Románia az oktatási rendszer strukturális reformjára készül
A két jogszabályjavaslat a Képzett Románia projektből már ismert alapelvekre épül
Románia strukturális reformot hajt végre az oktatási rendszerben a Ligia Deca szaktárcavezető által hétfőn ismertetett törvénycsomaggal – jelentette ki Nicolae Ciucă.
A miniszterelnök egy Facebook-bejegyzésben azt írta, a közoktatást, illetve a felsőoktatást szabályozó két törvénytervezet az oktatás terén hagyományokkal rendelkező és nemzetközi szinten jó eredményeket elért európai országokban alkalmazott irányelveket, praktikákat vezet be. A két jogszabályjavaslat a Képzett Románia projektből már ismert alapelvekre épül: az oktatáshoz való egyenlő hozzáférés, az iskolaelhagyás megelőzése és leküzdése, a teljesítmény és a minőség támogatása az oktatási folyamatban – hangsúlyozta.
A kormányfő azt tartja a legfontosabbnak, hogy a teljes oktatási rendszer középpontjában a tanulók, illetve a hallgatók álljanak.
Ligia Deca: a pedagógiai gimnáziumok és az egyetemek képzik majd az elemi osztályokban tanító pedagógusokat
Az elemi osztályokban tanító pedagógusok képzése a pedagógiai gimnáziumokban és az egyetemen zajlik majd az új oktatási törvény tervezete szerint, amelyet hétfőn ismertetett a tanügyminiszter.
Ligia Deca elmondta, eddig az elemi osztályokban tanító pedagógusok képzése a középiskolában zajlott, az új törvény tervezete szerint bevonják a folyamatba az egyetemeket is. “A tanítás olyan szakma, amely felsőfokú végzettséget igényel” – nyomatékosította.
A tervek szerint változik a didaktikai mesterképzés is. Ennek valamennyi résztvevője a bruttó átlagbérnek megfelelő összegű havi ösztöndíjban részesül, függetlenül attól, hogy korábban vett-e már részt más mesterképzésen – ismertette a tárcavezető.
Deca beszélt arról is, hogy a tanárok bérezése progresszív jellegű lesz, és a bruttó átlagbér szolgál majd az alapjául. “Ezt az előírást belefoglaltuk az oktatási törvénybe, és megvan a politikai támogatás a gyakorlatba ültetéséhez” – magyarázta.
A tervezetben javasolják továbbá a 15 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező pedagógusok munkanormájának csökkentését, és azt is előírja a jogszabályjavaslat, hogy a nyugdíjba vonuló tanárok két alapfizetésnek megfelelő prémiumot kapjanak egyéni munkaszerződésük megszűnésekor.
Tanügyminiszter: a nyolcadikosok képességvizsgája nem változik, a gimnáziumok eldönthetik, hogy szerveznek-e felvételit
A jelenlegi formában szervezik meg a jövőben is a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgáját, és emellett a gimnáziumok felvételi vizsgát is szervezhetnek azokra a szakokra, amelyeken az utóbbi években bizonyítottan nagy volt a túljelentkezés – közölte hétfőn a tanügyminiszter.
Ligia Deca az új oktatási törvények tervezetének ismertetésekor azt mondta, a nyolcadikosok képességvizsgája nem változik: a tanulók ezután is románból, anyanyelvből és matematikából vizsgáznak. Újítás viszont, hogy a gimnáziumok saját felvételit hirdethetnek meg azokra a szakokra, amelyeken az elmúlt időszakban magas volt a túljelentkezés. Ezt az egyes gimnáziumok önálló döntésére bíznák.
Deca elmagyarázta, hogy ha egy gimnáziumban nagyon népszerű a biológia-kémia szak, ebből a két tantárgyból felvételit tarthatnak az ide jelentkező tanulók számára.
A miniszter hozzátette, az illető szakra a meghirdetett helyeknek csak a 60 százaléka tölthető be a felvételi révén, a fennmaradó 40 százalékot a képességfelmérő vizsgán elért eredmények alapján történő számítógépes elosztás dönti el. Ennek a 40 százaléknak a negyedét pedig a sajátos nevelési igényű, illetve a roma etnikumú jelentkezőknek tartják fenn a tervezet szerint – mondta a miniszter.
A tervezet arra is kitér, hogy a gimnáziumok által opcionálisan szervezhető felvételire egységes vizsgatételeket dolgoz ki az Országos Tanterv- és Kiértékelési Központ – tette hozzá Ligia Deca.
Deca: a tanulók elleni erőszakkal gyanúsított tanárok nem taníthatnak a vizsgálat ideje alatt
Ligia Deca tanügyminiszter kijelentette, hogy az új oktatási törvények tervezete egyértelmű eljárásokat tartalmaz az iskolai agresszió eseteire, és hangsúlyozta, hogy a tanulók elleni erőszakkal gyanúsított tanárok nem folytathatják oktatói tevékenységüket mindaddig, amíg helyzetüket nem tisztázzák.
A törvénytervezet egyértelműen leszögezi, hogy milyen módon kell jelenteni és kezelni az illetékes intézményekkel együttműködve az iskolai agresszió különféle formáit – beleértve a zaklatást is. Ennek érdekében növelni szeretnék a nevelési tanácsadással foglalkozó megyei központok, illetve az iskolai tanácsadók szerepét és felelősségét az iskolai erőszak megelőzésében és kezelésében, tanácsadást biztosítva nem csupán az áldozatoknak, hanem az agresszoroknak is. A tanárok képzési programokon vehetnek részt, hogy megtanulják kezelni és megelőzni az ilyen helyzeteket, de a szülőknek is szerveznek hasonló tanfolyamokat – tájékoztatott az oktatási miniszter hétfői sajtótájékoztatóján.
Deca szerint újdonságnak számít, hogy a tanulók ellen elkövetett erőszakkal meggyanúsított tanárok, a vizsgálat ideje alatt nem mehetnek be tanítani az osztályokba, viszont bérjogosultságukat megőrzik, mert a munkához való jogtól nem foszthatják meg őket. Amennyiben pedig a pedagógust a vizsgálat nyomán vétkesnek találják, a tett súlyosságától függően akár fel is bonthatják munkaszerződését – hangsúlyozta a miniszter.
Deca: az érettségi vizsgát az egyes szakokhoz fogják igazítani; a szaktól eltérő alapismereteket is felmérik
Az új tanügyi törvény tervezete az elvégzett szakhoz igazodó érettségi vizsgát vezetne be, ugyanakkor kiegészítő vizsgát tenne kötelezővé, amely a vizsgázók alapismereteit mérné fel a szaktól eltérő területen – jelentette be a tanügyminiszter.
Ligia Deca az új oktatási törvények tervezetének bemutatásakor azt mondta, az érettségi vizsgákat az egyes szakokhoz igazítják, a műszaki gimnáziumokban például műszaki profilú érettségi lesz.
A fiatalok munkaerőpiaci esélyeinek növelése érdekében két idegen nyelvből tesznek majd kompetenciavizsgát, a kijárt órák számának függvényében különböző szinteken.
Bevezetnek továbbá egy kiegészítő jellegű vizsgát, amely az alapismereteket méri fel a szaktól eltérő területen. A humán szakosok alapműveltségét tehát választás szerint matematikából vagy természettudományból mérik fel, a reál szakosokét pedig történelemből, logikából, filozófiából vagy pszichológiából. Ezen a vizsgán nem adnak jegyet, csak ‘sikerült’ vagy ‘sikertelen’ minősítést.
További újítás, hogy a két idegen nyelv, a digitális kompetenciák és a szakot kiegészítő komplementer kompetenciákat felmérő vizsgákat tanév közben is le lehet majd tenni, így a nyári, illetve őszi érettségi időszakra kevesebb vizsga marad.
Deca szerint nem fogják további közvitára bocsátani az oktatási törvények tervezetét
Ligia Deca tanügyminiszter szerint a hétfőn indított eljárás lejárta után nem bocsátják újabb közvitára az új oktatási törvények tervezetét.
A tárcavezető azzal érvelt, hogy soha nem véglegesítenék a tervezeteket, ha új közvitát kezdenek, pedig azt szeretnék, hogy a március 6-a és 10-e közötti héten az érintett minisztériumok jóváhagyják, majd a kormány is elfogadja a projekteket, melyek ezt követően a parlament elé kerülnek, ahol szintén vitára bocsátják őket.
Hangsúlyozta, hogy ott lesz a törvénytervezetek parlamenti vitáján, és küzdeni fog a diákok, a tanári pálya támogatására irányuló rendelkezések, a tanügyi rendszer minőségét és méltányosságát biztosító programok megvalósításáért.
Az oktatási törvények tervezetének új, módosított változatát hétfőn bocsátják tíz napos közvitára a tárca honlapján.
Tanügyminiszter: emeljük az iskolai ösztöndíjakat; az érdemösztöndíj havi 200-ról 450 lejre nő
Az iskolai ösztöndíjak emelését írja elő az új oktatási törvénytervezet, amely ugyanakkor arra is lehetőséget nyújt a rendkívüli eredményeket elérő tanulóknak, hogy két tanévet egy iskolai év alatt járjanak ki – jelentette ki a tanügyminiszter hétfőn, a jogszabálytervezetet ismertető sajtótájékoztatóján.
Ligia Deca elmondta, a tervezet szerint az érdemösztöndíj havi 200 lejről 450 lejre nő. A teljesítmény-ösztöndíjat kiválósági ösztöndíjnak fogják nevezni, és azok részesülnek benne, akik az országos vagy a nemzetközi tantárgyversenyeken díjazást érnek el. Az országos tantárgyversenyeken nyert díjért havi 700 lejt, a dobogós helyezésekért havi 1000 lejt kapnak a diákok. Azok a diákok, akik az országos sportszövetségek által szervezett olimpiai sportágakban érmet nyernek, érdemösztöndíjat kapnak – számolt be a tanügyminiszter.
Ligia Deca tájékoztatott arról is, hogy mind az elméleti, mind a műszaki, mind pedig a tehetséggondozó oktatást biztosító gimnáziumi osztályokból egyenlő eséllyel lehet majd egyetemre jelentkezni.
A duális szakképzést oly módon reformálják meg 2027-ig, hogy az a munkáltatókkal szoros együttműködésben történjék, és az egyetemi oktatásra is kiterjesztik – mondta még a tárcavezető.
Forrás: www.agerpres.ro
