Megalakult Hargita Megye Gazdasági Egyeztető Tanácsa

A jogszabályok megváltoztatására és kitartó munkára van szükség

Hargita Megye Tanácsa Fejlesztési Ügynöksége szervezésében tartották Hargita Megye Gazdasági Egyeztető Tanácsa alakuló ülését május 18-án Csíkszeredában a megye főbb gazdasági szereplői, cég-, intézmény- és politikai vezetők részvételével. A tanácskozás koordinátora Tánczos Barna szenátor volt, részt vett még Antal István, Korodi Attila és Moldován József parlamenti képviselő is. Borboly Csaba megyeelnök köszöntötte a résztvevőket, elmondta, az egyeztető tanács létrehozásának célja, hogy a köz- és a magánszféra összefogásával, megyén belül próbáljanak megoldást találni a felmerülő gazdasági problémákra, illetve törvénymódosító javaslatok megfogalmazása és benyújtása az egyéb úton nem orvosolható nehézségek megoldására.

– Annak ellenére, hogy Románia Alkotmánya hatáskörként biztosítja a helyi és megyei tanácsok számára a települések, megyék gazdasági fejlesztését, a helyi autonómia hiánya és az elbürokratizált törvénykezés miatt naponta akadályokba ütközünk ezen törekvéseinkben. Foglalkozunk a pályaorientációtól a szakképzésen át a fiatalok itthon maradásáig ráerősítő tevékenységekkel, kiállítások szervezésével, befektetők vonzásával, de folyamatosan abba ütközünk, hogy nincs törvényes hatáskörünk ezeken a területeken. Ennek ellenére folyamatosan együttműködünk a vállalkozói szervezetekkel, illetve több intézménnyel, keresve a törvényes megoldásokat a megye gazdaságának fejlesztésére. Éppen ezért levélben fordulunk a többi megyeitanács-elnökhöz, illetve a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségéhez (UNCJR), együttműködésüket kérve a törvények megváltoztatásában oly módon, hogy az lehetővé tegye a gazdaságfejlesztési intézkedéseket a helyi és megyei önkormányzatok számára – emelte ki Borboly Csaba.

Barabás Csaba, a megyei fejlesztési ügynökség vezetője ismertette a fórum négy fő témakörét, éspedig a megye aktív és inaktív lakossága arányának problematikája, a fiatalok elvándorlása,vállalkozóbarát közintézmények kialakítása, illetve a helyi cégek kiszolgálása szakemberekkel.

Tánczos Barna kiemelte, hogy a megyében nagy szükség van egyeztető fórumra, amelyen a vállalkozók problémáit meg tudják beszélni, hiszen naponta érzékeli, hogy információ hiányában sok esetben tanácstalanok a vállalkozók, a gazdák, akik tenni szeretnének, és ez a megbeszélés lehetőséget biztosíthat ezen kérdések tisztázására.

Korodi Attila a téma kapcsán kifejtette, fontosnak tartja a kreatív inkubációt az inkubációs házakkal együtt, a feldolgozó‪‎iparban dolgozók, valamint a közhivatalnokok ‪‎továbbképzését, hogy ha hosszú távon munkahelyek szűnnek meg, könnyen tudjanak munkahelyet váltani. Ugyanakkor fontosnak tartja a szakoktatás ‎technológiai felszerelését és átszervezését, egy vállalkozásfejlesztési ‪alap létrehozását, amely a ‪helyi stratégia szerint támogat, illetve hogy a ‎nagyvállalkozások beszállítói között nőjön a helyi, minőséget szállító kisvállalkozások száma.

A továbbiakban a négy fő témakör mentén hangzottak el előadások. Duda Tihamér Attila, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár vezérigazgatója Hányan fizetnek és hányan nem fizetnek egészségbiztosítást? Hányan vannak azok, akik nem szerepelnek  semmilyen nyilvántartóban? témában osztott meg számadatokat. Görbe Péter főtanfelügyelő ismertette a Második Esély programot, amely több ezer személy számára nyújthat lehetőséget a megyében, hogy befejezze félbehagyott tanulmányait, szakmát tanuljon, és úgy lépjen be a munkaerőpiacra.

– A fiatalok tömeges elvándorlása miatt egyre komolyabb munkaerőhiánnyal küzdenek a vállalkozók és a közintézmények, 2015-ben több mint 2300 cég állította azt, hogy nem talál megfelelő munkaerőt – vezette fel Tánczos Barna a következő fő témakört, amelyben a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség képviselője ismertette A fiatalok garanciája programot, hogy hogyan tudnak a vállalkozók nagyobb összegű támogatást kapni a jelenleginél, ha friss végzősöket alkalmaznak, beleértve a fiatalok mellé rendelt betanítók fizetéskiegészítését is. Borszék város képviselője bemutatta, hogyan biztosít a helyi önkormányzat ingyen területet azon fiatalok számára, akik itthon szeretnének házat építeni. Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós megbízott polgármestere bemutatta, a Talentum programban hogyan biztosít a város ösztöndíjat azon fiatalok számára, akik vállalják, hogy felsőfokú tanulmányaik elvégzése után hazajönnek és otthon vállalnak munkát.

A magas helyi adók és a vállalkozóbarát intézkedések csekély száma miatt egyre több vállalkozó nyíltan fejezi ki az elégedetlenségét – a Hargita megyei vállalkozói szövetségek álláspontját ismertette a témában Bajkó Tibor, az Arbor Vállalkozók Szövetségének elnöke, és javaslatokat fogalmazott meg  vállalkozóbarát környezet kialakítására a  helyi önkormányzatok számára. Kedves Imre, a Hargita Megyei Közpénzügyi Hivatal vezetője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a közintézmények könyvelését az alacsony fizetések és nagy ellenőrzések miatt nem választják a szakemberek. A helyzet megoldására azt javasolta, hogy az egyetemi oktatásba tegyék be fakultatív tantárgyként, illetve az önkormányzatok minél több gyakornokot fogadjanak, hogy a diákok beleláthassanak és tapasztalatot szerezhessenek a területen.

Számos értékes hozzászólás, javaslat elhangzott, és Barabás Csaba kijelentette: a következő találkozót akkor szervezik, amikor a javaslatok nyomán konkrét eredményekről és előrelépésekről tudnak beszámolni.