Szertefoszlatta a delta variáns a nyájimmunitással kapcsolatos álmokat?
A koronavírus elleni oltás elsődleges fontosságú marad
Miközben a koronavírus delta variánsa az egész világon terjed, a szakembereket az foglalkoztatja, hogy elérhető-e az oltás révén a COVID-19-cel szembeni nyájimmunitás – írja a France Presse.
A nyájimmunitás akkor alakul ki, ha a világ lakosságának egy bizonyos százaléka oltás vagy korábbi megbetegedésből való kigyógyulás révén védettséget szerez egy kórokozó ellen, és ez már megvédi a még védtelen személyeket a fertőzéstől.
Jelenleg még vita tárgya, hogy a koronavírus jóval fertőzőbb változatainak megjelenésével a nyájimmunitás megvalósítható-e a COVID-19 esetében.
“Ha az a kérdés, hogy tudjuk-e csillapítani és ellenőrzés alatt tartani a járványt kizárólag oltással, a válasz az, hogy nem’ – jelentette ki az AFP-nek Mircea Sofonea epidemiológus.
Szerinte a nyájimmunitás kialakulása két alaptényezőn múlik. ‘Az egyik a vírus fertőzőképessége, a másik a vakcinák hatékonysága a fertőzés elleni védelemben. Jelenleg ez a hatékonyság nem létezik’ – fejtette ki a szakember.
A koronavírus delta variánsa 60 százalékkal fertőzőbb az alfa változatnál, és kétszer fertőzőbb a 2019 végén megjelent, eredeti változatnál.
Minél fertőzőbb egy vírus, annál magasabb a nyájimmunitás elérésének határa. ‘Elméletileg ez egy egyszerű számítás’ – mondta Antoine Flahault epidemiológus.
A vírus eredeti változatának 0 és 3 közötti volt a reprodukciós rátája, vagyis egy fertőzött személy legtöbb további három további személyt fertőzhetett meg. E variáns esetében a nyájimmunitás akkor alakulhatott volna ki, ha a közösség mintegy 66 százaléka védettséget szerez – magyarázta a szakember az AFP-nek.
‘Ám ha a reprodukciós ráta 8, mint a delta variáns esetében, akkor a nyájimmunitás határa 90 százalékhoz közelít’ – jelentette ki.
Ha az oltóanyagok száz százalékos védelmet biztosítanának a delta variánssal szemben, akkor a 90 százalékos határ elérhető lenne. De sajnos nem biztosítanak.
Az Amerikai Egyesült Államok hatóságainak múlt héten közölt adatai szerint a Pfizer és a Moderna mRNS-vakcináinak hatékonysága 91 százalékról 66 százalékra csökkent, amióta a delta variáns dominánssá vált az országban.
A kutatások kimutatták, hogy az oltások hatékonysága a delta variánssal szemben az idő elteltével csökken. Ez az egyik oka annak, hogy ősszel több ország a harmadik, ’emlékeztető’ adag vakcina beadatására készül az oltási kampány során.
Mindezeket figyelembe véve Sofonea úgy véli: a védekezési szabályok – maszkviselés, távolságtartás – betartása mellett az emberek száz százalékát be kelleni oltani ahhoz, hogy a járvány véget érjen, ami nyilvánvalóan lehetetlen.
‘A delta variáns továbbra is fertőzni fogja a beoltott személyeket. Ez azt jelenti, hogy az oltatlanok mindegyike előbb-utóbb megfertőződik’ – jelentette ki ebben hónapban a brit parlamentben Andrew Pollard, az Oxfordi Egyetem oltóanyag-fejlesztő csoportjának igazgatója.
Ám annak ellenére, hogy a nyájimmunitás mítosza – ahogy Pollard nevezte – szertefoszlott, a szakemberek szerint a koronavírus elleni oltás elsődleges fontosságú marad.
Akárcsak más, nem endemikus fertőző betegségek esetén, mint a kanyaró vagy az influenza, a COVID-19 elleni oltások kiváló védettséget nyújtanak a súlyos megbetegedésekkel szemben.
Flahault rámutatott: a tudósok azt ajánlják, hogy minél több ember szerezzen védettséget oltások révén.
Nyilván előbb-utóbb mindegyik járvány véget ér.
Sofonea szerint előfordulhat, hogy a COVID-19 az idők folyamán újabb endemikus betegséggé váljon. A szakember szerint elképzelhető, hogy a közeljövőben bizonyos régiókban állandósul a maszkviselés és a biztonsági távolság betartása a fertőzések terjedésének és a súlyos megbetegedéseknek a megelőzése érdekében.
‘Amikor az AIDS-járvány idején a tudósok azt mondták, hogy óvszert kell használnunk, sokan úgy reagáltak: rendben van, egy ideig használni fogjuk’ – mondta Flahault. ‘Végül továbbra is használják az óvszert’ – tette hozzá.
‘Elképzelhető, hogy zárt terekben és tömegközlekedési járműveken továbbra is maszkot kell viselnünk’ – jelentette ki az epidemiológus.
Forrás: www.agerpres.ro
