Közzétette a pénzügyminisztérium a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedések törvénytervezetét
A jogszabályjavaslat a költségvetési hiány csökkentését célozza meg
Közzétette kedden honlapján a pénzügyminisztérium a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetét, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt.
A költségvetési hiány csökkentését célzó jogszabályjavaslat szerint jövő évtől az 50 millió eurót meghaladó árbevételű vállalatok az üzleti forgalmuk 1 százalékának megfelelő adót fizetnek, ha a 16 százalékos profitadó ennél az összegnél alacsonyabb.
A bankok a profitadó mellett az árbevételük 1 százalékának megfelelő adót is fizetnek.
A tervezet szerint a jelenlegi 500.000 euróról 60.000 euróra csökken az a jövedelemhatár, ameddig egy cég mikrovállalkozásnak minősül. A mikrovállalkozások számára az árbevételük és a tevékenységi területük függvényében két adókulcsot – 1 százalékost és 3 százalékost – vezetnek be.
Ezek szerint a 60.000 eurós vagy ennél kisebb árbevételű mikrovállalkozások 1 százalékos adót fizetnek, kivéve többek között a szoftvergyártásban és a vendéglátóiparban tevékenykedő cégeket.
A 60.000 eurónál nagyobb árbevételű mikrovállalkozások 3 százalékos adót fizetnek, akárcsak azok a cégek, amelyek a következő területeken tevékenykednek: szoftvergyártás, más IT-szolgáltatások, vendéglátóipar, catering szolgálatások, jogi szolgáltatások, egészségügyi szolgáltatások.
Az IT-ágazatban, építőiparban, élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban 2028. október 31-ig korlátozzák az eddigi adókedvezményeket. Az IT-ágazatban dolgozó, 10.000 lejnél nagyobb fizetésű alkalmazottak jövedelemadót fizetnek a 10.000 lejt meghaladó összeg után. Ugyanakkor az IT-ágazat alkalmazottainak társadalombiztosítási járuléka a magánnyugdíjpénztáraknak befizetett járulékuknak megfelelő százalékponttal csökken.
A jogszabályavaslat bevezeti a nagy értékű ingatlanok és ingózások megadóztatását. E szerint a lakóingatlanok esetében az adót úgy számítják ki, hogy 0,3 százalékos kulcsot alkalmaznak az épületnek a helyi adóhatóság által meghatározott értéke és a 2.500.000 lejes felső határ közötti különbségre. A gépkocsik adója a vételár és a 375.000 lejes felső határ közötti különbség 0,3 százaléka lesz.
A tervezet a közintézmények és a hatóságok kiadásait csökkentő intézkedéseket is tartalmaz. Többek között előírja az államtitkári, államtanácsosi/államtitkárhelyettesi/alelnöki tisztségek számának legalább 25 százalékos csökkenését, a betöltetlen állások megszüntetését, az osztályvezetői posztok megszüntetését, illetve a vezetői állások arányának 12 százalékról 8 százalékra csökkentését a közszférában.
Az adócsalás elleni fellépés területén a tervezet megtiltja a származási igazolással nem rendelkező áruk előállítását, tárolását, szállítását és forgalmazását, valamint előírja azt a követelményt, hogy ezeket a tevékenységeket a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően kell végezni.
Tervezet: 9 százalékra nő a napelemek értékesítésének és telepítésének áfája
A jelenlegi 5 százalékról 9 százalékra nő a kiváló minőségű élelmiszerek, a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésének és telepítésének áfája (TVA-ja) – derül ki a költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedésekről szóló törvénytervezetből, amelyet kedden tettek közzé a pénzügyminisztérium honlapján.
A jogszabályjavaslat szerint a továbbiakban is fenntartják az 5 százalékos kedvezményes áfakulcsot a tankönyvek, könyvek, újságok és folyóiratok, a kastélyokba, múzeumokba, emlékházakba, állatkertekbe és botanikus kertekbe, vásárokba, kiállításokra, mozikba és kulturális rendezvényekre szóló belépők, valamint a tűzifa és a hőenergia esetében. Ezzel szemben a jelenlegi 5 százalék helyett a 9 százalékos kulcsot alkalmaznák a szociális lakások és a kiváló minőségű élelmiszerek értékesítésére, továbbá a napelemek, a hőszivattyúk és más nagy hatékonyságú fűtési rendszerek értékesítésére és telepítésére.
A tervezet szerint a jelenlegi 9 százalék helyett a 19 százalékos általános áfakulcsot alkalmaznák az alkoholmentes sörre és azokra a hozzáadott cukrot tartalmazó élelmiszerekre, amelyeknek a 100 grammra eső összcukortartalma eléri vagy meghaladja a 10 grammot.
Tervezet: csak a bruttó 14 ezer lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak kapnak étkezési és üdülési utalványt
Jövő évtől 1600 lejre nő a vakációs utalványok értéke, de csak a bruttó 14 ezer lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak kapnak üdülési csekket – derül ki a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezetéből, amelyért a kormány felelősséget készül vállalni a parlament előtt.
A pénzügyminisztérium honlapján kedden közzétett jogszabályjavaslat azt is előírja, hogy 2025 januárjától az étkezési utalványok éves összértéke nem haladhatja meg a 2019. január 1-jei bruttó minimálbér kétszeresének megfelelő összeget. Ugyanakkor jövő évtől csak a bruttó 14 ezer lejnél kisebb fizetésű közalkalmazottak jogosultak étkezési utalványokra.
A tervezet 1500 lejben szabja meg a közalkalmazottak veszélyességi bérpótlékának felső határát.
Tervezet: 70 százalékos adót vetnek ki a magánszemélyek igazolatlan eredetű jövedelmére
Jövő év július 1-jétől 70 százalékos adót kell fizetniük a magánszemélyeknek az igazolatlan eredetű jövedelmeikre – ez az előírás is szerepel a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedésekről szóló törvénytervezetben.
A pénzügyminisztérium honlapján kedden közzétett jogszabályjavaslat szerint az intézkedés az adóelkerülés visszaszorítását és ezáltal a költségvetési bevételek növelését célozza. A kezdeményezők szerint az új előírás 2024. július 1-jei életbe lépéséig az érintetteknek lehetőségük van bevallani jövedelmüket és befizetni a megszabott adót. Ha ezt elmulasztják, a magas kockázatú adózók kategóriájába sorolhatják őket, és jövedelmük átvizsgálása után az új szabályoknak megfelelő kell adózniuk.
Ugyanakkor az adócsalás csökkentése érdekében biztosítani kell majd a közúti áruszállítmányok nyomon követhetőségét a RO e-Sigiliu rendszer bevezetésével, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az eltérített áruszállítmányok kiszűrését, akár Románián csak áthaladó, akár hazai céghez irányuló rakományról van szó.
Tervezet: legalább 25 százalékkal csökken az államtitkári, államtanácsosi/államtitkárhelyettesi/alelnöki tisztségek száma
Legkésőbb 2024. január elsejéig legalább 25 százalékkal kell csökkenteni az államtitkári, államtanácsosi/államtitkárhelyettesi/alelnöki tisztségek számát, meg kell szüntetni a betöltetlen állásokat és az osztályvezetői posztokat – írja elő a Románia hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát szolgáló intézkedések törvénytervezete, amit kedden tett közzé honlapján a pénzügyminisztérium.
A törvénytervezet rendelkezik a közintézményekben a főosztályi, igazgatósági és főigazgatósági szintű szervezeti egységek létrehozására vonatkozó szabályok szigorításáról is, azaz egy főosztály létrehozásához legalább tíz, egy igazgatóság létrehozásához legalább 20, egy főigazgatóság létrehozásához pedig legalább 35 beosztott szükséges.
A költségvetési hiány csökkentését célzó jogszabályjavaslat előírja a vezetői állások arányának 12 százalékról 8 százalékra csökkentését az önálló költségvetésű intézmények, és 10 százalékra korlátozását a többi közintézmény esetében. Csökkentik ugyanakkor az álláshelyek számát az önkormányzati vezetők, valamint a parlamentnek alárendelt hatóságok, ügynökségek és más intézmények vezetőinek kabinetjében.
A törvénytervezet számos intézkedést javasol a közintézmények és hatóságok működési költségeinek csökkentésére, módosítva a gépjárművek beszerzésére, az üzemanyag-fogyasztásra vonatkozó költségszabályozást, illetve bevezetve ezt a mobiltelefonok vásárlására és a havi mobiltelefon-előfizetésekre is. Ez utóbbi esetében például legfeljebb havi 25 lejt fizethet az intézmény, az ezt meghaladó összeget a telefont használó alkalmazottnak kell fizetnie.
A törvénytervezet ugyanakkor átszervezési intézkedéseket is javasol. Ezek értelmében 2024. július 1-jétől a központi/helyi hatóságok alárendeltségében működő, jogi személyiséggel rendelkező közintézmények akkor maradhatnak fenn, ha eleget tesznek a következő feltételeknek: a szervezeti struktúrájukban a törvény által jóváhagyott és ténylegesen betöltött álláshelyek száma meghaladja az 50-et, és tevékenységi körük nem fedi egymást, illetve nem azonos más, hasonló tevékenységet végző közintézmény tevékenységével.
Amennyiben nem tesznek eleget a fenti követelményeknek, ezeket az intézményeket megszüntetik, átszervezik vagy összevonják.
Forrás: agerpres.ro
