Rituális szimbólumok a székely-magyar jelképkultúrában

2015. december 2-án, szerdán 18 órai kezdettel újra ingyenes Kávéházi előadást tartanak Gyergyószentmiklóson a Marcipán Cukrászdában.
A következő előadó a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának docense Dr. Balázs Lajos lesz, aki a Rituális szimbólumok a székely-magyar jelképkultúrában címmel tart előadást.
A kávéházi programsorozat lényege, hogy a felvezető előadás után kialakuljon egy beszélgetés és a résztvevők kérdéseket tehessenek fel az előadónak.
Az eseményre a belépés díjtalan, minden kedves érdeklődőt szeretettel várnak!

Az előadásról:

A szimbólumok, a rituális szimbólumok különösképpen mindig mélységes jelentést hordoznak. Egy olyan nyelvezet, ami sokszor felülkerekedik a nyelvi közlés kifejező képességén. Amikor szimbólumokról beszélünk, tulajdonképpen szellemi felemelkedésünkről beszélünk. Vagyis arról, hogy hogyan váltunk okosabbá, hogyan láttuk meg a láthatatlant a természetben, hogyan tudjuk jelezni a láthatatlant – érzéseinket, gondolatainkat – szavak nélkül is, hogyan kapcsoltuk össze az irracionálist a racionálissal.
Milyen szimbólumok fejeznek ki minket, székely-magyarokat életünk során: a születéstől a párkeresésesen, párválasztáson át a halálunkig? A szimbólumok népünk történelmének másképpen való elbeszélése.

Az előadóról:

„A tanári mesterség medréből ágazott ki és terebélyesedett néprajzkutatói szenvedélyem, illetve kötelességtudatom a magyarságtudomány művelésének, gyarapításának szolgálatában. A tanári pálya és egyéb elkötelezettségemmel párhuzamosan mintegy 40 esztendőt szenteltem az emberi élet sorsfordulóinak kutatására. Külön-külön monográfiát írtam egy általam tudatosan és körültekintően kiválasztott karakteres és reprezentatív székely falu, Csíkszentdomokos születési, házassági, elmúlással és halállal kapcsolatos szokásvilágáról, majd 800 oldalas könyvben foglaltam össze nemi kultúráját és erkölcsét. Több mint száz tanulmányt közöltem a fenti tárgykörök részkérdéseiről, melyekben elmélyítettem  szokáskultúránk, szimbolisztikánk, rítusaink egészen ritka eseteit.
Kutatásaim és tanulmányaim alapján vallom, hogy a székelység már a honfoglalás előtt rendelkezett összeálló, kiforrott beavató rítusrendszerrel, ami megóvta a szétzülléstől, és aminek köszönhetően részt vehetett a magyar nép legnagyobb vállalkozásában, a honfoglalásban.”