Összefogásra van szükség, nem pedig egymásra mutogatásra

ÁLLÁSPONT – a magyar nyelv használata az egészségügyben és a szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményekben

Az RMDSZ következetesen kitart a nyelvi jogok alkalmazása és bővítése mellett. Munkánk szerves része ennek a törekvésnek parlamenti és esetenkénti kormányzati megvalósítása. A választások után most a parlamentben van lehetőségünk a törvényalkotásban előrelépni. A romániai politikai környezet nem mindig ad lehetőséget a jogok bővítésére, sőt, az utóbbi években a visszaszorítás, korlátozás időszakát éltük meg. Ezért nagy lépés ez a mostani, még akkor is, ha egyeseknek kevésnek is tűnik.

Az RMDSZ törvénymódosítása előírja, hogy az egészségügyi és szociális intézményekben kötelesek lesznek magyar nyelvet ismerő szakszemélyzetet alkalmazni annak érdekében, hogy a magyar anyanyelvű betegeknek lehetősége legyen a teljes körű anyanyelvű asszisztenciára.

Fontos, hogy a törvény alkalmazási módszertana pontosan határozza majd meg, hogy milyen szakembereket kell a kórházi és szociális intézményeknek alkalmazniuk ahhoz, hogy a beteg teljes körű, anyanyelven történő szolgáltatást kapjon ezekben az intézményekben.

A minisztériumnak úgy kell kidolgoznia az érintett intézmények működési módszertanát, hogy figyelembe veszi ennek a törvénymódosításnak az előírásait, nevezetesen az anyanyelvet ismerő személyzet alkalmazására vonatkozó előírásokat. Ez a kötelezettség szerepel expressis verbis a törvény szövegében.

Míg a kolozsvári független jogvédő szervezet által hivatkozott 46/2003-as törvény 8. cikkelye csak azt írja elő, hogy az információkat, amennyiben a páciens nem tud románul, anyanyelvén kell tudomására hozni, addig ez a törvénymódosítás a magyar nyelvet ismerő személyzet alkalmazásán keresztül lehetőséget biztosít egy teljes körű anyanyelvű kommunikációra a kórház személyzete és a páciens között, ilyen értelemben bővül az anyanyelv használatának a lehetősége.

Egy teljesen új lehetőséget nyit mindazon hátrányos helyzetű rászorulóknak, akik a kiszolgáltatottságuk miatt szociális szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezen módosításokkal például az öregotthonokban, a gyerekotthonokban, vagy akár a szociális munkások által biztosított szolgáltatások alkalmával is anyanyelvünkön igényelhetjük a szolgáltatást az állami intézményekben. Ezért fontos a módszertan kidolgozásakor figyelemmel kísérni a megszerzett jogainknak az életbe ültetését, amely akár előírhatja a szakszemélyzet felkészítését nyelvtanfolyamok szervezése által.

Kétségkívül sok még a tennivaló nyelvi jogaink bővítése és alkalmazása terén. Most is összefogásra van szükség, nem pedig egymásra mutogatásra. Arra, hogy kezdeményezéseinkkel egymást segítsük, ne egymásnak tegyünk keresztbe. Érdekünk közös, hogy a minket megillető jogokat maradéktalanul alkalmazzák, ezáltal pedig méltósággal élhessünk Romániában.