A közigazgatási törvény módosításáról

Immár a Képviselőház honlapján is olvasható az a törvénytervezet, amelyet az RMDSZ képviselői és szenátorai nyújtottak be, s aminek a témája a helyi közigazgatásra vonatkozó törvény módosítása. A tervezet előkészítéséről elég sok szó esett az utóbbi hónapokban a sajtóban, többen nyilatkoztak arról, hogy mi is ezzel a cél, s ez elvileg arra is lehetőséget adott, hogy akinek a témában javaslata van, az közölje azt a kezdeményezőkkel, amiképpen azt három civil szervezet meg is tette. Mindemellett véleményem szerint csak jót tett volna a témának, ha a tervezetet a benyújtás előtt közzéteszik, s módot adnak arra, hogy mások is véleményt mondjanak, javaslatokat tegyenek, hisz az minimum a tervezet legitimitását növelte volna, plusz érveket biztosított volna a képviselőknek a parlamenti vitára.

A tervezetet átolvasva megvallom van bennem némi hiányérzet, illetve vannak dolgok, amiket másképp oldanék meg. Hogy erre példát is mondjak, nem tartom jó ötletnek azt, hogy az alternatív küszöbbel együtt lényegében a másodrangú romániai magyarok kategóriáját is bevezetnék. Szerintem következetlenségre is vall, hogy míg az egészségügyi intézmények esetében mindkét küszöb ugyanazon jogokat biztosítja, a most benyújtott tervezet a közigazgatás viszonylatában nem ezt teszi. Hasonlóképpen úgy gondolom, hogy ha azt akarjuk, hogy a nyelvi jogok a gyakorlatban valóban érvényesüljenek, akkor fel kell hagyni az olyan megfogalmazásokkal, hogy a közönségszolgálati irodákban magyarul tudó személyt is kell alkalmazni. Természetes és jogos elvárás az, hogy azon személyek, akik közvetlen kapcsolatba kerülnek az állampolgárokkal mind ismerjék az összes nyelvet, ami az adott településen hivatalosan használható.

Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy ennek a tervezetnek a benyújtása egy komoly előrelépés, s mivel a múltat amúgy sem lehet megváltoztatni, mostantól arra kell koncentrálni, hogy a parlament által majd megszavazott változat a lehető legelőnyösebb legyen nemzeti közösségünk számára. E célból legalább három dolgot tartok fontosnak:

1. Mutassuk meg, hogy egy olyan témáról van szó, ami nemzeti közösségünk számára kiemelten fontos. Ezt többféleképpen megtehetjük, egyik legegyszerűbb módja az, hogy kihasználjuk, hogy a tervezet a Képviselőház honlapján közvitára van bocsátva, s ott hozzászólunk, véleményt mondunk róla, kifejezzük azon igényünket, hogy a képviselők tegyenek tanúbizonyságot arról, hogy Románia valóban betartja nemzetközi vállalásait és figyelmet fordít az ország területén élő többi nemzeti közösségre. Ha ott tömegesen lesznek hozzászólások, az mindenképpen jelzésértékű lesz.

tervezet
2. Ugyanott tehetünk jól megindokolt kiegészítő, jobbító javaslatokat is, bízva abban, hogy a tervezetet benyújtó képviselők is meg fogják fontolni azokat, s a parlamenti vita során megpróbálják bevinni az elfogadásra kerülő törvénybe.
3. Nem utolsó sorban úgy gondolom, hogy fontos, hogy az RMDSZ tájékoztassa a tervezet benyújtásáról és az elfogadás folyamatáról elsősorban az Európa Tanácsot (elvégre Románia által ratifikált ET dokumentumoknak a hazai jogrendbe való beemeléséről van szó), de túl azon egyéb nemzetközi szervezeteket, illetve a bukaresti nagykövetségeket is. Ugyanis az köztudott, hogy ha a román politikusok tudják, hogy rajtuk a világ szeme, akkor hajlamosabbak európai módon viselkedni.

Árus Zsolt


Mit biztosít az RMDSZ törvénymódosítása?

1. A kezdeményezés az anyanyelv-használat lehetőségét biztosítaná azokon a településeken is, ahol nem teljesül a számaránybeli feltétel, viszont az intézmény vagy a hatóság vezetősége az anyanyelv-használat alkalmazása mellett dönt – például legyen lehetséges a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése azokban az esetekben is, ha nem éri el a közösség az egyik vagy másik küszöböt.

2. Az RMDSZ leszabályozná azoknak az intézményeknek a körét, amelyek kötelesek lesznek az anyanyelv-használati jogok biztosítására. Tehát azokban a közigazgatási egységekben, ahol a kisebbségek számaránya eléri a 10 százalékot, vagy ahol jelentős számban élnek kisebbségi közösséghez tartozó személyek, kéri az anyanyelv-használat biztosítását minden közigazgatási intézményben, közérdekű szolgáltatásokat nyújtó helyi és megyei egységekben, prefektúrákon, illetve dekoncentrált intézményekben. Ilyen például a kataszteri hivatal, ahol telekkönyvi ügyeket intézhetnek a magyar emberek, a pénzügy, ahol adóikat fizethetik ki, a munkaügyi felügyelőség, ahol a munkanélküli segélyt kell kérvényezni, a tanfelügyelőség, az egészségügyi igazgatóság, a kulturális igazgatóság, de a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség is.

3. Azt akarjuk, hogy az anyanyelvet egyaránt lehessen használni írásban és szóban minden közintézménnyel folytatott kommunikációban. A formanyomtatványok és egyéb adminisztratív jellegű dokumentumok, közérdekű információk is legyenek elérhetőek a kisebbségek anyanyelvén.

4. Ténylegesen történjen meg a települések névtáblájának, az utcanevek, útjelző táblák, a közterületek és intézmények magyar nyelvű feliratozása.

5. Az anyakönyvi kivonatok kibocsátása történjen meg kisebbségi nyelven is, a házasságkötés lebonyolítása anyanyelven is. Az ifjú pár mondhassa ki a boldogító igent magyarul, még akkor is, ha csak az egyik fél tartozik valamelyik kisebbségi közösséghez.

6. A szimbólumok használata ne ütközzön akadályokba. Senkit ne büntessenek meg azért, ha például a székely zászlót kitűzi egy hivatalra vagy közintézményre.

7. Anyanyelven is nyilvánosságra kelljen hozni a közérdekű információkat egyidejűleg a román nyelvű kommunikációval.

RMDSZ