NEM a célirányos támogatásokra
Az önkormányzatok döntsék el, hogy mire fordítják a számukra biztosított pénzforrásokat
Felkérjük az ország minden polgármesterét
A Gyergyószéki Székely Tanács álláspontja mindig is az volt, hogy a széki tanácsok szerepe nem korlátozódhat arra, hogy részt vesznek a Székely Nemzeti Tanács ülésein ahol feladatokat fogalmaznak meg az Állandó Bizottságnak és az elnöknek, hanem két ülés között is dolgozniuk kell, tevékenységükkel segíteniük kell a közös ügy előrehaladását.
Tekintettel arra, hogy már a helyi autonómia általános elveinek a gyakorlatba ültetése is komoly előrelépést jelentene Székelyföld önkormányzatai számára, illetve hogy az jó eséllyel járulna hozzá az autonómiával szembeni általános idegenkedés csökkentéséhez, s nem utolsósorban azt bizonyítandó, hogy a Székely Nemzeti Tanács nem a magyarok érdekeit képviseli a románokéival szemben, ezúttal egy olyan kezdeményezést indítunk útjára, ami az ország minden egyes települése számára egyformán fontos.
Kiindulva abból, hogy ha Románia gyakorlatba ültette volna az általa ezelőtt 18 évvel ratifikált Helyi Autonómia Chartáját (ami világos előírásokat tartalmaz arra nézve, hogy miképpen kell anyagi forrásokat biztosítani az önkormányzatoknak) akkor azáltal a polgármesterek legnagyobb gondját oldotta volna meg, illetve abból, hogy az új kormány programjába foglalta a közigazgatás reformját, nem feledve ugyanakkor azt sem, hogy az Európa Tanács illetékesei legutóbb 2011-ben szólították fel Romániát a Charta tiszteletben tartására, arra kérjük az ország minden egyes polgármesterét, hogy forduljanak levélben a kormányhoz és szólítsák fel, hogy a 2016-os költségvetési törvény tervezetét a Charta előírásainak szigorú figyelembevételével készítsék el. Kérjék ugyanakkor a parlamenttől azt, hogy ha ez nem így lesz, akkor a törvényt ne szavazzák meg, illetve az államelnöktől azt, hogy ha az első kettő figyelmen kívül hagyja a kérést, akkor ne hirdesse ki a törvényt. Nem utolsósorban a kezdeményezés fontos eleme az, hogy ezt a levelet tájékoztatásképp küldjék el az Európa Tanács illetékeseinek is, hadd lássák, hogy Románia továbbra sem tartja tiszteletben a vállalt kötelezettségét, s hogy ezt a polgármesterek nem hagyják szó nélkül.
Szerettük volna ezt a kezdeményezést úgy útjára indítani, hogy egyúttal arról számolunk be, hogy a Gyergyói-medence nyolc polgármesterének közös levele már elment a kormánynak, ezért több ízben személyesen egyeztettünk mindannyiukkal, de az elmúlt hét elejéig csak ketten hozták meg ezt a döntést, így az első ilyen levél Gyergyószentmiklós és Gyergyóújfalu nevében ment el a címzetteknek. Visszajelzés – miszerint megkapták a tájékoztatást – eddig csak Strasbourgból jött, kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a válasz a párbeszéd és nyitottság fontosságát sokszor hangoztató szakértői kormány részéről.
Árus Zsolt
A polgármesterekhez intézett felkérés:
Tisztelt polgármester úr!
A helyi önkormányzatok alulfinanszírozottsága egy akut probléma, ami évtizedek óta megoldásra vár. Történik ez olyan körülmények között, hogy Románia 1997-ben ratifikálta a Helyi Autonómia Európai Chartáját, ami erre vonatkozóan világos előírásokat tartalmaz. Ha ezeket az ország tiszteletben is tartaná, akkor az önkormányzatok anyagi gondjai nagyobb részben megoldódnának.
Ez egy olyan probléma, ami nem csak Székelyföldet sújtja, ellenben ha figyelembe vesszük azt, hogy a Charta előírásaival ellentétben az országban a preferenciális finanszírozás a gyakorlat, kétségtelenül nagyobb gondot jelent mifelénk mint a román többségű vidékeken.
A megoldás kézenfekvő, el kell érni, hogy 18 év után végre ültessék gyakorlatba ezeket az előírásokat. A hazai valóságot ismerve ez akkor fog megtörténni, ha egyrészt minél több helyi önkormányzat kéri, másrészt némi külső nyomás is nehezedik a kormányra. Erre való tekintettel javasoljuk, hogy Gyergyószék polgármesterei levélben szólítsák fel a román hatóságokat a Charta előírásainak a gyakorlatba ültetésére. A most beiktatott szakértői kormánytól csodákat nem lehet elvárni, de úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben nagyobb nyitottságra lehet számítani a részükről. Jelzem ugyanakkor, hogy ennek a levélnek a megfogalmazásában (csatolva egy javaslat), illetve az Európa Tanács illetékeseihez való eljuttatásában a Gyergyószéki Székely Tanács örömmel szerepet vállal.
Pozitív válaszát várva, tisztelettel
Árus Zsolt
alelnök Gyergyószentmiklós, 2015. XI. 20.
A Gyergyószéki Székely Tanács javaslata a kormánynak címzendő levélre:
Municipiul/Orasul/Comuna _________
Nr:_____/__________
Către
Guvernul României
Parlamentul României
Preşedintele României
Spre ştiinţă
Secretarului General al Consiliului Europei
Preşedintelui şi Secretarului General al Congresului Autorităţilor Locale şi Regionale al Consiliului Europei
Preşedintelui Comisie de Monitorizare din cadrul Congresului Autorităţilor Locale şi Regionale al Consiliului Europei
Subfinanţarea, respectiv finanţarea arbitrară şi preferenţială a comunelor şi oraşelor din România este o problemă acută, care crează an de an probleme deosebite. Autorităţile locale pierd timp, bani şi energie cu găsirea şi accesarea resurselor necesare pentru asigurarea unor servicii publice, respectiv pentru realizarea unor lucrări importante. Şi cu toate acestea, cetăţenii sunt pe drept nemulţumiţi de calitatea serviciilor oferite lor. Unele lucrări de infrastructură nu se pot realiza la timp sau corespunzător calitativ, iar altele necesită fonduri suplimentare din cauza că din lipsă de fonduri s-a întârziat nepermis de mult cu demararea lor. Şi asemenea exemple ar putea continua la nesfârşit.
Una dintre principalele cauze ale acestei stări de fapt este centralizarea şi birocratizarea excesivă a finanţării, de unde rezultă imediat şi soluţia la aceste probleme. În acest context trebuie avut în vedere faptul, că România a ratificat în anul 1997 Carta Europeană a Autonomiei Locale, care a devenit parte a legislaţiei interne ca Legea 199/1997. Această Cartă în articolul 9 prevede următoarele:
Resursele financiare ale autorităţilor administraţiei publice locale
1. În cadrul politicii economice naţionale, autorităţile administraţiei publice locale au dreptul la resurse proprii, suficiente, de care pot dispune în mod liber în exercitarea atribuţiilor lor.
2. Resursele financiare ale autorităţilor administraţiei publice locale trebuie să fie proporţionale cu competenţele prevăzute de constituţie sau de lege.
3. Cel puţin o parte dintre resursele financiare ale autorităţilor administraţiei publice locale trebuie să provină din taxele şi impozitele locale, al căror nivel acestea au competenţa să îl stabileasca în limitele legale.
4. Sistemele de prelevare pe care se bazează resursele de care dispun autorităţile administraţiei publice locale trebuie să fie de natură suficient de diversificată şi evolutivă pentru a le permite să urmeze practic, pe cât posibil, evoluţia reală a costurilor exercitării competenţelor acestora.
5. Protejarea unităţilor administrativ-teritoriale cu o situaţie mai grea din punct de vedere financiar necesită instituirea de proceduri de egalizare financiară sau de măsuri echivalente, destinate să corecteze efectele repartiţiei inegale a resurselor potenţiale de finanţare, precum şi a sarcinilor fiscale care le incumbă. Asemenea proceduri sau măsuri nu trebuie să restrânga libertatea de opţiune a autorităţilor administraţiei publice locale în sfera lor de competenţă.
6. Autorităţile administraţiei publice locale trebuie să fie consultate, de o manieră adecvată, asupra modalităţilor de repartizare a resurselor redistribuite care le revin.
7. Subvenţiile alocate unităţilor administrativ-teritoriale trebuie, pe cât posibil, să nu fie destinate finanţării unor proiecte specifice. Alocarea de subvenţii nu trebuie să aducă atingere libertăţii fundamentale a politicilor autorităţilor administraţiei publice locale în domeniul lor de competenţă.
8. În scopul finanţării cheltuielilor lor de investiţii, autorităţile administraţiei publice locale trebuie să aibă acces, în conformitate cu legea, la piaţa naţională a capitalurilor.
Chiar şi după o parcurgere sumară a acestor prevederi, pentru cineva care lucrează în administraţia publică locală este evident, că respectarea acestor prevederi – nepuse în practică de 18 ani! – ar rezolva mai toate problemele amintite mai sus.
Într-un stat de drept legile trebuie respectate întocmai, indiferent dacă aceasta convine sau nu cuiva. Ca reprezentanţi ai comunităţii care ne-a încredinţat funcţia, fiind conştienţi de beneficiile aplicării acestor prevederi, având în vedere şi Recomandarea 300 (2011) al Congesului Autorităţilor Locale şi Regionale din Europa (anexată), prin prezenta subsemnaţii solicităm noului Guvernului al României să renunţe la practica anilor precedenţi, şi:
1. La elaborarea bugetului de stat pe anul 2016 să respecte întocmai prevederile articolului 9 din Carta Europeană a Autonomiei Locale.
2. Să iniţieze în termen cât mai scurt toate eventualele modificări legislative necesare ca aceste prevederi să poată fi puse în practică.
Solicităm totodată Parlamentului să adopte în regim de urgenţă modificările legislative iniţiate de Guvern în baza punctului 2 de mai sus, respectiv să nu adopte legea bugetului de stat pe anul 2016 dacă acea nu va fi în conformitate cu punctul 1 de mai sus.
În fine solicităm Preşedintelui României să nu promulge legea bugetului de stat pe 2016, dacă va conţine elemente contrare cu prevederile articolului 9 din Carta Europeană a Autonomiei Locale.
___________________
__________, primar
