Önfényezés, vagy szerencsétlen elszólás?

Vajon?

Február közepén történt Kolozsváron, hogy egy talpig becsületes, jó román orvos méltó módon megleckéztetett egy lányt, akinek az volt a bűne, hogy nem beszéli tökéletesen az állam hivatalos nyelvét. A történet gyorsan bejárta a sajtót, majd olyasmi történt, amire tudomásom szerint az elmúlt 16 évben nem volt példa: a lány szüleinek a megbízásából az RMDSZ panaszt tett a Diszkriminációellenes Országos Tanácsnál. A történet legújabb fejleménye pedig az, hogy a Tanács megállapította hogy diszkrimináció történt és pénzbírsággal sújtotta a kórházat is meg az orvost is. Erről többek közt az RMDSZ honlapján lehet olvasni, ahol ez is írva van:
“Az ügyvezető elnök szerint fontos volt, hogy a család az RMDSZ-t bízta meg a feljelentés megírásával, az eljárás lebonyolításával…”

Az ember első reakciója az, hogy elhúzza a száját ezen az orcátlan önfényezésen, hisz ki gondolná komolyan, hogy Asztalos Csabáék az RMDSZ kedvéért kivételt tettek, s csak az ő közbenjárásukra született ez a határozat. Hisz a vak is látja, hogy az orvos valóban diszkriminált, a Tanács nem tett mást, csak a törvényt alkalmazta.

De aztán az ember – ezen most magamat értem – elkezd gondolkozni. Pl. eszébe jut az, hogy ő maga még decemberben tett panaszt Maros megye prefektusa ellen ugyanannál a Tanácsnál, de eredmény még sehol semmi. Holott logikus volna, hogy a beérkezett panaszokat sorrendben bírálják el.

Aztán eszébe jut az is, hogy korábban az érettségin a magyar tanulókat érő diszkrimináció ügyében fordult a Tanácshoz, s az a panaszt elutasította, mondván hogy az nem diszkrimináció, hogy ugyanazon érettségi diplomát a román gyermek hat, a magyar pedig nyolc vizsga letétele után kaphatja meg.

Sőt, felidézi azt is, hogy több más esetben is fordult már a Tanácshoz, de az eddig minden panaszát megalapozatlannak találta.

Ezek fényében már el lehet gondolkozni azon, hogy ócska önfényezés, vagy pedig szerencsétlen elszólás volt, amit Kovács Péter elkövetett? A Tanács elnökét köztudott módon az RMDSZ juttatta abba a kényelmes és pénzes állásba, s ha már úgyis Romániában élünk, vajon kizárt az, hogy a kapcsolat köztük … hogy is mondjam… speciális? Vajon tényleg azért született ez a gyors és kedvező ítélet ebben az ügyben, mert jól mutat a választási kampányban? Vajon a Tanács elnöke kapható arra, hogy felrúgja a rendet és soron kívül tűzzön a Tanács napirendjére egy olyan petíciót, ami az őt delegáló párt számára fontos?

Nem, nem akarom ezeket elhinni! Ez nem lehet igaz. Hisz napokon belül én is kézhez fogom kapni a Maros megye prefektusát keményen megbüntető határozatot! Vagy nem? A csoda tudhatja ezt ebben az országban…

Árus Zsolt
Címfotó: rmdsz.ro

Kérem ossza meg ismerőseivel: