára, az összetartozás megélésére. Tőkés László szerint ennek a parancsnak engedelmeskedett az EMNT és az SZNT, amikor stratégiai partneri viszonyt alakítottak ki. Az EMNT elnöke sürgette az összefogást az autonómia érdekében, majd leszögezte: „letettünk a revízió járhatatlan útjáról, és területek helyett jogokat követelünk Románia szuverenitásának elfogadásáért cserébe”. Tőkés László rámutatott arra a politikai asszimilációra, melynek eredményéül bizonyos politikai szereplők nem Erdélyben és Székelyföldben gondolkodnak, hanem egy központosított bukaresti hatalomban. AZ EMNT elnöke üdvözölte a magyar nemzetpolitika új irányelveit, melyek az asszimiláció és a demográfiai válság megállítására fókuszálnak. „Kezdettől fogva partnerei vagyunk a magyar kormánynak, s továbbra is számíthat ránk a nemzeti kormány közös céljaink megvalósítása érdekében. Nyilvánvaló példa erre az EMNT honosításban vállalt korszakos jelentőségű szerepe, valamint az SZNT autonómiáért folytatott küzdelme” – mondta az EMNT elnöke. Tőkés üdvözölte a Partiumi Autonómiatanács megalakulását, majd leszögezte: a Partium vidékén fontos előrelépés az Autonómiatanács megalakulása, valamint a régió szimbólumainak közelmúltbeli elfogadása. Az RMDSZ politikájára kitérve Tőkés elmondta: a Szövetség vezetői az elmúlt 25 évet sikertörténetként igyekeznek beállítani, holott korszakos bűnt követnek el, amikor sikereiket méltatva elterelik a figyelmet az erdélyi magyarság veszélyeztetettségéről. „Valóságos áttörésekre van szükség a kisebbségpolitikában. Jól látjuk, milyen nehezen halad a rendszerváltozás, s hogy jelentős eredményeket érhessünk el, szükség volt az EMNT és az SZNT stratégiai partnerségére. Szükség van a rendszerváltozás folytatására, s arra, hogy a politikai szereplők egyként fogjanak össze a nemzeti önrendelkezés céljaiért” – zárta nyitóbeszédét Tőkés László.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke elmondta: a Nemzeti Összetartozás Napján mindannyian tudatában kell lennünk annak, hogy feladataink vannak, melyek a mára és a jövőre vonatkoznak. „A mai együttes ülésen olyan határozatokat kell elfogadnunk, melyek a jövő számára készülnek. Világossá kell tennünk, hogy amikor Székelyföld területi autonómiájáról beszélünk, akkor a székely székek autonómiájáról beszélünk. Székelyföld elképzelhetetlen e székek nélkül, és fontos mindannyiszor világossá kell tennünk: Székelyföld létezik és eleven társadalmi valóság, történelmi gyökerekkel és azzal a határozott igénnyel, hogy a régió közigazgatási hatáskörökkel rendelkezzen” – mondta Izsák Balázs. Rövid köszöntőbeszédében az SZNT vezetője beszámolt az elmúlt időszak főbb eseményeiről, és értékelte az autonómiaharc jelenlegi helyzetét.

Szabolcs Attila, a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét tolmácsolta a jelenlevőknek, és történelmi tettnek nevezte az EMNT és az SZNT közös tanácskozását, a könnyített honosítási eljárásra kitérve pedig elmondta: a magyar állampolgárság kiterjesztése közjogi egységgé kovácsolta a világ magyarságát. „Az erdélyi, partiumi és székelyföldi autonómiatörekvések támogatása minden jóérzésű ember kötelessége. Anyaországi politikusokként értettük a történelmi leckét, és még egyszer nem hagyhatjuk cserben a határon túli testvéreinket” – jelentette ki Szabolcs Attila.

Szőcs Géza üzenetét Borbély Zsolt Attila, az EMNT alelnöke tolmácsolta. A magyarországi politikus levelében arra hívta fel a Küldöttgyűlés figyelmét, hogy az erdélyi magyarság előtt két út áll: vagy az autonómiák rendszere, vagy egy egydimenziós élhetetlen jövőkép. Szőcs Géza szerint az erdélyi közösség pozitív példát mutathat a világnak azzal, ha sikerül megoldania a többség és kisebbség békés együttélésének problémáit.

Az Európai Szabad Szövetség (EFA) képviseletében Eva Bidania Ibargutxi szólt a Küldöttgyűléshez. A pártszövetség politikusa elmondta: az Európai Unióban visszalépés tapasztalható az kisebbségek és a nyelvi jogok ügyében. „Románia egy centralista állam, Klaus Johannis államelnök pedig ahelyett, hogy megnyitotta volna a decentralizációról szóló vitát, teret engedett a kisebbségek jogsérelmeinek” – utalt Eva Bidania Ibargutxi az SZNT március 10-re tervezett, majd betiltott tüntetésére. „Soha nem szabad elbátortalanodnunk. Biztosítanunk kell, hogy az autonómiáért és decentralizációért folytatott harc napirenden maradjon. Az EFA mindig ezen elvekért küzdők pártján lesz” – jelentette ki a politikusasszony.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke nem lehetett személyesen jelen, ám levélben üdvözölte a két szervezet összefogását. „Az EMNT és az SZNT egységes fellépése a Kárpát-medencében élő magyarság számára is példát mutat. Egy ilyen egység mögé az anyaország is támogatóan állhat” – fogalmazott Németh Zsolt.

Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elmondta: az Európai Unió szégyene, hogy nem törődik az őshonos kisebbségek veszélyeztetettségével, holott Európa stabilitása függ az autonómiatörekvések sikerétől. „Noha egyre inkább EU-szkeptikusak vagyunk, egy olyan Európát akarunk, ahol a kisebbségi értékek teret kapnak és megbecsülik őket. Meggyőződésem, hogy Erdélyben – és Romániában – az autonómia tisztességes képviseletére van szükség és nem még több korrupciós dossziéra” – utalt az RMDSZ korrupciós ügyekkel terhelt politikájára Szilágyi. A Néppárt elnöke végezetül elmondta: „ezt a közösséget, mely örvendetes módon ismét közösen ülésezik, nem a zsákmányszerzés, hanem a jövőbe vetett hit tartja össze”.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott és Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója szintén levélben üdvözölte az EMNT és az SZNT küldötteit. A politikusok kifejezték örömüket az együttes ülés megvalósulása miatt, és hangsúlyozták, az autonómia egyik előfeltétele a két szervezet összefogásához hasonló együttműködés.

A köszöntőbeszédek után a két szervezet – Sándor Krisztinának, az EMNT ügyvezető elnökének és Izsák Balázsnak, az SZNT elnökének vezetésével – megkezdte az ülést, és rövid felvezetők után rendre elfogadták az előterjesztett javaslatokat.

Az együttes ülés a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája