Miért olvasson a gyermek?

A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár is különösen fontosnak tartja, hogy rávezesse az olvasás örömére legkisebb látogatóikat. 

Kíváncsiak voltunk, ennek a tevékenységnek milyen jótékony hatásai lehetnek a kicsik fejlődésére nézve, Borsos Annamária pszichológust kérdeztük, miért fontos az olvasás a gyermekkorban.

– Az olvasással milyen képességeiket fejlesztik a gyerekek?

– Az olvasás nem csak a tanulásnak, hanem a személyiség fejlődésének is az egyik legfontosabb eszköze. Amellett, hogy élvezetes, fejleszti a fantáziát, szélesíti a látókört, gazdagítja a szókincset. Az olvasásnak nagyon nagy szerepe van a gyermekek fejlődésében. Az olvasás révén fejlődik a gyermek képzelőereje, új dolgok nyílnak meg előtte, melyek segítenek felkészíteni őt egy sikeres jövőre. Ha egy gyerek olvas, dolgozik a fantáziája, élesedik a gondolkodása, segít indokolni, magyarázni, megérteni mindazt, ami számára ismeretlen. Az olvasás fejleszti a logikai készséget, az olvasás során a gyermek megtanulja az ok-okozati összefüggéseket, több szempontból vizsgálhatja a dolgokat, megtanulja értékelni a történeteket, következtetéseket von le, tapasztalatokat szerez. Az olvasás fejleszti a koncentrációt és a kreativitást. Amikor egy gyerek olvas, egy idő után megáll, elképzeli azt, amit olvas, gondolkodik rajta. Az olvasás növeli az önértékelést, és segít az alkalmazkodásban. Az új helyzetek könnyen eredményezhetnek szorongást, feszültséget a gyerekekben. Amikor egy hasonló mesét, történetet olvasnak, a történeten keresztül feldolgozzák az eseményt, és csökken a feszültség. Az olvasás, ha a szülővel együtt történik, összetartja a gyereket és a szülőt. Egy aktív nap után, mikor mindenki fáradt, jóleső érzés együtt leülni és olvasni egy könyvet. Ilyenkor lassítunk, egymásra hangolódunk, figyelünk a másikra. Ezek az élmények feledhetetlenek lesznek akkor, mikor a gyermekünk felnő. Mindenekelőtt az olvasás egy elbűvölő álomutazás ismeretlen helyeken, vagy akár a gyerek saját fejében, élvezet, izgalom, amit nagy veszteség lenne kihagyni.

– A szülők mit tehetnek, hogy rávezessék gyerekeiket arra, hogy olvasni jó?

– A hallott mesével indul az olvasóvá nevelés. Nem lesz jó olvasó az, aki nem hallgatott elég mesét. Az olvasóvá nevelést a szülő kell elkezdje, elsősorban azzal, hogy már nagyon korán mesél, és felébreszti a gyermeki fantáziát, majd sokáig ébren tartja a könyvek által. Természetesen nagyon fontos az is, hogy a szülő példát mutasson az olvasásra és a könyvek szeretetére, hogy például ne a tévénézést láthassa a gyerek az egyetlen kikapcsolódási lehetőségnek. Ha a gyerek látja nevetni szüleit, idősebb testvéreit olvasás közben, akkor előbb-utóbb noszogatás nélkül kezd majd olvasni. Az is hasznos lehet, ha a gyereket szórakoztató és neki való olvasmányokkal vesszük körül, és hagyjuk őt szabadon választani. Minél több érdekes, szórakoztató könyv kerül a birtokába, annál inkább úgy fogja érezni, hogy érdemes és érdekes olvasni. Nagyon jó, ha a szülő kisiskolás korban is folytatja a meseolvasást, hisz a meghitt közös élményeken túl, megerősíti a gyerekben, hogy az olvasás szórakoztató, örömteli dolog, így neki is nagyobb kedve lesz ezt kipróbálni.

– Szerinted a mai gyerekek mennyi időt fordítanak olvasásra? A számítógép miért lehet vonzóbb számukra?

– Napjainkban a gyerekek egyre több időt töltenek tévénézéssel és számítógépes játékokkal, amelynek egyre több negatív hatása van. Ha egy gyerek olvas, akkor közben agytechnikailag rengeteg dolog történik. A betűket szavakká rakja össze. A szavak és mondatok képekké alakulnak át, fantáziavilágokká. Amit a gyerek agya elolvasott, az megjelenik lelki szemei előtt. A kisgyereknek nagyon nagy a képéhsége, mert sok feldolgoznivalója van, de még nem tud különbséget tenni belső és külső kép között. A külső kép, amelyet például a rajzfilmek szolgáltatnak, nem járul hozzá a feldolgozáshoz, sőt, feldolgozhatatlan információkkal árasztja el, és blokkolja a belső képkészítést. A feszültségek, indulatok így felhalmozódnak, feldolgozatlanul maradnak. A belső képek a kulcsai a szorongás és problémák oldásának. A gonosz részeket a gyerekek épp csak annyira jelenítik meg maguknak, amennyire még képesek feldolgozni. Ezzel ellentétben, a televízió képernyőjén a gyerekek számára feldolgozhatatlan sebességgel következnek egymás után a képek, és nem megy végbe a belső képalkotás. Ettől pedig a gyerekek még ingerültebbek lesznek. A tévénézéssel a gyerekek elsősorban befogadni képesek a hatásokat, nem pedig újat teremteni, alkotni, mint az olvasás során. Az olvasás fejleszti a képzelőerőt. A tévé, a számítógépes játékok készen szolgáltatják számunkra az információt, még gondolkodni se kell. Az olvasás segítségével bárhová eljuthatunk, bármit megtehetünk, bárkivé válhatunk. Akik nem olvasnak, kevés az esélyük mindezt megtapasztalni.

Megjelent a Gyergyói Kisújság 2014. február 13 – 19-i számában