Szerdán ülésezett az alkotmánybíróság
A taláros testület több alkotmányossági kifogást is megtárgyalt
Alkotmányellenes az az OUG, amely a szükségállapot szabályainak áthágása miatt kirótt büntetések összegét szabja meg
Helyt adott az alkotmánybíróság (CCR) a Nép Ügyvédje által benyújtott óvásnak, amelyet a szükségállapot szabályainak áthágása miatt kirótt büntetések összegére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet ellen nyújtott be az ombudsman – közölték az AGERPRES hírügynökséggel a taláros testülethez közel álló források.
A Nép Ügyvédje az ostromállapot, illetve a szükségállapot bevezetésére vonatkozó 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet két cikkelye, illetve az ezt módosító 2020/34-es kormányrendelet ellen nyújtott be alkotmányossági kifogást.
Érvelése szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert olyan területeken engedélyezi az államfőnek a jogalkotást, amelyekről csak a törvényhozó testület dönthet organikus törvények módosítása révén, az emberi jogok gyakorlásának korlátozásával.
Az ombudsman ezen kívül azt is kifogásolta, hogy a jogszabály túlságosan általános, nem szab ki egyértelműen követendő magatartást, és a hatóság képviselőinek nincsenek objektív kapaszkodóik a kihágás megállapítására. Ugyanakkor a kiróható bírság összegét sem egyértelműsíti a jogszabály, így a bírságoló rendőrök szubjektív megítélésétől függ a büntetés összegének megállapítása.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése értelmében alkotmányellenes a különnyugdíjakat eltörlő törvény
Helyt adott az alkotmánybíróság (CCR) a legfelsőbb bíróság és a Nép Ügyvédje által a különnyugdíjakat eltörlő törvény ellen benyújtott óvásoknak, nyilatkozták szerdán az AGERPRES hírügynökségnek a taláros testülethez közel álló források.
A legfelsőbb bíróság január 30-án döntött úgy, hogy előzetes normakontrollt kér a bírák és az ügyészek különnyugdíját is eltörlő törvény kihirdetése előtt, amelyet a képviselőház január 28-án fogadott el. A testület szerint a törvény többek között sérti a bírák függetlenségét biztosító elvet, és negatívan érinti az ügyészek alkotmányos státuszát.
Szintén január 30-án a Nép Ügyvédje is bejelentette, hogy ő is alkotmányos kifogást emelt a képviselőház által elfogadott, a különnyugdíjak eltörlését előíró törvény ellen.
Helyt adott az alkotmánybíróság a cégeknek kedvezményeket biztosító jogszabályt kifogásoló PNL-beadványnak
Helyt adott szerdán az alkotmánybíróság (CCR) annak az óvásnak, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyújtott be az adófizető gazdasági szereplőknek kedvezményeket biztosító törvénytervezet ellen.
Az alkotmánybíróság arról tájékoztatta az AGERPRES hírügynökséget, hogy szerdai ülésén megtárgyalta azt az alkotmányossági kifogást, amelyet az adófizető gazdasági szereplőknek kedvezményeket biztosító tervezet ellen nyújtott be 71 liberális párti törvényhozó.
A taláros testület tagjai egyhangúlag arra a következtetésre jutottak, hogy a jogszabály teljes egészében alkotmányellenes, többek közt azért, mert sérti a kétkamarás jogalkotás elvét, és nem tesz eleget annak a követelménynek, hogy meg kell nevezni az államháztartási kiadások finanszírozási forrását.
A PNL április 6-án támadta meg azt a jogszabályt, amelyet április 3-án fogadott el döntő házként a képviselőház.
A jogszabály többek között kimondja, hogy azok a gazdasági társaságok, amelyek a koronavírus-járvány miatt kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, 2020 márciusától számítva három hónapig halaszthatják a munkáltató által visszatartott társadalombiztosítási járulékok befizetését. Az e három hónap alatt esedékes összeg 50%-át az időszak lejárta utáni 12 hónapra felosztva kell befizetniük. A kedvezmény azzal a feltétellel vehető igénybe, hogy a munkáltató vállalja, a törvény életbe lépésétől számított legalább 12 hónapig nem bontja fel a 2020. március 1-jén érvényben volt munkaszerződéseket.
A tervezet előírja még, hogy azok a természetes személyek, akiket közvetett vagy közvetlen módon érintettek a szükségállapot idején hozott hatósági intézkedések, valamint azok a gazdasági társaságok, amelyek kénytelenek voltak leállítani tevékenységüket, vagy folyó hónapban legalább 15 százalékkal csökkentek a bevételeik az elmúlt két hónap átlagához képest, a törvény életbe lépésétől számított három hónapig elhalaszthatják a közüzemi számlák – víz- és csatornázási díj, áram- és gázszolgáltatás, szemételszállítás, telefon-, internet- és kábeltévé-szolgáltatás díja – fizetését.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerint a tervezet elfogadási módja megszegi a kétkamarás parlament elvét, mert a képviselőház három olyan bekezdéssel bővítette a tervezetet, amelyeket nem tárgyalt meg a felsőház.
Az alkotmánybírósági óvásban a liberálisok kifejtették: a parlament nem tett eleget annak az alkotmányos kötelezettségének, hogy a tervezetet láttamoztassa a Szociális Gazdasági Tanáccsal (CES). Szerintük a társadalombiztosítási járulékok befizetésének halasztása jelentős mértékben érinti az állam bevételeit, és így a 2020-as költségvetést is, a tervezet kezdeményezői pedig nem jelölték meg azt a forrást, amelyből ezt a kiesést fedezni lehetne.
A liberálisok szerint egyik ház vezetősége sem kért véleményezést a kormánytól az intézkedés költségvetésre gyakorolt hatásáról, és ennek mértékét a tervezetben sem becsülik meg.
A liberálisok azt is kifejtették a beadványban: a törvénytervezetet két nappal az után nyújtották be a parlamentbe, hogy a kormány már elfogadott egy részben hasonló sürgősségi kormányrendeletet, így – amennyiben életbe lép – a cégek társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét két, egyidőben érvényben lévő jogszabály fogja szabályozni.
Meglátásuk szerint a törvénytervezet helyenként homályos megfogalmazásokat tartalmaz, és diszkriminatív módon kizár egyes adófizetőket a kedvezményekből.
Forrás: www.agerpres.ro
