Székelyföldi körúton a Paraliturgia!

November 20., péntek 19:00 óra, Szent István Templom, Gyergyószentmiklós

Előadják: Nagy Noémi Kriszta népdalénekes, Laczkó Vass Róbert színművész, Szép András zongorista, Szép Gyula Bálint szólóhegedűs.

Laczkó Vass Róbert színész, énekes

laczko_vas_robert„Az én zene iránti szenvedélyem valahogyan eredendő. Van egy rakás fényképem az óvodából és az elemiből, ezeken hol a haza sólymaként, hol pedig székely ruhában, de mindig valami dalra tátott szájjal vagyok látható. Ezt az idegesítően jó szokásomat őriztem meg ösztönösen, és azzal együtt, hogy törekszem elsajátítani a különböző, könyedebb vagy klasszikusabb műfajok csínját-bínját, nem szeretnék egyik mellett sem lehorgonyozni végérvényesen.” (Mirela Sandu – Artistul Altfel: Laczkó Vass Róbert – cluj.com)

Szép Gyula Bálint szólóhegedűs

Szép Gyula BálintNem a háztetőn szokott hegedülni – bár azok közé tartozik, akik számára a muzsikálás ott is szórakozva szórakoztatás lenne -, hanem a Kolozsvári Magyar Operában, a Fölszállott a páva 2014-es tehetségkutató versenyén kategóriagyőztes Tokos zenekarban pedig brácsát is vesz a kezébe. Valahol folyton muzsikál, a Nincs egészen tegnap… (erdélyi és máramarosi zsidó népköltészet) és a Paraliturgia (szakrális magyar népköltészet a Kárpát-medencében) c. előadásainkban mindjárt háromhúros brácsán is!

Nagy Noémi Kriszta népdalénekes

Nagy Noémi Kriszta„Kislány korom óta arról álmodom, hogy egy nap híres énekesnő leszek. Persze, akkor még csak annyit láttam ebből a világból, hogy kell fogni egy mikrofont, kell énekelni és mindenki tapsol.”
A Fölszállott a páva 2012 közönségdíjasának, az Ördögborda Néptáncegyüttesnek köszönheti első lépéseit: 6 éves korában fedezte fel Sándor Csaba, hogy „van valami hangja a leánykának…” Noémi számtalan zenei díj tulajdonosaként a kolozsvári néprajz szak utánjelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem joghallgatója.
„A népdal, a népzene, néptánc mindig is jelen volt a családomban. A felmenőim között akad egy prímás dédnagyapám Csíkszentdomokoson. A csíki emberre jellemző, hogy szeret mulatni. Magától értetődő, hogy tűzről pattant zenénk és táncunk van.” 
(mediaklikk.hu)
Nomi, ahogyan barátai becézik, a Fölszállott a páva 2014 egyik közönségkedvence, a Nyincs egészen tegnap… (erdélyi és máramarosi jiddis népdalok) és a Paraliturgia (szakrális magyar népköltészet a Kárpát-medencéből) c. előadóestjeink női szólóénekese.

Szép András zongorista

Szép AndrásFiatal kora ellenére egyik közismert és közkedvelt alkotója a kolozsvári zenei életnek. Nevéhez zenekarok alapítása – köztük a népszerű Jazzybirds-é – fűződik, otthonosan mozog a színházi zenében, sőt: némafilmek kísérőzenéit is játssza. A Nincs egészen tegnap… (erdélyi és máramarosi jiddis népköltészet) és a Paraliturgia (szakrális magyar népköltészet a Kárpát-medencéből) csapatában zongorával alapoz meg a felcsendülõ népdaloknak és népénekeknek, a dalok formabontó hangszerelése is az ő munkáját dicséri.


Kárpát-medencei szakrális magyar népköltészetünk ihlette előadásunkat a 6. Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeként mutattuk be a zsúfolásig megtelt Piarista templomban, 2015. augusztus 16-án. Sikerrel mutatkoztunk be Bonchidán, a BAROCK fesztivál XIV. kiadásának második napján, a kastélykápolnában, valamint Szamosújváron, a református templomban, a Téka Alapítvány vendégeiként. További állomásaink – meghívásaink ebben az esztendőben Barót, Balánbánya, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár – Piarista templom, valamint 2016-ban Csíkszereda, Székelyudvarhely (január) és Máramarosszigent (augusztus).

paraliturgia3

Szentes énekeink, népi imádságaink és az ünnepi kalendáriumhoz kapcsolódó régi hagyományaink sajátos helyet foglalnak el a magyar szellemi örökség kincsesházában. Előadóestünk több különböző síkon eleventí meg és fogja egy csokorba szakrális népköltészetünk legszebb alkotásait: az emberi életciklust misztikus környezetben, filmszerűen pörgeti végig. Dalaink a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta tájegységére elkalauzolnak, áthallások, párhuzamok és profán ritmusok sorozatával játszadoznak. Szövegeik rendkívüli vizualitással, misztikus látomásokban bontják ki a földöntúli élményt, amelynek az egyszerű, vallásos ember az imádságban részese lehetett. Barokkos ikonográfiájuk úgy magasodik a hívő ember elé, mint a gyöngyöspatai életfa-oltár, és ugyanazt a szerepet töltik be, mint festett templomaink hézagos legendáriuma, melyet a gyönyörűség iránti vágyakozás színez jellegzetesen magyarrá. Leginkább Jankovics Marcell animációs filmjeivel rokonítható látványviláguk ízes vidéki szófordulatokkal, népdalaink legszebb motívumaival és fiorituráival jutnak kifejezésre. Aki énekel, kétszer imádkozik – tartja a mondás, erre pedig a legszebb bizonyítékaink éppen ezek a szentes énekek, szakrális népköltészetünk gyöngyszemei.

Kérem ossza meg ismerőseivel: