Március 15-i emlékünnepség Gyergyószentmiklóson
AZ 1848–1849-ES FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC KITÖRÉSÉNEK 174. ÉVFORDULÓJÁRA SZERVEZETT EMLÉKÜNNEPSÉG PROGRAMJA GYERGYÓSZENTMIKLÓSON
Március 13., vasárnap
11:30 A szabadság hangjai, énekek, szavalatok, polgármesteri hivatal erkélye
Március 15., kedd
13:00 Megemlékezés és koszorúzás a Petőfi-szobornál*
Közreműködnek:
Vitéz Szilágyi Árpád
Gyergyószentmiklósi Ipartestület Férfikara
Gyergyószentmiklósi Fúvószenekar
Salamon Ernő Gimnázium diákjai
19:00 Bekecs Néptáncszínház: Keresztúton – néptáncszínházi előadás a bukovinai székelyek kalváriájáról, folklórműsor,** művelődési ház, színházterem
* kedvezőtlen időjárás esetén a művelődési ház színháztermében
** Az előadásra a jegyek ára felnőtteknek 20 lej, diákoknak és nyugdíjasoknak 15 lej. Regisztrálni lehet a 0787/755.294-es telefonszámon.
Felhívás
Tisztelettel kérjük mindazokat, akik március 15-én koszorúzni óhajtanak a Petőfi szobornál, jelezzék szándékukat a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ irodájában vagy a 0787/755.294-es telefonszámon legkésőbb március 14-ig, hétfő 12 óráig.
Bekecs Néptáncszínház:
KERESZTÚTON
– néptáncszínházi előadás a bukovinai székelyek kálváriájáról –
„Harcunkat megharcoltuk – mindig magunkért, sohasem mások ellen –, utunkat végigjártuk, hitünket megtartottuk, s a hitünk megtartott minket.” Így idézte szabadon, és toldotta meg a maga hitvallásával Pál apostol híres, Timóteushoz írott második levelének verseit egy már-már mesebelinek ható bukovinai székely bácsi, arra a kérdésre válaszolva, hogy olyan reménytelen körülmények, annyi kényszerű vándorlás és újrakezdés között, ami nekik osztályrészül jutott, hogyan sikerült önazonosságukat ilyen szilárdan megtartani. Az ember bizony megborzong, amikor ebbe a nagy nyugalommal és derűvel elmondott súlyos mondatba belegondol.
Előadásunk ebben a küzdésben, kitartásban és végül győzelemben hihetetlen példát mutató, sokáig bujdosó, sokat szenvedő, de végül a hazában újra hont találó székelyek előtt tiszteleg. Követjük történetüket, útjukat Csíkból a madéfalvi borzalmas éjszaka után a gyimesi szoroson át a moldvai csángómagyarok földjére, majd onnan Bukovinába, ahol öt falut alapítottak. Rendkívüli módon megerősödtek, de onnan a huszadik század világégései miatt előbb a Bácskába, majd a Dunántúlra, a Tolna megyei Völgységbe telepítették őket a magyar hatóságok. Kisebb közösségeik Erdélybe kerültek, főleg Déva térségébe, de vannak bukovinai székely telepek Kanadában és Brazíliában is.
Több évszázad hányattatásai között sokféle nép fiaival-lányaival találkozva, sok új elemmel gazdagodó kultúrájuk mindmáig megőrizte székely gyökereit, jellegét. Példájuk a mai, súlyos identitásválságoktól terhes időkben különösen értékes útmutató, világító jel lehet mindannyiunk számára.
ALKOTÓK:
Rendező-koreográfus: Tőkés Csaba Zsolt
Zeneszerző és szerkesztő: Pál István „Szalonna”
Díszlet: Kádár Elemér, Tőkés Csaba Zsolt
Koreográfus-asszisztens: Mészáros Zoltán
Társalkotók: André Csaba, Benő Barna-Zsolt, Módosné Almási Berta Csilla, Módos Máté, Kádár Elemér, Tőkés Edit
Igazgató: Benő Barna-Zsolt
